   
Mátyás kori magyarországi művészet (1470-90)
1. Hogyan jutott el a reneszánsz művészet
Magyarországra?
A reneszánsz stílus Firenzében alakult ki
1420 körül. Itálián és Dalmácián kívül általában csak a 16. század első
évtizedeitől kezdett Európában elterjedni. Magyarországon viszont már 1479 táján
gyökeret vert.
Itália
egyes államait és Magyarországot a 14. századtól kezdve egyre erősödő
politikai, dinasztikus és kulturális kapcsolatok fűzték egymáshoz.
Budán egye népesebb olasz kereskedőkolónia alakult ki. A politika terén
a reneszánsz stílus átültetéséhez sok segítséget adott Mátyás 1463-84
között kialakított olasz diplomáciája. Amikor Mátyás 1474-ben eljegyezte,
majd feleségül vette a nápolyi király lányát, Beatrixot, abba a szövetségbe
"házasodott be", amelynek urai saját udvaraikban foglalkoztatták
a korai reneszánsz legnagyobb festőit, szobrászait és építészeti. A politikai
és gazdasági összeköttetések szálait az olasz és magyar humanizmus kapcsolati
egészítették ki, a humanizmus mindenütt nélkülözhetetlen táptalajt biztosított
a reneszánsz művészt kibontakozásához. A magyarországi humanista mozgalom
kis időkülönbséggel szinte ugyanabban az időben kezdődött mint az itáliai
központokba, mivel hazánk uralkodói a 14. században az Anjou dinasztia nápolyi
ágából kerültek ki. A mozgalom kibontakozásában fontos szerepet játszott
Pier Paolo Vergerio. Mellette vált humanistává Vitéz János, aki Hunyadi Mátyás
nevelője volt. Magyarországon a reneszánsz művészet megjelenését elsőnek
Vitéz János készítette elő, aki mint könyvgyűjtő megismerkedett a reneszánsz
könyvfestészet alkotásaival. Az 1460-as évek közepe táján Firenzéből rendelt,
gyakran pompás reneszánsz miniatúrákkal kékes kódexei a reneszánsz művészet
első magyarországi hírnöke voltak. Vitéz könyvgyűjteménye Mátyás híres Corvina
könyvtárába került, amit a király újabb kódexekkel gyarapított, díszítésüket
a legkiválóbb firenzei miniátoroktól rendelte meg.
Mátyás
király figyelmét a reneszánsz képzőművészet alkotásaira először a pécsi
püspök, Janus Pannonius hívhatta fel. Valószínűleg az ő ösztönzésére
merndelt magának arcképet Mátyás Mantegnatól. Ez a kép híressé vált
művészeti gyűjteményének egyik "alapító"
darabja lehetett. Szövetségesei és barátai pompás alkotásokat küldtek neki.
(Lorenzo de Medici Verrocchio készítette bronzreliefeket küldött.) Gyűjteménye
azonban nemcsak ajándékozás révén gyarapodott, ő maga is rendelt egy fehér
márvány kutat Verrocchiotól, képeket Filippino Lippitől és Caradossót, a híres
milánói ötvöst is foglalkoztatta. A legtöbb műtárgy elpusztult, fennmaradt azonban
a Mátyás királyt és Beatrix királynőt ábrázoló domborműpár, ami feltehetően
Gian Christoforo Romano műve, az esztergomi kincstár arany Kálváriája, és a
"Bakócz-kárpit" néven ismert trónkárpit.
Humanisták serkentették a király a
reneszánsz építészet pártolására is. Elsősorban Francesco Bandini, Bartolommeo
della Fonte, Antonio Bonfini. Mátyás könyvtárában két olyan könyvet találunk,
amelyek kifejezetten művészetpártoló fejedelmek részér íródtak.
2. Az új stílus befogadása
A reneszánsz építészet meghonosodásának
fontos előjátéka az, hogy ekkortájt több észak-olasz és dalmát mérnök és
kőműves dolgozott Magyarországon. Fiorarante és társa valószínűleg
dél-magyarországi erődökön dolgozhattak, vagy Mátyás egyetlen adriai-tengeri
kikötőjének, Zengnek a kiépítésében vettek részt. A kora reneszánsz építészet
az 1470-es évek második felében gyökeresedett meg hazánkban. Az Alpokon túli
reneszánsz, olaszosan klasszicizáló jellegű stílus volt. A gótikus és reneszánsz
építési módot formai különbségek és eltérő elméleti alapfelfogás választotta
el egymástól. Mivel Magyarországon kevésbé volt fejlett a gótikus
építészszervezet, átvettük az új stílus kivitelezési feltételeit is.
A
tagozatépítészet
"feltalálója" Brunelleschi volt. Lényege a tagozatokat (ajtók-
és ablakkereteket, pilasztereket, féloszlopokat, párkányzatokat...) a falsíktól
képkeretszerűen való elválasztás, csiszolt felületű kőből vagy márványból
való faragás.
A kivitelezést magyar kőművesekre bízták,
az épületek díszítését pedig firenzei építész irányítása alatt kb. 20 olasz, 5
dalmát és többhazai vörösmárvány-faragó mester végezte.
3. Mátyás király építkezései
Az első magyar kora reneszánsz épület
Mátyás király palotája a török uralom, a barokk újjáélesztési munkák
következtében szinte teljesen megsemmisült. Építője Chimenti Camicia, aki a magyar
király szolgálatában palotákat, kerteket, kutakat templomokat és díszes
famennyezeteket tervezett. Elkészítette az új épület modelljét, elkészült azoknak
az ajtóknak ablakoknak jelentős része, amelyekbe az intaniás ajtószárnyak kerültek
és megépültek a helyiségek falai mire a firenzei intarziátorok Budára érkeztek. A
palotából megmaradt az ún. Gyilokjáró udvar ötíves vakárkádsora, a mögötte
hú1úzódó Jégverem és az ún. Albrecht pince. Mindkettő egy reneszánsz épületen
belüli függőkertet alépítménye. Az elpusztult függőkert 15-17. századi metszetek
alapján ismerjük. A kőfalakra építetett és ablakokkal áttört kulisszafallal
lezárt függőkert nagyon sajátos építészeti motívum. hasonló elrendezésű,
szellemes, racionális vízellátással összekötött függőkert Itáliában is alig
volt. A budai elrendezés legközelebbi olasz rokona az urbinói hercegi palota híres
függőkertje. A homlokzatot a tagozatok alapján ablakok, egyszerű horizontális
övpárkányok, kőkeretes ablakok jellemzik. A palota felső része a Palazzo Veneziához
hasonlítható.
A
firenzei művészek túlsúlyban voltak a Budán dolgozó mesterek között
is. Közéjük tartozott a "Márvány Madonnák
Mestere", akit általában Tommaso Fiambertivel azonosítanak. Fő műve
a Visegrádi madonna vörösmárvány dombormű, ami a Kápolna kapuját koronázhatta.
A dalmát származású mesterek közül a
leghíresebb Giovanni Dalmata. Legnevezetesebb Magyarországon fennmaradt szobrászati
alkotása egy fehér márvány dombormű, a Diósgyőri Madonna. A dalmát kőfaragó
mesterek a budai vár palánkján dolgoztak.
Mátyás
reneszánsz építkezései nagy mértékben megváltoztatták a korábbi gótikus
palota képét, bár az alaprajz egészében a nagyméretű átépítés után
sem lett "tipikusan reneszánsz",
az átalakítások alkalmazkodtak a korábban már kialakult, többudvaros elrendezéshez.
Az
első reneszánsz épület a palotában az ún. Zsigmond udvar. Kb. 40-50
m hosszú, főbejáratához kettős lépcső vezetett, kétoldalt bronz kandeláberekkel.
A vörös márványból faragott főbejárat kapuszárnyit Herkules teteit
ábrázol bronz domborművek díszítették, a homlokzatot vörös márvány
keretezésű ablakok tagolták. A termeket szintén vörös márványból faragott
ajtók, belső ablakkeretezések és faragott, aranyozott kazettás mennyezet
díszítették. Ezt a "Mátyás befejezetlen palotája"-ként
emlegetett épületet 1487 körül kezdték meg, nem is készült el teljesen a
király haláláig.
A palota része még a Díszudvar, mi kb.
1479-84 között épült fel, gótikus épületmaradványok felhasználásával. A
földszinten árkádsorokkal körülvett udvart az emeleten báboskorláttal szegélyezett
loggiak vették körül. A Dunára néző szárnyban helyezkedett el a Corvina könyvtár.
Az ajtókra, kandallókra címereket faragtak. A boltozatos termek falait freskók
borították: a királynő szobáját az Erények allegorikus alakjai, a
könyvtártermeket pedig asztrológiai tárgyú falfestmények. Az utóbbiak az
égitesteket ábrázolták Mátyás születésekor, Csehország, Morvaország, Szilézia,
Lausitz elfoglalásakor. A kandallók ormára gudrigákat és római jelvényeket
faragtak, más termekben színes, mázas kályhák álltak. Az egyik díszkályha fő
ékessége a Mátyás király trónoló alakját ábrázoló kályhacsempe volt. A
Mátyás-palota dekorációja igen színes volt, ehhez hozzájárultak a Mátyás király
és Beatrix királyné emblémáival díszített padlótéglák is.
Mátyás
palotáinak szobrászati alkotásai közül a legértékesebbek a bronzszobrok
voltak. Hat életnagyságú vagy azt meghaladó bronzszoborról tudunk.
Heraklész szobra az előudvarban állt, a domborműves kapu a
"befejezetlen palota" része volt, két meztelen kapuőrző lakot az
egyik kaputoronynál helyeztek el. és a három Hunyadi (János, László és Mátyás)
szobra az egyik épületet díszítette.
Az Újviág-kertben pompás, fényűző
reneszánsz kertet alakítottak ki labirintussal, sétálótornácokkal, formára nyírt
fákkal és bokrokkal valamint egy márvány villával.
Mátyást
elsősorban az erőd-, palota- és villaépítkezés érdekelték. Filarete-Corvina
illusztrációi közül az "Erények
és Bűnök Háza" elnevezésű épület is megtetszhetett neki, mivel ennek
mintájára egy főiskolát, a Scholat szerette volna felépíttetni. A Schola
köré kisebbfajta városnegyedet is tervezett, ami a kollégiumokat, tanárlakásokat
és a főiskola egyéb létesítményeit foglalta volna magába. (Uralkodása vége
felé urbanisztikai tervei is voltak.)
A magyar kora reneszánsz másik fontos
épülete a visegrádi nyaralópalota 1484 táján készülhetett el. Az építkezések
itt is régebbi épületekhez kapcsolódtak. Az adottságai remekül megfeleltek a
teraszos függőkertek kialakításához. Mátyás az Anjou-kori kutakat késő gótikus,
majd reneszánsz kutakra cserélte fel. A legszebb vörös márvány szökőkút a
díszudvaron állt. Az alsó medencéjének oldallapjait címer és
gyümölcsfüzér-díszítések, a felette levő kúttálat a lernai tridrán lovagló
gyermek Herkules alakja koronázta. Alkotója valószínűleg Giovanni Dalmata.
A két palota építésével egyidőben
Báthory Miklós váci püspök részére is dolgoztak a mesterek. Ők készítették a
váci székesegyház szentélyét elzáró báboskorlátot.
4. A reneszánsz első helyi mesterei: a
vörösmárvány-szobrászok
Az első magyar kora reneszánsz épületek
színes összhatását fokozta az Esztergom környéki vörös márvány. Ajtó-,
ablakkeretek, kandallók, stb. készültek belőle. Magyarországon a vörös márványt
már a reneszánsz megjelenése előtt is használták. Az olasz mesterek a helyi mesterek
tapasztalataira, gyakorlatára is támaszkodhattak. Így a gyakorlott sírkőfaragók
elsőként vették át az olaszoktól a reneszánsz díszítőmotívumokat, és részt
vettek az épülő paloták díszítésében is. A budai palotában helyi mester munkája
az oroszlánfejjel díszített kútmedence-oldallap, és az ún. Tárnok utcai pilasztefő
mellet még jó néhány töredék. A sírkőfaragók munkáin a címerköveken és
sírköveken, már Antikva betűs felíratokat és reneszánsz díszítőelemeket
találunk.
Nehézkesebben vették át az új stílust a
gótikus munkamódszerhez jobban ragaszkodó helyi kőfaragók. Kezdetben kialakult egy
átmeneti stílus, erre jó példa a vajdahunyad vár Mátyás-loggiája, amelyen egyedül
a báboskorlát képviseli a reneszánsz díszítést. 1490 táján már találunk pl. a
kőszegi váron olyan reneszánsz profilozású párkányos, kőkeresztes ablakokat,
amelyeken a helyi mesterek csak egyes gótikus részletmegoldásokkal árulják el azt,
hogy művészetük a helyi hagyományokban gyökerezett. |