COMPUTER ART

A computer art (KOMPUTERMŰVÉSZET) terminus azokat a művészi szándékú kezdeményezéseket foglalja össze, melyek részben vagy teljesen számítógép segítségével készülnek. Ezzel a tevékenységgel az ötvenes évek közepe óta foglalkoznak különféle szakterületekről verbuválódott csoportok és egyének. Noha a komputert leginkább konkrét költészeti kísérletekhez és az elektronikus zenéhez használják, jelenléte a vizuális művészetekben sem elhanyagolható.

Komputer segítségével mindenekelőtt rajzokat és figurákat készítenek. A számítógépet úgy programozzák, hogy az meghatározott mértani formákat, alakzatokat rajzoljon ki a képernyőre, melyeket azután kötött vagy véletlenszerű paraméterek segítségével variálni és kombinálni lehet, mi több, arra is lehetőség nyílik, hogy a művész, illetve a programozó bizonyos formát más formává transzponáljon (klasszikus példa: egy emberi arcot Afrika térképévé). Újabban komputer segítségével már szobrokat is készítenek (természetesen ilyenkor a rajzolóberendezés helyett megfelelő "végrehajtó" eszközt kapcsolnak a számítógéphez); mind gyakrabban használják kísérleti animációs filmek készítésére (a számítógép képernyőjén az animátor képeket, kulcshelyzeteket tud konstruálni, sőt a kialakított képsorozat mozgását is tanulmányozhatja); Nam June Paik pedig az első olyan művész, aki a komputer és a videó összekapcsolásával kísérletezett. A párizsi Nicolas Schöffer elektronikus fénytornyai már az ötvenes évek derekától számítógép-vezérlésűek, sőt az ecset és a művész keze közé is beiktatták a komputert. A különféle technikai eljárások szinte naponta tökéletesednek, és újabbnál újabb lehetőségek merülnek fel komputerművek "gyártására".

Egyesek, mint például Paik, úgy vélik, hogy e technikai eszközök idővel teljesen háttérbe fogják szorítani a festészetet és az egyéb hagyományos médiumokat, mások a számítógépben egyszerűen csak a ceruzánál és az ecsetnél bonyolultabb eszközt látnak, miközben a kritikusok többsége általában igen szkeptikusan néz az eddig megvalósult komputerművészeti teljesítményekre. A vita elsősorban arról folyik, hogy miben nyilvánul meg a programozó művészi kreativitása, miközben olyan feltételezések is születtek, hogy a komputer egyszer majd önállóan, úgymond egy "önművelő" folyamat során haladja meg önnön kreatív képességeit - s ezzel együtt az emberét is. Addig azonban a komputerművek többségének mechanikus és racionális voltát egyes művészek véletlenszerű paraméterek közbeiktatásával próbálják az irracionalitás és a kiszámíthatatlanság felé billenteni.

Az első jelentősebb komputerművészeti kiállítást 1986-ban rendezték meg Londonban, majd csakhamar ugyanott alakult meg a világ első komputerművészeti társasága is.

Forrás: Sebők Zoltán: Az új művészet fogalomtára, Orpheusz Kiadó, 1996