Paul Klee
Pályája kezdetén a rajz és a
sokszorosított grafika foglalkoztatta. Expresszív-elvont stílus vonzotta. Képei: Őszi hely Célja: a világ jelentéktelen dolgait képalkotó eszközzé változtatni, a jelentéktelen dolgok átértékelése és a némaság szóra bírása. Kis mértani formákból, szabálytalan négyszögekből és a természet legegyszerűbb alakzataiból állnak össze a képek. Az éjszakai növény növekedése: a növekedés kényszerítő benyomása a formatagok ritmikus egymásra épüléséből ered, egy vese alakú formához egy kör alakú, majd egy szögletes illeszkedik. Színe kockából kezdi felépíteni képeit. Különböző nagyságú és színű egymás mellé illesztett színes sávok önálló ritmikus harmóniává állnak össze. A sakktábla fontos síkrendező forma. Hármasütemek a négyzetben, Túlsakk, Üveghomlokzat. Ismétlődő motívumokból és ritmikus sorozatokból különöl sorozatstílust talált ki - párhuzamos alakzatok nyúlnak el szövetként a síkon és gazdag ritmikus alakzatot alkotnak. Az egyes vonal, éppen az ismétlésnél fogva, határozott ritmikus súlyra tesz szert. A párhuzamos vonalak vékony szalagokat rajzolnak ki, amelyek egymásba olvadnak, egymáson keresztülhatolnak (pl. Sugárlevél virágok) Egyiptom: a táj monumentális vízszintes síkjai széles csíkokban tornyosulnak fel és zuhannak a mélybe, az egymást átszelő vízszintesek ismétlődésében a földek és ösvények finom ritmikus rasztere lappang. Sávképek: Főút és mellékutak, Este Egyiptomban, esti tűz, Napsugár pásztázza a síkot (színes vízszintes sávok, színszallagok). Célja a bonyolultból az egyszerű felé. Leegyszerűsített nagyalakú képeket készít. Helyigényes stílusú: a síkok szerepét szabad ritmikájú négyszögek veszik át (Lebegés, Vitorlázó város). |