A jegyzetekkel azoknak kívánunk segítséget nyújtani, akiknek további információkra van szükségük Muybridge-rôl és művérôl. A Muybridge-anyagra vonatkozó bibliográfia rettenetesen zavaros, fôleg az a része, amely Muybridge neve alatt jelent meg. Nem sorolom fel az összes ilyen anyagot, csak a fontosabbakat. A Kongresszusi Könyvtár Catalog of Printed Cards részlegében a Muybridge címszónál több tétel is található.

1. A Meissonier otthonában tartott bemutatóról szóló beszámoló eredetileg a Paris American Registerben jelent meg, késôbb újra az Anthony's Photographis Bulletinben (1882. jan.) és a Scientific American Supplementben (1882. jan 28., 13. köt. 5058. 1.).

2. A "mai kutatótól" származó idézet Henry Leffman cikkébôl való: The Invention of the Motion Picture Journal of the Franklin Institute 207/1929. 826. l. Remington lóábrázolásairól és a Muybridge-fotókról szóló írásom a Photography and the American Scene címu könyvben olvasható, New York 1938. 410-415.1.

3. Életrajzi adatait lásd The Dictionary of National Biography. II. folyam, II. kötet; The National Encyclopedia of American Biography. XIX. kötet; The Dictionary of American Biography, XIII. kötet. Az egyik életrajzíró szerint Muybridge 1852 körül érkezett az Egyesült Államokba, s egy futó megjegyzés Muybridge Mozgó állatok című könyvében (London 1902) az "ötvenes évek elején" tett déli útjára utal. A Yosemite-ról a hatvanas évek végén készített nagyméretű látképeit idézett könyvemben elemeztem. S. Hittell sok felvételt felhasznált közulük Yosemite: Its Wonders and Its Beautyes című könyvében (San Francisco 1868). Muybridge azt állította (Mozgó állatok 1.1.), hogy 1872-ben a szövetségi kormány számára készített fotográfiai felméréseket. Az ebben a korszakban folytatott egyéb tevékenységérôl lásd idézett könyvemet.

4. A San Franciscoi Chronicle 1878. június 16-i számában az áll (5.1.), hogy Muybridge munkájának az indítéka szakembereknek az ügetô ló járásáról folytatott "heves vitája" volt. A San Franciscoi Alta California (1878 júl. 8.1.1. hasáb) szerint a munkát azért kezdték el, hogy olyan eredményeket érjenek el a lótenyésztésben, melyeknek "az egész világ a csodájára jár." George T. Clark Leland Stanford (Stanford University California 1931) című könyvének XL. fejezetében tárgyalja Muybridge Palo Altoban végzett munkáját. Több mint húsz évvel késôbb viszont, Muybridge azt állította, hogy az eredeti két "vitázó" Stanford és MacCrellish volt, vö. Muybridge: Descriptive Zoöpraxography. 1893. 4.1.

5. A San Franciscoi Bulletin 1877. augusztus 4-i számában (3.1.) írt a mozgó ló fényképezésére tett újabb kísérletekrôl és sikerükrôl Stanford Occident nevű lova kapcsán. Itt található Muybridge tengeren végzett kísérleteinek rövid leírása is.

6. Muybridge a mozgó ló fényképeinek a szerzôi jogát már 1877-ben bejegyeztette, vö. Clark, im.., a 350. oldallal szembeni képtáblát. A Philadelphia Photographer (16/1878. január 23. 1.) bejelentette, hogy Muybridgetôl beszerezhetô a lófényképek leíró prospektusa "vagy pedig másfél dollárért megkapható 1-1 helyzetcsoport példánya", 1881-ben egybefűzve megjelent a bejegyzett fotók gazdag gyűjtemény Attitudes of animals in motion, a series of photographs illustrating the consecutive positions assummed by animals in performing various movements címmel. Vö. Clark, i.m. kötet egy példánya megvan a Kongresszusi Könyvtárban. Muybridge lófényképeinek legkorábbi, általam ismert folyóiratban közölt reprodukciója a Scientific American 39/1878. október 19-i számában a 239. oldalon található.

7. Az elsô, San Franciscoban tartott, illusztrált elôadásokról a helyi Alta California számolt be 1879. július 8-9-i számában. (A kaliforniai újságok fotómásolatai a Sacramentói Kaliforniai Állami Könyvtárból valók). Muybridge ugyanerrôl Sacramentóban is tartott elôadást ôsszel. (Bee, Sacramento 1878. szept. 18-19., 3.1.) A San Fransiscói Call (1879. dec. 23. 6.1.) ír a foglyul ejtett nyúl által mozgásra ösztönzött Bulldózer nevű kutyáról készített fotókról. Azon külföldi intézmények kiterjedt listája, amelyekben Muybridge elôadott, szerepel a Descriptive Zoöpraxography "A" függelékének 3. oldalán (kiadta a Lakeside Press a Pensylvania Egyetem megbízásából 1893-ban). A New York Cityben tartott elôadásokról hírt adott a New York-i Times (1882. nov. 18.) és Daily Tribune (ugyanaznap).

8. 1880. május 5-i San Fransisco-i újságokban: Bulletin (1.1.) Alta California és Call. Úgy tűnik, hogy Muybridge fotóit elsôként W.B Tegetmeyer vetítette zoetróppal, aki errôl a londoni Fieldben számolt be (1879. jún. 28. 756. 1.). Az így keletkezô mozgásilluzió azzal járt, hogy "szélnek eresztettek minden korábbi elképzelést a versenyló viselkedését illetôen."Lehetséges, hogy a Tegetmeyer alkalmazta eljárás ösztönözte Muybridge-et további erôfeszítéseket ebbe az irányban.

9. Muybridge a Mozgó állatok elôszavában adta zoopraxiszkjópjának a legrészletesebb leírását.

10. A mozgókép feltalálására vonatkozó vitához vö. Journal of the Franklin Institue 145/1898. 310.1.; Motion Picture Magazine 8/1914. november. 93.1; Journal of the Franklin Institue 207/1929. 825.1. Lloyd Goodrich: Thomas Eakins. New York 1933. 67-71. l. Muybridge is említi a vitát a Mozgó állatok elôszavában (5.1.). Itt mellesleg azt is közli, hogy 1888-ban Thomas A. Edisonnal konzultált arról, lehetséges-e szinkronizálni a fonográfot az ô zoopraxiszkópjával, de akkoriban a fonográfnak nem volt még elégséges hangereje. Muybridge megjósolta (1902), hogy a jövôben lehetôvé válik majd "egy egész egy opera" képeinek is hangjának együttes reprodukciója.

11. Amint ez már bizonyítást nyert, (Journal of the Franklin Institute, 208/1929. 420.1.) Muybridge-nek a zoopraxiszkóp használatával egybekötött elôadásai voltak-amikor belépti díjat szedett-az elsô "üzleti céllal bemutatott" mozgóképek. A Chicagói Világkiállításon (1893) megrendezett bemutatók határozottan "üzleti jellegűek" voltak, akárcsak több, azt megelôzô bemutatkozás. A chicagói kiállításon való szereplésérôl vö. Descriptive Zoopraxgraphy

12. J. D. B. Stillmann: The Horse in Motion, Boston 1882; részletes ismertetése Century Magazine, új folyam 2/1882. 361-388. l.

13. Ezt az összekülönbözést viszonylag részletesen leírja Clark (i. m. XI. fejezet). Muybridge levelét a Philadelphia Photographer szerkesztôjéhez írta, s az meg is jelent az 1879. márciusi szám 71. oldalán. Stanford kísérleteinek költségére vonatkozó becslések különfélék; a San Franciscó-i Call szerint "40 és 50000 dollár között".

14. A San Franciscói Call számol be röviden az emberi alak vetítésérôl (1880. máj. 5.)., majd a New York Times (1882. nov. 18.) A Meissonier-nál történt bemutatkozáskor is szerepeltek mozgó emberi alakok. Muybridge állítása szerint (The Human Figure in Motion. London 1907. 7. 1) már kaliforniai munkájában szerepeltek "a tornaterem és a sportpálya tettei néhány kaliforniai atléta révén". Goordich számol be idézett művében az Eakins-Muybridge levelezésérôl (67. 1.). A száraz zselatinos lemez bevezetését idézett könyvemben írtam le (18. fejezet). Hogy Muybridge szerette volna kipróbálni az állatok fényképezését száraz lemezzel, kiderül dr. J. D. B. Stillman 1882. ápr. 11-i levelébôl (publikálva: Clark, i.m. 375. 1. )

15. Talcoft Williams azt állította a Century Magazins-ben (új sor. 12/1887. júl. 356-368. 1. ), hogy J. B. Lippincott "bôkezűen megelôlegezte a kezdeti költségeket", és hogy öt kezes gondoskodott a továbbiakról, miután az összes költségek 30 000 $-t tettek ki. Muybridge állítása szerint (Descriptive Zoöpraxography, 9. 1.) majdnem 40 000 dollárt költöttek. Az utóbbi összeg valószínűleg már a tizenegykötetes Animal Locomotion kiadási költségeit is tartalmazza mely 1887-ben jelent meg. A kezesek névsora a Descriptive Zoöpraxographyban is szerepel (8. 1.); a bizottsági tagoké pedig Dr. Peppernek az Animal Locomotion: The Muybridge Work at the University of Pennsylvania. (Philadelphia. 1888.) címu kötetéhez írott elôszavában. Muybridge az Animals in Motion 6. oldalán adja meg munkatársai, Rondinella és Bell nevét. Vö. L. F. Rondinella: 'Muybridge's Motion Pictures. Journal of the Franklin Institute 208/1929. 417-20. 1.

16. Muybridge modelljeirôl való beszámolók: Animal Locomotion..., 17. 1. és Muybridge: The Human Figure in Motion 8. és 9. 1. Az elsô említésben az is szerepel, hogy az állatkerten és Muybridge egyetemi mutermén kívül még az "úri kocsizó parkban" is készültek felvételek.

17. Az eljárások legbôvebb leírása: Animal Locomotion... (Prof. W. D. Marks: The Mechanism of Instantaneous Photography 9-33. 1.) és Muybridge: Descriptive Zoöpraxography 10-26. l. Animals in Motion, 11-14. l.

18. A bibliográfiai információ legfôbb forrása: a Descriptive Zoöpraxography "B" függelékben közölt áttekintést. A tizenegy kötetes gyűjtemény címe: Animals Locomotion: An Electro-Photography Investigation of Consentive Phases of Animal Movements. 781 tábla, Philadelphia 1887. A kongresszusi könyvtárban egy tizenhat kötetes gyűjtemény található, de az lehet, hogy utólag egybekötött, eredetileg külön-külön terjesztett táblákból áll. Valamennyi kortársi feljegyzés 11 kötetrôl szól. A külön megjelentetett teljes tábla-katalógus címe a fentivel azonos, s a Prospectus and Catalogus of Plates alcímet viseli; J. B. Lippincott adta ki Philadelphiában 1887-ben. 50, különféleképpen számozott oldalt tartalmaz. Annak ellenére, hogy az elôjegyzôk névsora igen hosszú volt, ma már nagyon nehéz egy teljes, 781 táblás gyűjteményt találni. Bármilyen rendkívülien is hangzik, még a Pennsylvania Egyetemnek sincs teljes példánya, noha kb. 700 bekötetlen táblája van. Egy 1953 nyarán végzett felmérés szerint az 1887-es eredeti Muybridge mű egy-egy példánya a következô könyvtárakban lelhetô föl:

(1) The John Crerar Library, Chicago, 11 kötet (nem jelölték, megvan-e mind a 781 tábla.);

(2) Ryerson Library, The Art Institute of Chicago, 11 kötet 732 táblával;

(3) Stanford University Libraries, California. A különálló összes táblának kb. a fele.

(4) University of California, Berkeley, 19 tábla;

(5) Library Museum of Comparative Zoology, Harvard University, 138 különálló tábla;

(6) New York Public Library, 11 kötet 781 táblával, de "csonkulásokkal az egész gyűjteményben."

(7) Egy kaliforniai könyvkereskedônél volt egy teljes, 11 kötetes gyűjtemény 1953 nyarán, mely 1750 dollárba került.

19. Animal Locomotion... A study of some Normal and Abnormal Movements Photographed By Muybridge, 103-133.l. A 133 oldalon Dercum helyesbítette négy Muybridge tábla feliratát.

20. A muybridge-életrajzra vonatkozóan vö. l. jegyzet. Muybridge további publikációiról a Kansasi Egyetem Könyvtárában található példányok alapján szereztem tudomást. A Kaliforniai Egyetemi Könyvtár tájékoztatott arról, hogy tulajdonukban megtalálható az Animals in Motion 1925-ös, 5. utánnyomása.