Az ősember számára a képek, szobrok nem szépségük miatt voltak fontosak, hanem funkciójuk miatt. A varázslás eszközei voltak.

Festészet

Barlangfestmények:

Az őskori vadászok azért festették meg az állatokat, mert azt remélték, hogy így könnyebben el tudják fogni a vadat, talán még a jelenetet is eljátszották. (Altamira barlang - 15000 évvel ezelott, lascaux-i barlang, Niaux-Ariége-i barlang).
Ábrázolt állatok: bika, bölény, mammut, szarvas.
Néha nőket is ábrázoltak az élet és termékenység megjelenítésére.
Teljes vadászjelenetek. Táncoló emberek.

Festék: földfesték (sárga, okker, barna, lila, fekete; később egyre kevesebb színt használtak)

Körvonalon belül csak nagyon ritkán részleteztek, kiemelés céljából. A teret nem érzékeltették.

Alakábrázolás stílusfejlődési szakaszai:

- arányrendszer nélkül; egyalakos ábrázolás ritka
- megjelenik a nyak vonala
- az emberalak mellett megjelennek használati tárgyak
- az állatokat arányosan rajzolják, használati tárgyak nincsenek

Mobil tárgyak:

Használati eszközök, amiket magukkal hordtak. Pl. edények (anyaguk: fa, tökhéj, bor; késobb agyag). Temetkezési urnák. Ékszerek: felfűzött kagyló, átfúrt állatfogak. Egyéb: fésű, kanál, kőbalta, buzogány, nyílhegy, lándzsa, furulya.

Szobrászat:

Jellemző a termékenység istennő ábrázolása. Pl. Willendorfi Vénusz (Kr.e. 30000).
Állatábrázolás: domborművek, csontból faragott lókoponya, nyerítő lófej.
Szobrok anyaga: mészkő, elefántcsont, agancs, agyag.

Kőépítkezés:

A neolitban indult el a halott kultusz hatására.
Megalit - nagy ko
Menhír - hosszú kő
Dolmen - asztal, táblako
Cromlech - pl. Stonehenge
terramare települések