[ak-oktatok] 7/2020 szm rektori-kancellri krlevl

Nemes Zsolt nemes.zsolt at sze.hu
2020. pr. 14., K, 21:33:42 CEST 

[image: SZE logo] <https://uni.sze.hu/>
Körlevelek7/2020 számú rektori-kancellári körlevélTanulmányi szabályok
kiegészítése, a tanévi időbeosztás módosítása, táv-vizsgáztatás kereteinek
kialakítása

A koronavírus járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet miatt az egyetemi
oktatás március 23-ával átalakításra került. Tagozattól függetlenül minden
képzésen távoktatásban folytatódik a képzés. A megváltozott feltételek
miatt az Egyetem vezetése a Hallgatói Önkormányzattal egyeztetve a
következő pontokban módosítja, egészíti ki átmenetileg a Széchenyi István
Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát, a Doktori Tanulmányi és
Vizsgaszabályzatát, valamint tanévi időbeosztását a 2019/2020 tanév tavaszi
félévére vonatkozóan.
2019/20 tanév tavaszi félévi tanévi időbeosztásának változásai:

   1. A vizsgaidőszak 07.11-ig tart.
   2. A záróvizsgaidőszak vége is 07.11-re módosul, kivéve a jogász
   hallgatók számára, ahol  2020. 07. 25-ig tart.
   3. A diplomaleadás határideje nem változik, viszont a belső konzulens
   véleménye alapján ezen ügykörben a különleges méltányosságból megadható két
   hetes határidő hosszabbítás mindenkinek automatikusan jár.


A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) egyes szakaszainak kiegészítése:

*1. Előtanulmányi követelmény alóli felmentés*: Azon tantárgyak esetében,
ahol a tantárgyak távoktatási formában történő oktatása nem lehetséges
(jellemzően tanítási-, és egyéb  szakmai gyakorlat), és a 2019/20-as tanév
tavaszi félévében a teljesítésük emiatt ellehetetlenült (továbbiakban nem
teljesíthető tárgyak) az illetékes dékán a 2020/21/1 félév tekintetében az
előtanulmányi követelményének átmeneti felfüggesztésével kapcsolatban
javaslatot tehet, amelyet a szenátus fogad el. A javaslat arra vonatkozhat,
hogy a 2020/21-es tanév őszi félévében a hallgatók a jelen félévben nem
teljesíthető tárgyakat valamint az azokra épülő tárgyakat kivételesen
párhuzamosan is felvehessék. Ezen könnyítés csak a 2020/21-es tanév őszi
félévében vehető igénybe. ( TVSZ. 7.§ és 39.§(7))

*2. Átsorolás felfüggesztése*: az állami ösztöndíjas finanszírozási
formáról önköltséges finanszírozási formára történő átsorolás a
2019/2020-as tanévre felfüggesztésre kerül. A tanévi időbeosztásban jelzett
időszakban a „Finanszírozási forma módosítására” történő jelentkezés
(önköltségesről államira) a Neptun rendszeren keresztül változatlanul
benyújtható (2020. 04.20. – 25.), (TVSZ. 10., 10/A., 10/B., 10/C. §.).

*3. Hallgatói jogviszony megszüntetésének felfüggesztése: *A 2019/20/2
félévben *nem kerül megszüntetésre* annak a hallgatónak a hallgatói
jogviszonya, aki

   - 17.§ (2) a) - tanulmányai második aktív félévének végéig alap-,
   mester-, és osztatlan képzési szakon 30 kreditpontot, FSZ- valamint
   felsőoktatási szakképzésben 15 kreditpontot nem gyűjtött össze.
   - 17.§ (2) b) - 4 félévnél hosszabb képzési idejű szakoknál tanulmányai
   negyedik aktív félévének végéig 60 kreditpontot nem gyűjtött össze.
   - 17.§ (2) c) - adott képzésén az elégtelen és nem megfelelt
   érdemjegyeinek (folyamatos számonkérés esetében a vizsgaidőszaki pótlást is
   ideértve) száma meghaladja
      - az alapképzések esetében a 30-at,
      - a mesterképzések esetében a 15-öt,
      - egységes osztatlan képzések esetében 35-öt,

amennyiben a hallgató nem érte el a képzése mintatantervében meghatározott
összkreditszám 80 százalékát.

   - 17.§ (2) g) - aktív és passzív féléveinek együttes száma eléri a szak
   képzési idejének kétszeresét.
   - 17.§ (2) p) - passzív féléveinek száma eléri a szak képzési idejét
   jelentő félévek számát.
   - 17.§ (2) i) - 2019/2020 tanév tavaszi félévét a 17.§ (2) i) pontjának
   alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

 4. *Belső, intézményen belüli átvétel: *A 2019/20/2 félévben beadott
belső, intézményen belüli átvételi kérelem elbírálása során az átvételnek
nem lehet akadálya az, ha a hallgató az alábbi feltételekkel nem
rendelkezik:

   - a) a kérelem beadásakor saját szakján legalább 30 kreditponttal már
   rendelkezik és
   - b) elégtelen érdemjegyeinek (folyamatos számonkérés esetében a
   vizsgaidőszaki pótlást is ideértve) száma nem több, mint 10 kitétel.(TVSZ
   27.§(2))

*5. Zárthelyi dolgozat megírása: *A 2019/20/2 félévben zárthelyi dolgozat
íratására nincs mód. A 2019/20/2 félévben nem lehet az aláírás feltétele
zárthelyi dolgozat(ok) megírása (TVSZ 61.§(1)).

*6. Értékelési rendszer*

   - *Aláírás:* Az aláírás (aláírva/megtagadva) bejegyzés berögzítésének
   határideje változatlanul a szorgalmi időszak utolsó napja. Kivételt
   képeznek azon tantárgyak, ahol az aláírás a tantárgy teljesítettségét jelzi
   (pl. testnevelési tantárgyak, doktori iskolák egyes tantárgyai), ahol az
   aláírás beírásának határideje május 23-ra módosul.
   - *Folyamatos számonkérés, beszámoló (2, 3, 5 fokozatú):* Az ilyen
   beszámolási formával rendelkező tantárgyakhoz kapcsolódó jegyek beírásának
   határideje 07.11-re módosul.
   - *Vizsga:* A vizsgás tantárgyak esetében a megajánlott jegyek
   beírásának határideje május 23-ra módosul. A meghirdetett és lebonyolított
   vizsgák érdemjegyének berögzítése változatlanul a vizsgát követő harmadik
   munkanap vége.

7. Vizsgáztatás helyszíne: vizsgát tartani az Egyetem területén kívül,
nemcsak annak hivatalos helyiségeiben lehet. (TVSZ 68.§ (2))

8. Testnevelési követelmények: abban az esetben, ha a veszélyhelyzet a
vizsgaidőszak végéig nem biztosít lehetőséget a testnevelési követelmények
teljesítésére, pótlására, a 2019/20 tanév tavaszi félévére felvett
testnevelési tantárgyakat teljesítettnek kell tekinteni.

9. Gyakorlati tantárgyak, laborgyakrolatok: azon tantárgyak esetében, ahol
távoktatással nem váltható ki a normál jelenléti oktatás, ott a tárgyak
pótlására 2020. augusztus 31-ig van lehetőség, amennyiben azt a
veszélyhelyzet feloldása lehetővé teszi. Ezen tantárgyakat a 2019/20-as
tanév tavaszi félévben teljesítettnek kell tekinteni.

10. Záróvizsga: a záróvizsgák a veszélyhelyzet során teendő egyes, a
felsőoktatási intézményeket és a hallgatókat érintő intézkedésekről szóló
101/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet. alapján az Egyetemen a megszervezésre
kerülnek, azzal a módosítással, hogy a záróvizsga-bizottságok összetételére
vonatkozó rendelkezések közül a záróvizsga-bizottság létszámára, valamint
annak külsős tagjára vonatkozó rendelkezésektől veszélyhelyzet idején
eltérhet az Egyetem, de minimálisan a bizottságnak elnöke és legalább egy
tagja van, továbbá a záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy
legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy
főiskolai docens legyen. A záróvizsgát úgy kell megszervezni, hogy az
személyes érintkezést ne igényeljen és a vizsga során a legalább 1,5
méteres távolságot végig biztosítani kell.

Amennyiben felmerül az igény azon szakdolgozók részéről, akik a
dolgozatukat a járványügyi helyzet miatt nem tudták a fenti kiterjesztett
határidőkre sem befejezni annak speciális feltételei miatt (vállalati téma
vagy labormérés miatt), és így jelen félévben nem sikerült abszolutóriumot
szerezni, de 2020. augusztus 31-ig a szakdolgozatukat leadták, azok számára
szeptember folyamán pótzáróvizsga időszak keretében lehetőséget biztosít a
záróvizsgára letételére az Egyetem. Azon hallgatók számára, akinek csak és
kizárólag a diplomatervezéssel kapcsolatos kredit elmaradás miatt kell az
őszi félévre beiratkozniuk, minden egyéb státuszuktól függetlenül az őszi
félévet térítésmentesen biztosítjuk.


A Doktori Tanulmányi és Vizsgaszabályzat egyes szakaszainak kiegészítése:

   1. *Doktori képzést érintő szabályok:*


   - A 2019/2020. tanév tavaszi félévét az Nftv. 53. § (4) bekezdése
   alkalmazása során nem kell figyelembe venni, amely kimondja, hogy a
   doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül a doktori
   szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania.
   Ez a határidő különös méltányolást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel a
   doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. A
   fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb
   két félév lehet. (DTVSZ 47§. (2) b) valamint 9§. (3))
   - A veszélyhelyzet során teendő egyes, a felsőoktatási intézményeket és
   a hallgatókat érintő intézkedésekről szóló 101/2020. (IV. 10.) Korm.
   rendelet. alapján az Egyetemen a doktori képzés komplexvizsgái
   megszervezésre kerülnek, azzal a módosítással, azzal, hogy a bizottság
   legalább kettő tagból áll, továbbá valamennyi tag foglalkoztatásra irányuló
   jogviszonyban állhat a doktori iskolát működtető intézménnyel. (DTVSZ 43§.
   (4))


Vizsgáztatás módja

A záróvizsgák a fenti pontok alapján külön szabályzás alá esnek. A félév
közben beállt helyzet miatt a folytonos számonkérésű tárgyak értékelése is
a vizsgaidőszakra csúszik. Ezért az alábbiakban „vizsga” néven minden
jegyszerzést értünk: csak aláírásért zajló, folytonos számonkérésű,
vizsgás, 2, 3 vagy 5 fokozatú beszámolós tárgyak esetét is.

A járványhelyzet alakulása függvényében elképzelhető, hogy a vizsgaidőszak
egy részében a hagyományos módon is lehet majd vizsgáztatni. Amíg ez nem
áll fenn, táv-vizsgáztatás válik szükségessé. Ennek részletes szabályozása
megtalálható jelen körlevél 1. számú mellékletében. A táv-vizsgáztatás két
fontos esete:

   - *Kontrollált vizsgahelyszín: *a záróvizsgázó hallgató az Egyetem
   területén tartózkodik. Azonosítását és a vizsga felügyeletét az egyetem egy
   munkatársa ellátja, de a vizsgáztatók közül egy vagy több csak számítógépen
   keresztüli kép- és hangkapcsolatban van a helyszínnel.
   - *Nem kontrollált vizsgahelyszín:* a vizsgázó nem az Egyetem területén
   tartózkodik. Azonosítása és a vizsga felügyelete kép- és hangkapcsolaton
   keresztül történik. Az ilyen vizsga körülményeit jelen körlevél 1. számú
   melléklete rögzíti.

A vizsgaidőszakkal kapcsolatos előkészületek ütemezése:

   - Április 27-ig: a tanszékek összeállítják mindegyik tárgyuk nem
   kontrollált vizsgahelyszínen történő számonkérésének részletes módszereit
   és közzéteszik a tárgy Moodle-lapján. Ennek tartalmaznia kell az írásbeli
   és szóbeli részben feltett kérdések típusát, az adható pontszámokat,
   ponthatárokat, a két rész ütemezését.
   - Május 8-ig: A hallgatóknak módja van visszajelzést küldeni a tanszékek
   felé a közölt vizsgáztatási módszerekkel kapcsolatban. A vitatott
   helyzeteket először tanszéki szinten kell rendezni, majd szükség esetén
   kari szinten kell folytatni a vizsgaidőszak kezdetéig.
   - Május 11-től kezdve a nem kontrollált helyszínű vizsgák megkezdődnek.
   - A vizsgázók egyetemi épületekbe történő belépését engedélyező
   szabályzások esetén  beindulhatnak a „normál” vizsgák.


Záró rendelkezések

A járványügyi helyzet változása esetén az Egyetem további körlevélben ad
tájékoztatást. Kérjük, hogy az egyetemi kommunikációs felületeket kísérjék
figyelemmel.
Jelen körlevél a kihirdetésének napját követő napon lép hatályba és
visszavonásig érvényes.



Győr, 2020. április 14.



      Dr. Földesi Péter                             Dr. Filep
Bálint

             rektor
 kancellár




1. számú melléklet: A vizsgáztatás módjai a 2019/20 tanév tavaszi
vizsgaidőszakában

*A korona-vírus miatti vészhelyzet újszerű megoldások azonnali bevezetését
követelte meg a felsőoktatásban. Ez a szabályzat lefekteti a kereteket a
táv-vizsgáztatás témájában, de mivel kevés tapasztalatra építhetünk, ezért
kiemelten fontos az oktatók és a hallgatók etikus, a felmerülő problémák
megoldására törekvő, rugalmas hozzáállása. Ezzel nemcsak azt
biztosíthatjuk, hogy a mostani vizsgaidőszak problémamentesen, az oktatás
minőségének megtartása mellett kerülhet lebonyolításra, hanem azt is, hogy
a tapasztalatokra alapozva kipróbált jó gyakorlatokat átvihessünk későbbi
félévekre is.*
Bevezetés

A félév közben beállt helyzet miatt a folytonos számonkérésű tárgyak
értékelése is a vizsgaidőszakra csúszik. Ezért *az alábbiakban „vizsga”
néven minden értékelést értünk:* csak aláírásért zajló, folytonos
számonkérésű, vizsgás, 2, 3 vagy 5 fokozatú beszámolós tárgyak esetét is.

Táv-vizsgáztatás alatt azt értjük, amikor a vizsgázó és a vizsgáztató nem
egy teremben, akár nem is egy városban tartózkodik. Ezen belül két
kategóriát érdemes megkülönböztetni:

   - Kontrollált vizsgahelyszín: Egy felügyelő személy (aki nem feltétlen a
   tárgy oktatója) ellenőrzi a személyazonosságot és a vizsga folyamata során
   azt, hogy a vizsgázó csak a megengedett eszközöket használja. A vizsgáztató
   (bizottság esetén a vizsgáztatók egy része) lehet távoli helyszínen is,
   kép- és hang kapcsolatban a vizsgázóval.
   Ez a vizsgamód csak szervezési szempontból tér el a normál
   vizsgáztatástól.


   - Nem kontrollált vizsgahelyszín: A vizsgázó saját maga biztosít
   megfelelő környezetet a vizsgára (általában otthonában), és azt sem
   személyesen, sem felügyelő személy által nem tudja ellenőrizni a
   vizsgáztató.
   Itt jelentős az eltérés a hagyományos vizsgáztatástól: a vizsgázó
   azonosítása és a vizsga közbeni ellenőrzés újszerű módszerek alkalmazását
   igényli.

A nem kontrollált helyszínen történő vizsgáztatáshoz szükséges lehet
módszertani váltás is, mely igazodik a körülményekhez. Például ha minden
vizsgázónak más kérdést adnak, gyors válaszokat igénylő kérdéseket tesznek
fel, kreatív problémákat kérnek számon, amire egyszerű „puskázással” nem
lehet válaszolni, az csökkenti az ellenőrzés korlátainak hátrányát.

Ez a szabályzat a kereteket adja meg ehhez. A vizsga jellegétől függően
kell az egyes esetekben alkalmazott eszközöket megválasztani annak
megfelelően, hogy az ellenőrzés mértéke garantálja, hogy a vizsgázók nagy
többségének nem érje meg csalással kísérletezni.

Arra kell törekedni, hogy lehetőleg az összes tárgy értékelése megoldható
legyen nem kontrollált helyszíneken. (A nyilvánvaló kivételt azok a
labor-jellegű tárgyak jelentik, melyeknek az oktatása sem megoldott
táv-üzemmódban.) A vizsgaidőszakot biztos, hogy így kell elkezdeni, és ha a
vírushelyzet nem enyhül, akár így is vinni végig. Ha időközben mégis lehet
majd vizsgázókat fogadni az egyetemen, akkor vissza lehet térni a
hagyományos vizsgáztatáshoz is.
Kontrollált helyszínen történő táv-vizsga

A vészhelyzeti rendelkezések jelenleg (április 14.) ezt a záróvizsgák
esetén teszik lehetővé, de célszerű, ha ez a szabályzás számol azzal a
lehetőséggel is, hogy egy későbbi enyhítéskor más vizsgákra is
alkalmazhatjuk.

A mindenkori érvényes törvények és kormányrendeletek keretei közt kell
ilyenkor a vizsgázót az épületbe és a vizsga termébe kísérni, ahol egy
jelen levő oktató vagy erre felhatalmazott egyetemi alkalmazott ellenőrzi a
személyazonosságát, kiadja neki a feladatlapokat vagy elindítja a
vizsgáztató-programot, megmutatja a táv-kapcsolatot biztosító eszköz
használatát, majd a vizsga folyamán folytonos felügyeletet biztosít.
Szóbeli esetén a vizsgáztató(k) online videókapcsolaton keresztül
kérdezi(k) ki a vizsgázót vagy hallgatják meg előadását (védését) a kellő
felkészülési idő kivárása után.
Vizsgáztatás nem kontrollált helyszínen

A nem kontrollált helyszínen történő vizsgáztatáshoz a hallgatónak
rendelkeznie kell az alábbi feltételekkel:

   - Szoba (helyiség), ahol a vizsga alatt csak a vizsgázó tartózkodik.
   - Eszköz (számítógép, tablet, mobil telefon), mely
      - legalább 1024x768 felbontásban képes megjeleníteni a vizsgáztató
      által küldött álló vagy mozgóképet,
      - fej- vagy fülhallgató nélkül képes érthetően továbbítani a
      vizsgáztató hangját a vizsgázónak,
      - legalább 640x480 felbontásban képes továbbítani a vizsgázó által
      küldött álló vagy mozgóképet,
      - a kamera látószöge állítható oly módon, hogy kérésre vagy a
      vizsgázó arcát vagy az asztalt mutatja folytonosan, ahol a feladatok
      kidolgozását végzi,
      - képes érthetően továbbítani a vizsgázó hangját.
   - Internet-kapcsolat, mely lehetővé teszi a folytonos kép és
   hangátvitelt a vizsgázó eszközei és az egyetemi szerverek között.
   - A vizsgázónál levő érvényes hallgatói kártya.

A vizsga megkezdése

Az azonosítás *kötelező* lépései:

   - Szóbeli nyilatkozat: A hallgató a bejelentkezés után érthetően
   elmondja nevét, Neptun-kódját és úgy helyezkedik el, hogy arca jól
   látszódjon a kamerában.
   - Hallgatói kártya felmutatása. Ezután a hallgató felmutatja érvényes
   hallgatói kártyáját a kamerának úgy, hogy azon kivehetők legyenek a
   részletek. (Név, Neptun-kód, kártyaszám, fénykép.)

Amennyiben a vizsga számítógépen keresztül lebonyolított részeket is
tartalmaz, ez kiegészül azzal, hogy a hallgatónak be kell jelentkeznie az
adott programba saját azonosítójával.

Ha a vizsgáztató meggyőződött a személyazonosságról (fénykép és arc,
Neptun-kód és név összevetése, stb.), a nála levő vizsgalapon aláírásával
jelzi a hallgató megjelenését.

Szóbeli vizsga esetén gondoskodni kell arról, hogy a vizsgázó és a
vizsgáztató közti kommunikációnak legyen tanúja. Célszerűen ez a sorban
következő vagy megelőző vizsgázó lehet, aki az igénybe vett táv-kapcsolati
eszköz (pl. Google Meet csatorna) harmadik tagjaként megfigyelheti a vizsga
folyamatát.

*Tilos a vizsga folyamatát rögzíteni, tehát sem a vizsgázó, sem a
vizsgáztató nem veheti fel a kép- és hanganyagot se a kommunikációra
használt számítógéppel, se egyéb eszközzel.*


Ellenőrzési módszerek a vizsga közben

A következő eszközök használatáról vagy mellőzéséről a vizsgáztató dönt.

   - Körbenézés: a vizsga elején és közben a vizsgázó kérheti, hogy a
   vizsgázó a kamerát forgassa körbe, hogy a vizsgáztató megnézhesse a vizsga
   helyszínét.
   - Határidők megszabása: Megkövetelhető, hogy a vizsgázó írásban
   kidolgozott megoldásait vagy számítógépes rendszerbe beírt feleletét adott
   idő alatt fejezze be és azt a vizsgázó által kért módon továbbítsa.
   - Folytonos videó-felügyelet: a vizsgáztató megkérheti a vizsgázót, hogy
   a kamerát úgy állítsa be, hogy a vizsgáztatás alatt az arca látszódjon,
   vagy arra, hogy a kidolgozás ideje alatt a kamera mutassa a hallgató kezét
   és az asztalt, amin dolgozik.
   - Fej- és fülhallgató tiltása: A vizsgáztató előírhatja, hogy a vizsgázó
   minden eszközt távolítson el a füléből.


   - Felkérés csukott szemmel történő válaszadásra: a vizsgáztató kérheti,
   hogy rövid szóbeli kérdésekre a vizsgázó becsukott szemmel válaszoljon.


A vizsga értékelése

Tisztán írásbeli vizsga esetén a vizsgázó a megbeszélt módon (fénykép,
szkennelés) elküldi a vizsgáztatónak a dolgozatot, amit ő kijavít a
dolgozatot, majd a jegyet rögzíti a Neptunban. Ha ezután a hallgató kéri, a
vizsgáztató visszaküldi a kijavított dolgozatot és online konzultációt
biztosít a diszkusszióra.

Tisztán számítógépes vizsga esetén a vizsga eredménye automatikusan
számolódik ki. A hallgató kérésére itt is biztosítani kell online
konzultációs lehetőséget, ahol a hallgató vizsgaeredményét a vizsgáztató
megindokolja.

Tisztán szóbeli vizsga esetén, és akkor, ha a többrészes vizsga utolsó
lépése a szóbeli, a felelet végén közölni kell a megállapított vizsgajegyet
és egyből be kell írni a Neptunba.


Vizsga-típusok

A tanszékek feladata, hogy megtervezzék és közzétegyék, melyik tárgyból
milyen számonkérési rendszer, azaz milyen jellegű feladatokat adnak, milyen
kombinációban használják a fenti eszközöket és milyen a vizsga időbeli
ütemezése. Utóbbira a több részből (pl. írásbeli+szóbeli) álló vizsgák
esetén különös figyelmet kell fordítani. Törekedni kell arra, hogy a teljes
vizsgafolyamat minél kompaktabb legyen, tehát ha több részből áll, akkor az
egyes részek közt a lehető legkevesebb idő teljen el.

Néhány lehetséges vizsgatípus, amit nem ellenőrzött helyszín esetén lehet
alkalmazni. Ezek mindegyikének megkezdésekor a fenti azonosítást el kell
végezni, de a lebonyolítás rendje és az ellenőrzés eltér.

   - Hagyományos szóbeli vizsga. A vizsgázó elméleti tételt vagy számolós
   feladatot kap a vizsga kezdetén. Ennek kidolgozása során a vizsgáztató
   alkalmazhat folytonos videó-felügyeletet. A kidolgozás után a vizsgázó
   egybefüggő felelettel ad számot tudásáról, amit gyors, azonnal
   megválaszolható kérdések követnek és ezek eredményéből áll össze az
   értékelés.
   - Beadós feladat szóbeli ellenőrzéssel. A hallgató vagy hallgatói
   csoport önálló feladat kidolgozását kapja hosszabb időre. Az értékelést
   végző oktató vagy a készítés folyamata közbeni online konzultációkkal vagy
   a leadás után, a táv-vizsga formát használva ellenőrzi azt, hogy a megoldás
   valóban a megfelelő hallgató munkáját takarja. Az érdemjegyet a beküldött
   dolgozat határozza meg.
   - Írásbeli vagy számítógépes táv-vizsga szóbeli ellenőrzéssel. A vizsga
   időtartama 1-2 óra, egyszerre sok vizsgázó kapja meg ugyanazt a
   feladatsort, amit otthon megold és a megoldást elektronikusan beküldi a
   végén. Az érdemjegyet ennek eredménye határozza meg, de a vizsgáztató rövid
   szóbeli táv-vizsga keretében ellenőrzi, rendelkezik-e a vizsgázó azzal a
   tudással, amit a beküldött dolgozat mutat. Amennyiben a vizsgázó a szóbeli
   részben a saját beküldött megoldásai kapcsán mutat súlyos hiányosságot,
   érdemjegye elégtelen, egyébként a dolgozat pontszáma határozza meg. (Ennél
   a formánál különös gonddal kell a szóbeli időpontjának egyeztetését végezni
   a hallgatókkal!)
   - Írásbeliből és szóbeliből álló vizsga. Hasonló az előzőhöz, de a
   szóbeli részre is pontot lehet kapni és ez, az írásbeli pontszámával együtt
   adja az érdemjegyet.
   - Írásbeli vagy számítógépes táv-vizsga folytonos felügyelettel. A
   vizsga időtartama 1-2 óra, minden vizsgázó egyszerre dolgozik a megoldáson,
   de közben mindegyiküket távolból felügyelik. Ennek eszköze a folytonos
   videó-kapcsolat, melynek során a vizsgázó a felügyeletet ellátó személy
   kérésnek megfelelően állítja be kameráját.

Ütemezés

   - Április 27-ig: a tanszékek összeállítják mindegyik tárgyuk nem
   kontrollált vizsgahelyszínen történő számonkérésének részletes módszereit
   és azt közzéteszik a tárgy Moodle-lapján. Ennek tartalmaznia kell az
   írásbeli és/vagy szóbeli részben feltett kérdések típusát, az adható
   pontszámokat, ponthatárokat, több részes vizsga esetén a részek ütemezését,
   a vizsga közbeni kapcsolat-megszakadások kezelési módját.
   - Május 8-ig: A hallgatóknak módja van visszajelzést küldeni a
   vizsgáztatók és tanszékeik felé a közzétett vizsgáztatási módszerekkel
   kapcsolatban. A hallgatók megjegyzéseit, kéréseit először tanszéki szinten
   kell vizsgálni, majd ha nem sikerül közös álláspontra jutni, kari szinten
   kell folytatni.
   - Május 11-től: a nem kontrollált helyszínű vizsgák megkezdődnek.
   - A vizsgázók egyetemi épületekbe történő belépését engedélyező
   szabályzások esetén  beindulhatnak a „normál” vizsgák. Ezekkel párhuzamosan
   szabad a táv-vizsgákat is folytatni.



Győr, 2020. április 14.
Copyright © 2009-2012 Széchenyi István Egyetem Minden jog fenntartva [image:
Weblap készítés: Infoartnet Kft.] <http://www.infoartnet.hu/>
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://www.sze.hu/pipermail/ak-oktatok/attachments/20200414/5d0522cb/attachment-0001.html

Tovbbi informcik a(z) ak-oktatok levelezlistrl