KURZUS: Oktatástechnológia
MODUL: A NYITOTT TANULÁS ÉS AZ E-LEARNING

Az e-learning szerepe a felnőttképzésben

Tanulási útmutató
  Ebben a leckében az e-learningről, mint a távtanulás napjaink egyik legjobban fejlődő ágáról lesz szó.
A lecke eredményes feldolgozásához és a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassal el az írott anyagot.
Tanulmányozza és ismerje meg a leckében szereplő tényeket, fogalmakat és összefüggéseket, valamint ezek könnyebb megértésére szolgáló magyarázatokat, ábrákat.

A lecke végén önellenőrző teszt található, melynek segítségével informálódhat a hallgató, hogy milyen mértékben sikerült elsajátítani a közölt tananyagot.
A teszt kitöltése után rögtön látható a helyes válasz.

Minden modulhoz tartozik felhasznált irodalomjegyzék, amely összegyűjti az adott témához tartozó irodalmakat. A hallgató a lecke tananyagtartalmán kívül, az ajánlott irodalmak áttanulmányozásával mélyítheti ismereteit.
1. Célok és követelmények:
  A lecke tanulása során törekedjen arra, hogy a tanulási célok és az elvárt követelmények teljesítéséhez az alábbi kérdésekre/feladatokra kell Önnek majd egyértelmű és szakszerű választ adni:

-Ismeri a kommunikációs folyamat szinkron és asszinkron jellemzőit, és azokat fel tudja sorolni

-Képes felsorolni a távtanulás folyamatának előnyeit és hátrányait

-Képes pedagógiai szempontok alapján elemezni/összeállítani egy e-Learnings tananyagot
2. Összefoglalás:
  A lecke tartalmi anyaga az alábbi lényeges részeket dolgozza fel:
  >>Mi az e-Learning?
>>Az e-Learning képzési formái, módszerei
>>A hagyományos tananyag és az eLearning közötti különbség
>>A célok és a követelmények fontossága
>>Hogyan épül fel egy kurzus?
>>E-Learninges tananyagok néhány tipikus jellemzői
>>Az e-Learning tananyagfejlesztés módszertani alapjai
>>A tananyagfejlesztés menete
>>A távtanulás előnyei és hátrányai
A tananyag tartalma
1.Mi az e-learning?
  A klasszikus tantermi oktatás mellett egyre inkább teret nyer az e-Learning tanulási forma, amely elektronikus eszközökkel támogatott tanulást jelent.

Az e-Learning egy olyan távoktatási forma, ahol a tanulni szándékozók számítógépen (internet, intranet) illetve CD-n juthatnak hozzá a tananyaghoz. A tanár és a tanulók térben és időben részben vagy teljesen elkülönülnek.

Ebbe a kategóriába tartozik minden olyan oktatási, képzési, tanulási módszer, folyamat és eljárás, amely alkalmazásának célja új ismeretek átadása és elsajátítása, és a véghezviteléhez elektronikus eszközrendszert használunk. Ilyen például a tv, a rádió, a számítógép.

Az elektronikus tanulás folyamatainak támogatása ugyanakkor a számítástechnikai eszközök, illetve a hálózatok, az Internet kialakulásával és folyamatos elterjedésével fejlődhetett ki és terjedhetett el széles körben.
   
Ennek a módszernek az előnye, hogy a tanagyag feldolgozásának során figyelembe veszi a hallgatók érdeklődését, idejét, felkészültségét. Tehát a hallgatók a saját tempójukban tudják elsajátítani az érdeklődési körüknek megfelelő anyagot, nincs utazási idő és költség.

A hagyományos oktatási formában a hallgatónak - az előadás- vagy az egyéni felkészülés alkalmával felmerülő kérdésekre - a tanár fogadó idejében van lehetősége a kérdéseit feltenni, ezzel szemben az e-Learning lehetővé teszi az azonnali probléma megoldást.

A tutor - aki megteremti a kapcsolatot a tanárral és a hallgatókkal - fontos szereplője ennek az oktatási formának. Bármilyen kérdés, probléma esetén a hallgató levélben vagy a közös fórumon keresztül érheti el, és maximum 72 órán belül válaszol. A hallgatók nem csak a tutortól kérhetnek segítséget, hanem saját tanulótársaiktól is (a Fórumon keresztül, vagy e-mail útján), kihasználva ezáltal a rendszer interaktivitását.
2.Az e-Learning képzési formái, módszerei
A tanár és a tanuló egymással való időbeni és térbeli kapcsolata alapján megkülönböztetünk szinkron és aszinkron kommunikációs folyamatokat.
   
Szinkron távtanulásnak nevezzük azokat az oktatási formákat és tevékenységeket, amelyek során a tanár és a tanuló egy időben van jelen a folyamatban. Ilyen például a hagyományos oktatóterem, illetve ennek e-Learning változata, az ún. virtuális osztályterem. Ez nagyon sok jellemzőjében hasonlít a jelenléti oktatáshoz, ugyanakkor lehetőség van az oktató és a tanuló között lévő nagyobb távolság áthidalására.

Szinkron tanulási eszközök például a videokonferencia, az alkalmazás megosztás, csevegés.
   
Az aszinkron távtanulás a tanár és a tanuló időbeni és térbeli teljes elkülönülését feltételezi, tehát a tanár elkészíti a tananyagot, és azt a tanuló a számítógépen való elhelyezés után saját ütemezésében sajátíthatja el.

Az aszinkron távtanulás fontos eleme például az elektronikus levelezés, a dokumentum letöltés, newsgroups (hírcsoportok), és workgroup (munkacsoport) alkalmazások használata.
   
Mindkét kommunikációs formára igaz, hogy a folyamat során az oktatótól a hallgató felé irányuló információ dominál, azonban a visszairányú, és a hallgatók közötti kommunikáció megfelelő minősége és gyakorisága is kulcsfontosságú.

Egy másik felosztás alapja a tanulók részvételének jellege a tanulási folyamatban, amely szerint megkülönböztetünk egyéni, saját ütemben történő tanulást (self paced learning) és ún. együttműködő tanulási módot (collaborative learning). Ez utóbbi feltételezi a tanulók egymással való kapcsolatát, és a fentebb említett módon tovább bontható aszinkron (pl.: Fórum stb.) és szinkron (pl.: virtuális osztályterem, chat stb.) módokra.
3.A hagyományos tananyag és az e-Learning közötti különbség
A hagyományos tananyagokra a hosszabb egybefüggő szöveg a jellemző. Ábrák, képek megjelenhetnek, amelyekre a szövegben történhet utalás, de a megtekintésükhöz lapozni kell. A keresést lábjegyzetek, ritkábban a tananyag végén ábrajegyzékek vagy részletes szószedetek segítik.

Az e-Learning tananyagokra a rövid szövegblokk jellemzők. Nem hiányozhatnak ábrák és képek, a multimédiás anyagok pedig még színesebbé és könnyebben feldolgozhatóvá teszik a tananyagot. Ezek automatikusan megjelennek, vagy nagyon könnyen elérhetőek.
4.A Széchenyi István Egyetem e-Learning képzése
A Széchenyi István Egyetem több évtizedes felnőttképzési tapasztalattal rendelkezik. Többek között erre alapozva 2004. szeptemberében elindította az internet alapú elektronikus távoktatást (e-learning képzést) a főiskolai szintű közlekedésmérnöki szakon.

Az intézmény ez év szeptemberétől újabb innovációval lehetővé teszi az internet alapú képzésben való részvételt a gazdálkodási szakon főiskolai szintű alapképzésre felvételt nyert levelező tagozatos hallgatók számára is.

A győri Egyetem interneten keresztül bárhonnan elérhető, ezért ezen új képzési formában sem a tanulmányi adminisztráció, sem a tanulmányok miatt nem kell a hallgatóknak Győrbe utazniuk. Tanulmányaik során az elektronikus és a hagyományos információhordozók egyaránt rendelkezésükre állnak. A tananyagot CD lemezen is megkapják, így az egyes témakörök begyakorláshoz nem kell az internetet használni. A tanulmányi követelmények teljesítéséhez esetlegesen ajánlott személyes konzultációk és a vizsgák helyszíne a hallgató lakóhelyéhez legközelebbi decentrum lesz. Ilyen decentrumot üzemeltet az Egyetem , saját székhelyén, Győrön kívül Budapesten és Pécsett is.

Az internet alapú távoktatás lehető teszi a személyre szabott tanulás lehetőségét, amely figyelembe veszi a munkahelyi elfoglaltságot, a családi körülményeket, az előzetes felkészültséget, az egyéni tanulási szokásokat, az időbeosztást.

A hallgatók folyamatos internetes kapcsolatban lehetnek az adott tantárgyak tutoraival, valamint hallgatótársaikkal, akikkel problémáikat is egyeztetni lehet. A tutorok a felmerült problémákra 72 órán belül válaszolnak, egyúttal figyelemmel kísérik az egyes hallgatók előrehaladását a tananyag feldolgozásban és szükség esetén kellő szakmai, pedagógiai támogatást is biztosítanak.

A 2004. szeptemberétől nyert kedvező tapasztalatok alapján joggal állítható, hogy az internet alapú távoktatás nagyon kedvelt a hallgatók körében, mert nagyon jól kihasználhatók a rendszer adta előnyök a felkészülésben. A vizsgákon a hallgatói hangulat érezhetően nyugodtabb, az értékelés pedig azonnali és objektívebb mint korábban.

A jövőbeni - várhatóan egész életen át tartó - tanulás megalapozásaképpen a hallgatók még a képzés kezdetén elsajátíthatják a távoktatási rendszerben végzendő önálló munkához szükséges alapvető ismereteket.
5.A célok és a követelmények fontossága
Egy választott témakör, vagy tananyag célmeghatározása során mindig arra kell gondolni, hogy a választott tartalomtudáshoz, /célkategóriák/ majd milyen eszköztudás-elemeket / követelmény-kategóriák/ kell választani. Ezek a meghatározások pontosan előírják, hogy a hallgató, mit fog csinálni, mit fog tudni, amikor a modul végére jut. Ahhoz tehát, hogy a hallgató számára is jól értelmezhető követelményeket fogalmazzunk meg, pontosan definiálható célokat kell megadni.
Ezt az alapelvet tükrözi R.Mager elmélete, amely szerint a pontos és mérhető cél három elemből áll:
>A célzott tanulói viselkedés/tevékenység, amely még egy külső szemlélő számára is egyértelműen érthető legyen.

>Azoknak a feltételeknek a leírása (időtartam, eszközhasználat), amelyek között a célzott tevékenység megvalósul: például táblázat segítségével, szótár használatával.

>Az értékelés minimumszintjének meghatározása.

Az ily módon megfogalmazott célok pozitív hatással vannak az oktatásra, mert

>világossá teszik az óra célját a tanár számára

>segítik a tanítási-tanulási tevékenység megtervezését

>tisztázzák az óra célját a tanulók számára

>segítik az időfelhasználást

>irányítják a tanulókat az elsajátítás folyamatában

>csökkentik a "véletlen" tanulást

>megkönnyítik a fejlődés ellenőrzését, mérését

>a kritériumok előzetes tisztázása biztosítja az értékelés objektivitását

>segíti a tanár-diák kommunikációt, kapcsolatteremtést
A célok és a pontosított követelmények alap építőelemként vannak jelen a tananyag összeállításában. Meglétükkel világossá válik, hogy milyen legyen a tananyag tartalma.
6.Hogyan épül fel egy kurzus?
A legtöbb keretrendszer lehetővé teszi a tanulási tartalom hierarchikus felépítését logikailag és fizikailag egyaránt. Az elnevezések és a hierarchia szintjei az egyes keretrendszerekben eltérhetnek.

A Széchenyi István Egyetemen használt Coedu internetes oktatási keretrendszerben a következőképpen épül fel egy adott tananyagot feldolgozó kurzus.
   
A kurzus modulokból áll, a modulokon belül pedig leckék találhatók, amelyek a tananyag kisebb, logikailag összetartozó témáit tartalmazzák.

Az egyes leckék felépítése a következő:

>>Tanulási útmutató: amely tartalmazza:

>a lecke feldolgozását segítő fontosabb információkat, hangsúlyokat

>a lecke tananyagtartalmának rövid ismertetése (miről lesz szó a leckében)

>elérni kívánt célok és a hozzá tartozó pontosított követelmények

>rövid összefoglalás (a lecke tartalmi anyaga milyen lényeges részeket dolgoz fel)

>>Tananyag tartalom: amely tartalmazza:

>a lecke tananyag tartalmát, képekkel, lapozós könyvekkel, ábrákkal, táblázatokkal,
multimédiás fájlokkal színesítve

>>Minden lecke végén önellenőrző kérdések, a modulokat modulzáró tesztek zárják le.
Az önellenőrző tesztek segítséget nyújtanak a hallgatóknak abban, hogy a lecke elolvasása,
feldolgozása során milyen hatásfokkal sajátították el az ismeretanyagot.
A modulzáró tesztek pedig a modul tananyagtartalmát lefedő feladatsorral méri fel a
hallgatók tudását.


7.E-Learninges tananyagok néhány tipikus jellemzői
A következőkben bemutatom, hogy az e-Learninges tananyag feldolgozásában milyen építőelemek segítik a hallgatókat a tananyag - könnyebb, és maradandóbb tudást biztosító - elsajátításához.
Prezentáció

A prezentáció a szemléltetés eszközét helyettesíti. Segítségével a közvetítendő ismereteket jobban érthetővé tehetjük a tanulók számára. Sok esetben többet mondhat több oldalas szövegnél is.
   
Oktatókönyv

Az oktatókönyvek egy adott szakterülethez adnak átfogó leírást, és lépésről lépésre segítik az ismeretek megszerzését.
Az oktatókönyvek előnye, hogy közérthető a nyelvezete, sok ábrát, példafeladatokat, szemléltetést tartalmaz, így az otthoni önálló tanuláshoz nagy segítséget nyújt.
   
Demonstráció

A demonstráció szintén a bemutatás eszköze lehet egy kurzuson belül, és egy feladat jobb megértésére szolgál. Akkor van nagy jelentősége, amikor egy folyamatot szeretnénk bemutatni, és lépésről lépésre végigkísérni. Ilyen folyamat lehet például az élesztés.
   
Szimuláció

A modellezés és szimuláció is egyre inkább részévé válhat annak a didaktikai eszköztárnak, amely a tanítás-tanulás folyamatában az individualizált egyéni munkát, a cselekvéssel párosult aktív tanulói tevékenységet helyezi előtérbe.

A szimuláció valamely, elméletileg ismert jelenség lefolyásának, a rendszer viselkedésének utánzása, demonstrációja a jelenség analízisét teszi lehetővé.
Ilyen például a repülőgép vezetés, vagy egy természeti jelenség modellezése.

A tanulók a szimuláció alapján megfigyelt jelenségeket a meglévő ismeretekre építve állapítanak meg összefüggéseket.
   
Feladatok

Az E-learninges tananyagban szereplő kérdések és feladatok legfontosabb célja a megszerzett ismeretek és képességek gyakoroltatása és a tanulás hatékonyságának mérése, illetve ennek eredményének eljuttatása a tanulóhoz és a tanárhoz.

A feladatoknak összhangban kell lenniük a tananyag feldolgozása előtt meghatározott meghatározott tanulási célok és pontosított követelményekkel.

Az e-Learningben a feladat kiadásának pontosnak és részletesnek kell lennie a döntően önálló munkára épülő ismeretszerzés miatt. Az önállóan végzett tanulás feladatközpontúnak mondható, ahol a tanulási célok elsősorban a megfelelő feladatok elvégzéséhez kapcsolódóan érhetők el.

A jól felépített digitális tananyagok ezért igen gazdagok feladatokban, amelyeket nagy számuk mellett sokszínűségük is jellemez.
   
8.Az e-Learning tananyagfejlesztés módszertani alapjai
Először nézzük meg, hogy hogyan történik a tanulás.
   
Az ember az információ 75%-át látás útján fogja fel.

A szemléltetés tehát nagy mértékben segíti az adott információ felfogását. Az e-Learning a tananyagtartalmat képekkel, hanganyaggal, illusztrációkkal gazdagítja, ezzel segíti a tanulókat a tananyag könnyebb megértésében.

Az ábra hűen tükrözi, hogy a vizuális úton megszerzett információ először a rövidtávú memóriába kerül.

Jól megszerkesztett gyakorló feladatok segítségével maradandóbbá tehető a megszerzett tudás, így a hosszútávú memóriába kerül az információ.

Az információszerzéstől a "megtanulásig" terjedő időszakban nagyon fontos a folyamatos visszacsatolás.
9. A tananyagfejlesztés menete
Kövessük végig, hogy egy kiválasztott tananyagon hogyan megy végbe a fejlesztés. Hogy jobban átlátható legyen a teljes folyamat, három fő állomásra bontottuk.

1.Tervezés
Nagy hangsúlyt kell fektetni a tervezés fázisára, mivel ez alapozza meg a fejlesztésünket.
Ebben a fázisban a legfontosabb lépések a következők:

>A tanulói profil feltérképezése

>A tanulási célok és követelmények megfogalmazása

>A tartalom körvonalazása

>A formai elemek kiválasztása (szöveg, hang, kép, animáció, grafika stb.)

>A tanuló támogatásának megtervezése

2.Felkészülés a fejlesztésre
A tervezés utáni felkészülési feladatok alkalmával áll össze a témakörök sorrendje, a jobb szemléltetést elősegítő ábrák, illusztrációk itt készülnek el.
Ebben a fázisban a legfontosabb lépések a következők:

>A témakörök sorrendbe rendezése

>Feladatok és visszajelzések tervezése

>Példák, esetleírások készítése

>Ábrák, illusztrációk, képek, hang megtervezése

>Az áttekinthetőség kialakítása

3.Fejlesztés és átdolgozás
Ebben a fázisban a legfontosabb lépések a következők:

>Az első változat elkészítése

>A számonkérési és értékelési anyagok elkészítése

>A tananyag kipróbálása

>A tananyag javítása
10. A távtanulás előnyei és hátrányai
Az elektronikus oktatás alkalmazásának legfontosabb előnyei a következők:

>Csökkennek az oktatáshoz, képzéshez kapcsolódó járulékos (pl utazás, szállítás) és adminisztrációs költségek.

>Hatékonyabbá és eredményesebbé válik a képzés, mivel jobban igazodhat az egyéni tanulási módszerekhez és képzési szükségletekhez, testreszabottá válik a tudásátadás.

>Felgyorsul a tudásátadás, ezáltal gyorsabb a válasz a versenytársak lépesire

>Globális a hozzáférés a tudáshoz (a szükséges tudás elérhető a kívánt időben a megfelelő embernek, az adott üzleti cél szükségletei szerint).

>Az oktatási tartalom folyamatosan bővíthető és könnyen módosítható, újítható.

>A tanulási folyamat nyomon követhető és a megszerzett tudás számonkérhető.

>A tanulás bárhol és bármikor saját ütemben folytatható.

>Az elektronikus oktatás és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások a vállalati kultúrába beépülnek és motivációs tényezőként hatnak.

>A munkatársak motiváltabbak, mivel átérzik, hogy saját szakmai fejlődésüket ők irányítják egy önkiszolgáló felületen keresztül.


Az elektronikus oktatás alkalmazásának hátránya lehet:

>Az oktatás személytelen és kevésbé interaktív.

>A tananyag összeállítása összetettebb feladat.

>Megnehezíti a tanulók közötti interakciót, amelynek különösen a felnőttoktatásban nagy szerepe van.

>Bizonyos képzési terülteken nem használható (manuális készségek elsajátítása, gondolkodásmód megismertetése és átadása).

>Nincs meg a résztvevők közötti szociális kapcsolat és informális kommunikáció.

2.Feladatok

1.Döntse el, hogy az e-learning esetében a kommunkikációs folyamat szinkron vagy aszinkron jellegű-e!
 
 
 a.b.
1. Egy adott szerver gépen elhelyezett elektronikus tananyag önállóan is feldolgozható
2. A tanár és a tanuló egy időben van jelen a folyamatban
 
 

2.Döntse el az alábbi alkalmazásokról, hogy a szinkron vagy az aszinkron távtanulást támogatják-e!
 
 
 a.b.
1. Videokonferencia
2. Alkalmazás megosztása
3. Csevegés
4. Elektronikus levelezés
5. Dokumentumok letöltése
 
 

3.Döntse el az alábbi e-learning-gel kapcsolatos állításokról, hogy igazak-e!
 
  időpont és a hely független
 
  nincs egyénre szabott tanulási forma
 
  gazdag MM alkalmazás
 
  tanár-diák kapcsolat hiányzik
 

4.Irja fel az e-Learninges tananyag fejlesztésének három fő lépését!
 
 
 a.
1.
2.
3.
 
 

4.Soroljon fel legalább három MM(multimédiás) elemet, amely szerepelhet e-Learninges kurzusban
 
 
 a.
1.
2.
3.