KURZUS: Oktatástechnológia
MODUL: TANESZKÖZ-RENDSZEREK

A média kiválasztása

Tanulási útmutató
  Ebben a leckében a hatékony oktatás érdekében a taneszköz-rendszerek, köztük az információhordozó-rendszerek kialakítását mutatjuk be.
Részletesen a média-kiválasztásról lesz szó.

A lecke eredményes feldolgozásához és a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassal el az írott anyagot.
Tanulmányozza és ismerje meg a leckében szereplő tényeket, fogalmakat és összefüggéseket, valamint ezek könnyebb megértésére szolgáló magyarázatokat, ábrákat.

A lecke végén önellenőrző teszt található, melynek segítségével informálódhat a hallgató, hogy milyen mértékben sikerült elsajátítani a közölt tananyagot.
A teszt kitöltése után rögtön látható a helyes válasz.

Minden modulhoz tartozik felhasznált irodalomjegyzék, amely összegyűjti az adott témához tartozó irodalmakat. A hallgató a lecke tananyagtartalmán kívül, az ajánlott irodalmak áttanulmányozásával mélyítheti ismereteit.
1. Célok és követelmények:
  A lecke tanulása során törekedjen arra, hogy a tanulási célok és az elvárt követelmények teljesítéséhez az alábbi kérdésekre/feladatokra kell Önnek majd egyértelmű és szakszerű választ adni:

-Ismerje és példán keresztül tudja indokolni a média kiválasztás jellemzőit.

-Ismerje a média-kiválasztás szempontjaihoz tartozó (eredményes kommunikáció, emberi tényező, gazdaságosság, gazdaságosság ) tényezők jellemzőit.

-Egy témakörhöz-tananyaghoz az eredményes kommunikáció szempontjaira figyelemmel, készítsen egy média-tervet.

-Tudjon elkészíteni egy ellenőrzési listát, különböző taneszközök alkalmazhatóságának eldöntésére.

-Egy konkrét témakörhöz készítse el a média-kiválasztás folyamatának tervét, a célkitűzések.- tartalom; szervezeti forma - módszerek szempontokra figyelemmel.
2. Összefoglalás:
  >>A média-kiválasztás
>>A média-kiválasztás szempontjai
>>A média-kiválasztás folyamata
>>Pedagógiai programcsomag
A tananyag tartalma
1.A média-kiválasztás
  A megfelelő médium kiválasztása az oktatási folyamat tervezésének meghatározott fázisában, a pontos tanítási célok, a tananyag és a feldolgozási módszer ismeretében történik.

A gyakorlati munka szempontjából mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy
>milyen eszközök állnak rendelkezésünkre
>milyen hatást várhatunk alkalmazásuktól
>az egyes esetekben az eszközök milyen kombinációja tartható eredményesnek, gazdaságosnak.

Ennek a kérdéskörnek a jelölésére a médium-kiválasztás elnevezést használjuk [5].

A médiumok kiválasztásával kapcsolatosan néhány elvi megállapítást teszünk:
1.A médium alapvető feladata a tanári képességek kiterjesztése és semmiképpen sem a tanár helyettesítése. A médiumnak a tanár lehetőségeit növelő sajátosságai közül a következőket emeljük ki:

a.Dokumentumszerűség
Lehetővé teszi egy tárgy vagy jelenség megörökítését, konzerválását és adott időben újbóli felelevenítését. (fotók, hanganyag, videoszalag stb.)

b.Manipulálhatóság
A tárgyak, események vagy jelenségek valóságos idő- és térbeli viszonyainak átalakítására vonatkozik. (lassítás, gyorsítás, visszajátszás, külön álló részek összeszerkesztése) az alábbi dimenziókban:

méret: a pontos megfigyelési célból nagyítást vagy kicsinyítést hajtunk végre.
idő: a jelenség lassítható, gyorsítható (pl. mozgáselemzés, egy virág nyílását figyelhetjük így meg.)távolság: távoli objektumok, események tanulói közelségbe hozhatók.
beállítás, szín: lehetőség nyílik a részletek kiemelésére, a figyelem irányítására

c.Sokszorozhatóság
A reprodukálás korlátlanul elvégezhető, ezáltal a felhasználók köre növelhető.


2.A médium-kiválasztás igen lényeges eleme az oktatási folyamat tervezésének, de mindig szem előtt kell tartani, hogy csak része az egésznek. A médium csak akkor lehet igazán hatékony segítője a tanárnak, ha azt a folyamat egészében képes elhelyezni.

3.Nem tulajdoníthatunk egyetlen információhordozónak sem domináns szerepet. A pedagógiai szakirodalom nem szolgál olyan algoritmussal vagy táblázattal, amely egyértelműen megadná azt a médiumot, amellyel a cél a leghatékonyabban elérhető. Nem is célszerű a médium-kiválasztás egzakt algoritmizálására törekedni az oktatási folyamat bonyolult, soktényezős jellege miatt.

4.A megfelelő médium kiválasztása egy adott tanítási-tanulási szituációra igen sokoldalú megfontolást igényel az oktatási folyamat tervezőjétől, amelyben az intuíció szerepe meglehetősen magas.Az intuíciós képesség a gyakorlatban fejlődik és formálódik, mégpedig az előző döntések következményeinek ismerete által. Ez azt jelenti, hogy a médium kiválasztásával foglalkozónak feltétlenül kell rendelkeznie megfelelő gyakorlati tapasztalatokkal az egyes médiumok alkalmazhatóságával kapcsolatban.
1.1.A média-kiválasztás szempontjai
  A média-kiválasztással kapcsolatosan sokféle megközelítési mód ismeretes. Az egyértelműség kedvéért szükséges bevezetni a lényeges és a kívánatos médium-jellemzők fogalmát.

A lényeges médium-jellemzők azok, amelyektől a közlés egyértelműsége, tisztasága függ.

A kívánatos médium-jellemzők a megjelenítés minőségét javítják, fenntartják a tanulók érdeklődését.

A megfelelő médium-kiválasztásnál alapvető szempont az, hogy az információátadás minél eredményesebb és jobb hatásfokú legyen.

A figyelembe veendő szempontok közül 4 fő tényezőt emelünk ki:
A.Eredményes kommunikáció
B.Emberi tényezők
C.Gyakorlati tényezők
D.Gazdaságossági tényezők

A szempontok teljes rendszerét mutatja a 14.számú ábra (Vári nyomán)
   
 14.számú ábra
  A.Eredményes kommunikáció
Az eredményes kommunikáció aspektusából meg kell vizsgálni, hogy adott tanítási céloknak és a bemutatandó tananyag tartalmi jegyeinek mely médiumok felelnek meg leginkább. Ezen vizsgálatokat a tanulók képességének, életkori sajátosságainak figyelembevételével kell elvégezni.

>>Célkitűzés: A média-kiválasztás első lépésében a célok és követelmények elemzéséből kell kiindulni és el kell jutni az ezek alapján meghatározott lényeges médium-jellemzőkig. Ezek a jellemzők többnyire a tanulóktól elvárt tevékenységekre utalnak.
A gyakorlatban a célkitűzést mindig a konkrét tartalommal szoros kapcsolatban célszerű figyelembe venni a média-kiválasztás során.

>>Tartalom: Az alkalmazandó médiumnak a célkitűzés, követelmény és tartalom együttesétől való függőségi viszonya meglehetősen bonyolult, ezért megkísérlünk olyan elemi tényezőket összegyűjteni, amelyeket, mint lényeges, illetve mint kívánatos médium-jellemzőket az adott oktatási célkitűzés és tartalom ismeretében ki tudunk jelölni.
Ilyen tényezők lehetnek: a verbális közlés lehetősége, tárgyak valóságos, manipulált, illetve sematikus bemutatási lehetősége. A média-kiválasztás e fázisában van szükség a legtöbb tapasztalatra, intuícióra és körültekintésre.

>>Tanulók: A célokon és tartalmi sajátosságokon túlmenően figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságaiból adódó, esetlegesen korlátozó tényezőket. Ilyen tényezők lehetnek: az általános iskolai tanulók (és az idősebb korosztály) számára, a vizualitásnak és így a vizuális megjelenítést szolgáló médiumoknak igen fontos szerepük van. A főiskolai, egyetemi hallgatóknak verbális kultúrája már megfelelő szintű, így számukra szükség esetén vizuális jelenséget is be lehet "mutatni" verbálisan.

A kiválasztással kapcsolatban tehát igen lényeges annak megfontolása, hogy az adott életkorú tanulók vizuális, verbális kultúrája illetve olvasási készsége milyen színvonalú.

A kiválasztást befolyásolják továbbá - a célokkal és tartalommal is szoros kapcsolatban álló- a szervezeti formák is. Nem mindegy ugyanis, hogy előadáshoz vagy egyéni tanuláshoz választjuk-e a médiumot.


B.Emberi tényezők
A média-kiválasztás kapcsán a tervezett médium várható fogadtatását is szükséges megfontolnunk, a tanárok és tanulók oldaláról egyaránt.

Figyelembe veendő szempont, hogy a tanárok mennyire tudják-e kezelni az eszközöket, mennyire tudják beépíteni a tananyag feldolgozásának a menetébe, mennyire segíti ez a tanulók tanulását. Alkalmas-e a tanulók érdeklődésének felkeltésére, fenntartására, biztosítja-e a megfelelő motivációt stb.


C.Gyakorlati tényezők
A média -kiválasztás során foglalkozni kell olyan kérdésekkel is, hogy rendelkeznek-e az iskolák azokkal az eszközökkel, melyekre a bemutatást terveztük.Figyelembe kell venni bizonyos gyártási vonatkozásokat is, például, hogy elképzelésünk megvalósítható-e, rendelkezésre áll-e elegendő idő a gyártáshoz és a terjesztéshez.A gyakorlati tényezők és gazdaságossági szempontok mérlegeléséhez nyújt segítséget az alábbi ellenőrzési lista:
Ellenőrzési lista eszközök alkalmazhatóságának eldöntésére
Ellenőrzési lista   Igen   Nem  
Beszerezhető vagy elkészíthető-e gazdaságosan?      
Rendelkezésre áll-e elegendő hely a hatékony működéshez?      
Gondatlan kezeléssel szemben ellenálló-e?      
A felhasználó által üzemeltethető-e és javítható-e?      
Élettartama kielégítő-e?      
  Amennyiben akár egyetlen kérdésre is nemleges a válasz, az adott eszközt nem ajánlatos alkalmazni. Amennyiben egyetlen eszköz-variáns sem felel meg ezen szempontoknak, úgy célszerű megvizsgálni az eszközök vagy a feltételek módosításának lehetőségeit.


D.Gazdaságossági tényezők
A médium-variánsokat gazdaságossági elemzésnek is alá kell vetni, figyelembe véve a fejlesztési, előállítási és üzemeltetési költségeket.A gazdaságossági elemzés főbb aspektusai:

>>célkitűzés
>>felhasználók köre
>>hozzáférhetőség

Célkitűzés: A 15.számú ábrából is kitűnik, hogy a gazdaságosság kérdése kapcsolatban van a célkitűzéssel. Tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen "értéket" képvisel az adott cél elérése, milyen mértékben alapja a további tanulási tevékenységnek. Ez a szempont eldöntheti, hogy a továbbiakban is kitartsunk egy költségesebb médium-alternatíva mellett, vagy esetleg elvessük azt.
   
 15.számú ábra
  Az ábrán látható-vizuális tényanyag tanításához alkalmazható médiumok- diagram azt mutatja be, hogy a különböző médiumoknál hogyan alakul egy adott célkategóriában elérhető eredmény és az előállítási költség kapcsolata.

Felhasználók köre: A médiumot felhasználó tanulók számára nagymértékben befolyásolhatja egy-egy médium-variáns alkalmazásának gazdaságosságát. A gazdaságosságot -azonos értékű célok elérésére alkalmas médiumok esetén- ugyanis az egy tanulóra vetített összráfordítással jellemezhetjük. Azaz:
   
  Következésképpen nagy fejlesztési és előállítási költségű, olcsón üzemeltethető médiumok tömeges és hosszú távú alkalmazás esetén gazdaságosabbak lehetnek, mint azok, amelyeknél a költségtényezők aránya ellentétes.

Hozzáférhetőség: Célszerű megvizsgálni azt is, hogy az elképzelésünknek megfelelő médium létezik-e, hozzáférhető-e, vagy el kell készíttetnünk. Amennyiben nem létezik pontosan olyan anyag, amilyet elképzeltünk, megfontolandó, hogy egy más, létező anyagot megfelelő adaptálással nem tudnánk-e hasznosítani.
1.2.A média-kiválasztás folyamata
  A megfelelő médium kiválasztása az oktatási folyamat tervezésének meghatározott fázisában történik. E műveletre csak akkor kerülhet sor, ha már megtörtént:

>>a célok és tantárgyi követelményrendszer kitűzése;
>>a célbaérést ellenőrző mérőeszközrendszer összeállítása;
>>a tananyag elemzése és strukturálása.

A média-kiválasztás tehát a pontos tanulási célok, a tananyag és a feldolgozási módszer ismeretében történik.
A média-kiválasztásban - mint soktényezős döntési folyamatban- a döntési tényezők két típusa szerepel:
a.Korlát-típusú
Ilyenek pl. az eredményes kommunikáció szempontjából lényegesnek minősített média-jellemzők, vagy az előállítási kapacitás-ill.költség-korlátai stb.

b.Optimum-kritérium típusú
Ilyenek pl. a kívánatosnak minősített média-jellemzők, vagy az elérhető célok értéke, gazdaságossági mutatók stb.A döntési folyamatban először a korlát-típusú tényezőket vesszük figyelembe, ezek segítségével végezzük el a szóbajövő médium-variánsok többfázisú szűrését. A tényezők rangsorolásának sorrendjét szemlélteti a 16.számú ábrán látható kördiagram (belülről kifelé haladva).
   
 16.számú ábra
  --A szűrés első fázisában a médiumok egy részét az adott cél, tartalom által támasztott követelmények zárják ki.

--A szűrés második fázisában az alkalmazandó feldolgozási módszerek és szervezeti formák ismeretében végezzük.

--A szűrés harmadik fázisában döntő jelentőségű lehet a tanárok és tanulók viszonyulása az adott médiumokhoz.

--A szűrés negyedik fázisában a korábbi szűrések után fennmaradó médium-variánsokat vetjük alá gyakorlati és gazdaságossági korlátok alapján történő szelekciónak.

Ha a korlátozó feltételrendszert több médium is teljesíti, akkor kerülhet sor az optimum-kritérium szerinti legjobb médium kiválasztására.Ezek mellett célszerű figyelembe venni még azt, hogy a választható médium különbözik-e a megelőző tanítási egység médiumától. Az újfajta bemutatás ugyanis a tanulók figyelmét hosszabb időn keresztül fenntarthatja.
1.3.Pedagógiai programcsomag
  Az oktatócsomagok és a média-kiválasztás tárgyalása után, röviden a pedagógiai programokra térünk ki, amelyek hazánkban jelenleg fejlesztési stádiumban vannak. Bizonyára a NAT-ra épülő intézményi pedagógiai programok-amelyek elkészítését kötelezően írja elő a fenntartó- készítésénél az intézmények figyelembe veszik a pedagógiai programcsomag alkalmazhatóságának pozitív tapasztalatait.

Pedagógiai programcsomagnak -Nagy Józsefnek, a hazai kutatások egyik vezetőjének nyomán- az olyan taneszközrendszert nevezzük, amely "adott konkrét pedagógiai cél, kritérium teljesítéséhez kísérletileg igazolt hatékonyságú, rögzített pedagógiai program (tanítási információk) köré szervezi a tartalmi és tanulási információkat, információhordozókat, és amely lehetővé teszi a frontális osztálymunka meghaladását, a tanuló és a tanár (személyiségfejlesztő) tudatosabb és hatékonyabb irányítását."

A pedagógiai programcsomag tartalmazhat tankönyveket, munkafüzeteket, taneszköz-készleteket, egyéni oktató (tanulási) csomagokat, feladatlapokat, teszteket, az egyes tanulók és a pedagógus által használt audiovizuális információhordozókat, a csoportmunkához szükséges eszközöket, instrukciókat, jegyzőkönyveket stb.

Mindezt a kísérletileg optimalizált pedagógiai program, programfüzet tartja össze, aminek segítségével a pedagógus az egész rendszert az adott feltétekre adaptálva működtetni képes. A programcsomaghoz tartoznak természetesen olyan eszközök is amelyek nincsenek a "csomagban", (pl. a tanulónál lévő tankönyvek, szertári szemléltető eszközök, stb.)

Az eddigiekből látható, hogy a programcsomag gyökeresen különbözik a hozzá közelálló taneszközrendszer-típustól, az oktatócsomagtól.

Mindenekelőtt abban tér el, hogy kísérletileg optimalizált hatékonyságú tanítási információkat (tanítási programfüzet) is tartalmaz abból a célból, hogy a hagyományos oktatást meghaladja és a hatékonyságot számottevően növelje.

Vegyük például a pedagógiai programcsomagok közé tartozó ún. megtanítási programcsomagot ("mastery learning"):
A fejlesztési kísérletek során addig alakítják a csomag elemeit (beleértve a célkitűzéseket, a mérő-teszteket is), hogy a témazáró tesztet a tanulók túlnyomó többsége (legalább kétharmada) 70-80 % felett teljesítse- adott idő alatt. A tanulócsoport a standardizált programcsomagot addig tanulja, amíg ezt a teljesítményt nem éri el.
A nem teljesítők utókompenzációs oktatásban részesülnek, a teljesítők pedig elmélyítő, kiegészítő, gazdagító programokon dolgoznak. Ha az ismételt tesztelés után kielégítő az eredmény, akkor új téma, együttes, közös feldolgozása következik.
   
 17.számú ábra
  A 17.számú ábrán a Zsolnai-féle nyelvi- irodalmi- kommunikációs nevelés pedagógiai programcsomagjának szerkezetét mutatjuk be. Ez a személyiségfejlesztő programcsomag, amelyet évek óta országszerte alkalmaznak. (Jelenleg az általános iskola valamennyi osztályára kidolgozták).

A programcsomag kiinduló pontja a célrendszer, amelyben a többéves fejlesztési folyamat eredményeként kialakítható személyiségvonásokat állították össze. A személyiségvonások kialakításához a tananyagrendszerben tanulói tevékenységeket írtak le.
A követelményeket (az egy-egy tanév végére elérendő tudás szinteket) úgy állapították meg, hogy figyelembe vették a kísérlet tanév végi tudásméréseinek eredményeit.

Az így kidolgozott cél-, tananyag-, és követelményrendszer alkotja a szóban forgó tantárgy tantervét. A szaktudományos ismeretháttér és a kísérleti időszak tanítási tapasztalatai alapján fogalmazták meg a tanítási programot (a tanítási információkat). A tantervvel együtt ez alkotja a pedagógiai programot.A taneszközök hordozzák a tananyagrendszerben leírt, valamennyi tevékenység elsajátításához szükséges feladatok sorát, a tanulási programot (a tartalmi és tanulási információkat).

A tanulási program és a pedagógiai program együttese a pedagógiai programcsomag.
Az ábrán nyilak mutatják, hogy a pedagógiai programcsomag elemei közül a célrendszer közvetve vagy közvetlenül minden más elemet meghatároz.

Példánk bemutatását a programcsomag egyik elemének, a tanítási programnak az ismertetésével fejezzük be.

A tanítási program kidolgozásakor számba vették a nyelvi- irodalmi- kommunikációs nevelés pedagógiai folyamatait. E folyamatok nem mások, mint a tananyagrendszer tevékenységosztályai, és- mint ilyenek- tevékenységláncként, állapotváltozások sorozataként írhatók le.
Elkülöníthető bennük a tanulási folyamat (alapfolyamat) és a tanulásirányítási folyamat (irányító folyamat).Megállapították, hogy az egyes tevékenységosztályok tanítását milyen tevékenység tanításának kell megelőznie (feltételi folyamatok) és, hogy azok mely tevékenységekkel taníthatók együtt (kiegészítő folyamatok). Az így feltérképezett pedagógiai folyamatrendszer minden egyes folyamatáról négy típusú tudnivalót ("pedagógus tudást") írtak le a tanítási programba.

Ezek a típusok a következők:

>>Mit jelent az elvégzendő tevékenység, milyen feltételei vannak, tanítása mivel egészülhet ki ?

>>Legrészletesebben a tanítás hogyanját (stratégiáját) írták le:
A tanítási folyamat szakaszait, a tanítás-tanulás algoritmikus lépéseit, a taneszközök alkalmazásának módját.

>>Tipizálták a tanulókat ("diagnosztikus tudás") egy-egy tevékenység tanulása szempontjából.
A tipizáláskor figyelembe vették a tanulás ütemét, a tanulási nehézségeket, a tanulást befolyásoló személyiségjegyeket (pl. szorongás, extraverzió, fáradékonyság stb.).
A lehetséges tanulótípusok és a velük való bánásmód leírásakor nemcsak a lemaradó, hanem a tehetséges gyerekek fejlesztéséhez is tanácsot adtak.

>>Megadták végül a tanulásirányítás normáit.
A norma-tudás leírása a tervezésre, a szervezésre, a feladatvezetésre, az értékelésre vagy az ellenőrzésre vonatkozó előírásokat tartalmazza. A normák utaltak azokra a személyiségvonásokra, amelyek nem kapcsolódnak konkrét tananyaghoz és taneszközhöz. Pl. A szorongás-leküzdés szükségletének kialakításához több folyamat esetében is leírták hogyan kell a szorongó gyerekkel bánni. Vagy pl. a tanulói sikerélmény biztosítását több normában is megfogalmazták.
2.Feladatok

1.Egészítse ki a média kiválasztásának szempontait!
 
 
 a.b.
1. kommunikáció
2. tényezők
3. tényezők
4. tényezők
 
 

2.Döntse el a következő - a média-kiválasztással kapcsolatos - állításról, hogy igaz-e!
 
  A média kiválasztásánál a gyakorlati munka szempontjából figyelembe kell venni, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre.
 

3.Egészítse ki a következő megfogalmazást!
 
  Gyakorlati tényezők elemzésénél célszerű listát készíteni.