KURZUS: Oktatástechnológia
MODUL: A NYITOTT TANULÁS ÉS AZ E-LEARNING

A nyitott tanulás alkalmazása

Tanulási útmutató
  Ebben a leckében a nyitott tanulás alkalmazásáról lesz szó, ezen belül az eszközök felhasználásáról a tananyagkészítésben és a tanulók támogatásában.
A lecke eredményes feldolgozásához és a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassal el az írott anyagot.
Tanulmányozza és ismerje meg a leckében szereplő tényeket, fogalmakat és összefüggéseket, valamint ezek könnyebb megértésére szolgáló magyarázatokat, ábrákat.

A lecke végén önellenőrző teszt található, melynek segítségével informálódhat a hallgató, hogy milyen mértékben sikerült elsajátítani a közölt tananyagot.
A teszt kitöltése után rögtön látható a helyes válasz.

Minden modulhoz tartozik felhasznált irodalomjegyzék, amely összegyűjti az adott témához tartozó irodalmakat. A hallgató a lecke tananyagtartalmán kívül, az ajánlott irodalmak áttanulmányozásával mélyítheti ismereteit.
1. Célok és követelmények:
  A lecke tanulása során törekedjen arra, hogy a tanulási célok és az elvárt követelmények teljesítéséhez az alábbi kérdésekre/feladatokra kell Önnek majd egyértelmű és szakszerű választ adni:

-Ismeri a távtanulási program nyújtotta lehetőségeket, fel tudja sorolni azok összetevőit, jellemzőit.

-Esettanulmányok alapján jellemezni tudja a nyitott tanulás különböző formáit.

-Képes felsorolni és jellemezni a nyitott tanulás tevékenységeinek előnyeit.

-Ismeri, és példa alapján tudja jellemezni a nyitott tanulás taneszközeit, alkalmazhatóságuk pedagógiai szempontjait.
2. Összefoglalás:
  A lecke tartalmi anyaga az alábbi lényeges részeket dolgozza fel:
  >>A nyitott tanulás alkalmazása
>>A felkínált lehetőség
>>A nyitott tanulás tevékenységei

>>Az eszközök felhasználása a tananyagkészítésben és a tanulók támogatásában
>>A média típusai
>>Az eszközök csoportosítása
>>A tananyagban felhasznált eszközök kiválasztása
A tananyag tartalma
  Az oktatási és képzési környezet gyorsan változik. Az intézményekben nemcsak a képzési szükséglet növekszik, hanem a rendelkezésre álló oktatási és képzési módszerek választéka, vagy másképpen fogalmazva az oktatás technológiája is.

Ez az a környezet, amelyben a távoktatás, vagy nyitott tanulás Európa leggyorsabban fejlődő képzési módszerévé vált.A lecke első részében a nyitott tanulás néhány eltérő vonatkozását vizsgáljuk meg és tárjuk a hallgatók elé, míg a második részben a nyitott tanulás különböző eszközeit mutatjuk be, amely egyúttal az eddig megismert eszközöknek egyfajta rendszerezését is adja.

A különböző eszközök növekvő elérhetősége új lehetőséget kínál, de nem nyújt megoldást minden igényre. Itt most lehetőség nyílik arra, hogy eldöntse a hallgató az információk ismeretében, melyik eszköz felelne meg leginkább az intézményeknek a nyitott tanulásra alapozott programokban.
1.A nyitott tanulás alkalmazása
  A távoktatás, mint "intézmény", alapjaiban fogja megváltoztatni a szakemberek képzésének, átképzésének, továbbképzésének szervezeti -és mukaformáit éppúgy, mint a tanítás-tanulás módszereit. A távoktatás módszere, a rugalmas képzés és a nyitott tanulás pillérein nyugszik.

A nyitott tanulás fogalomkészlete folyamatosan változik, amely némi bizonytalanságot okoz. A képzési modulok szövegében néhány kulcsszót alkalmazunk. Bár a felhasznált kulcsszavakra számos magyarázat található, mi az alábbiakban felsorolt jelentéseket értjük alatta.


Nyitott tanulás:
A nyitott tanulás összefoglaló kifejezés, amelyet olyan programok leírására használunk fel, ahol a tanuló lehetőségei a tanulási folyamatban jelentősen megnőttek és olyan intézményekre, amelyek képzése rendkívül rugalmas.

A nyitott tanulás tágabb értelmezését használjuk, amely így az önálló tanulás szervezett rendszerét jelenti. A távtanulás fontos eleme a nyitott tanulásnak.


Távtanulás:
A nyitott tanulás azon formája, ahol a tanulókat és a tutorokat (tanulást segítő személy) földrajzi távolság választja el.


Tanfolyam:
Olyan sajátos tanulmányi program, amelyet speciális céljaik elérésére használnak fel a tanulók.


Tanuló/hallgató:
Az a személy, aki részt vesz a nyitott képzési programban.


Támogató:
Az a személy, aki a tanulót végigkíséri a tanfolyamon-gyakran oktatónak, tanárnak vagy előadónak is nevezik.


Multimédia:
A nyitott tanulás azon típusa, ahol különösen nagy hangsúlyt fektetnek az eszközök széleskörű alkalmazására. A fogalmat egyre inkább azon eszközök leírására használják fel, amelyek a számítógéppel kapcsolatosak.
1.1.A felkínált lehetőség
  A távtanulási programokat úgy határozzák meg, hogy nagyobb lehetőséget és kényelmet nyújt a résztvevőknek és a képzést nyújtó intézménynek egyaránt.


A megnövekedett lehetőségek befolyásolhatják a tanulás számos összetevőjét:

>>ki tanulhat - másképpen a belépés korlátozásának a mértéke;

>>miért tanulnak - önszántukból vagy mások miatt tanulnak-e;

>>mit tanulnak - annak mértéke, hogy a hallgatók mennyire határozhatják meg saját céljaikat, tanulási módszerüket, sorrendjüket és az alkalmazott eszközöket;

>>hol tanulnak;

>>mikor tanulnak;

>>támogatás - a tanuló segítésére elérhető személyek köre;

>>értékelés - a tanuló számára elérhető értékelési módszerek köre, amellyel saját céljaik elérésének mértékét határozhatják meg.

Az alábbi táblázat a fenti kérdéseket részletezi azáltal, hogy illusztrálja, mit jelenthet a nagyobb, illetve a szűkebb lehetőség minden egyes esetben.
  Nagyobb választási lehetőség   Szűkebb választási lehetőség  
Ki?   A program bárki számára nyitott   Meghatározott emberekre korlátozott  
Miért?   A tanulók döntik el, hogy tanulni szeretnének   Az intézmény dönti el, hogy ki tanulhat  
Mit?   Saját maguk határozzák meg a céljaikat   Az intézmények határozzák meg a célokat  
Hogyan?   A tanulók választhatnak számos tanulási útvonal, módszer és eszköz közül.   Csak egy tanulási útvonal, módszer és eszköz érhető el  
Hol?   Bárhol tanulhatnak   Csak egy helyszínen tanulhatnak  
Mikor?   A tanulók határozzák meg, hogy mikor kezdik, és mikor fejezik be a programot   Az intézmények határozzák meg a kezdés és a befejezés időpontját  
Támogatás   Számos emberre és támogatási módszerre számíthatnak a tanulók   Korlátozottan vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre támogatási lehetőség  
Értékelés   A tanulókat bevonják saját értékelésükbe és számos értékelési módszer áll rendelkezésükre   Az értékelésnek egy módszere áll rendelkezésre és az is formális  
  A különböző programok különböző mértékű lehetőségeket nyújtanak a tanulás különböző alkotóelemeit illetően. Például az egyik program teljes szabadságot nyújthat a hallgatónak a kurzus hosszát illetően, míg a másik képzési program meghatározhat egy végső befejezési dátumot.

A következőkben megvizsgáljuk, hogy a különböző intézmények miképpen bővítették tanulási ajánlataikat/lehetőségeiket. A három esettanulmány a nyitott tanulás három tipikus példáját illusztrálja: az egyik a távtanuláson, a másik a rugalmas tanuláson, a harmadik pedig a multimédián alapszik.
1.Esettanulmány
  Az első esettanulmány olyan távtanulási program, amelyet egy, a távoktatásnak elkötelezett felsőoktatási intézmény ajánl. A távtanulás az egyik legelső formája a nyitott tanulásnak és különösen az egyetemi és szakmai továbbképzésben honosodott meg széleskörűen. A legsikeresebb és a legrégebbi példák között vannak az un. nyitott egyetemek (Open University), amelyek létrehozták az EADTU (European Association of Distance Teaching Universities) szervezetét. Általában a hallgatók otthon tanulnak a speciálisan elkészített tananyagok segítségével és levélben, telefonon vagy faxon tartják a kapcsolatot a tutorral. Számos távoktatási program csoportos szemináriumokat is tartalmaz.

>>Ki: a tanfolyamok mindenki számára nyitottak, bár gyakorlatban a programokat az alacsonyabb műveltségű hallgatók ijesztőnek találják

>>Miért: a tanfolyamok elsődleges célja a diploma megszerzése, de néhány továbbképző program is elérhető Mit: a programok főleg szakmai és egyetemi témaköröket tartalmaznak, különböző színvonalon mintegy 50 tárgy vehető fel.

>>Hogyan: a programok írott anyagra épülnek, televíziós és rádiós programokkal támogatottak és korlátozottan bentlakásos időszakokat is tartalmaznak.

>>Hol: alapjában véve a hallgatók bárhol tanulhatnak, bár a felhasznált eszközök (Tv, rádió) némi korlátot szabhatnak.

>>Mikor: a résztvevők választhatják meg, hogy mit, mikor tanulnak az intézmény által felállított általános tanmenet lehetőségeiből.

>>Támogatás: a résztvevők tartják a kapcsolatot a tutorral, akinek rendszeresen írásbeli feleleteket küldenek, az intézménynek faxon is feltehetnek kérdéseket problémáikról.

>>Értékelés: a résztvevők egyrészt önmagukat értékelik, másrészt a tutorok is folyamatosan értékelik tanulóikat, a programot záróvizsgával fejezik be.



Az előzőekben ismertetett távtanulási program a következőképpen ábrázolható:
   
2.Esettanulmány
  A második esettanulmány egy szolgáltató vállalat rugalmas képzését mutatja be. A képzési és oktatási intézmények egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a rugalmas képzést, hogy sokoldalú és alkalmazkodó tanulási lehetőségeket nyújtsanak. Általában a résztvevők teljes állású alkalmazottak vagy tanulók és ezért teljes körűen ki tudják használni az intézményi szolgáltatásokat. A rugalmas tanulást összekapcsolják más tanulási lehetőségekkel, vagy akár az intézmény fő képzési módszere is lehet.

>>Ki: a tanfolyamok az alkalmazottaknak szólnak, bár velük szemben is lehetnek némi elvárások;

>>Miért: a vezetők döntik el, hogy kik vehetnek részt a rugalmas tanulásban, de a tanulókkal is megegyeznek;

>>Mit: a legtöbb tanfolyam a munkával kapcsolatos, de néhány általánosabb témájú is elérhető; Hogyan: számos tanulási lehetőség elérhető, mint pl. a különböző programcsomagok vagy a forrásokat tároló központok, könyvtárak;

>>Hol: a tanulók általában a munkahelyükön és a forrásközpontokban tanulnak, de néhány anyag és eszköz haza is vihető;

>>Mikor: a forrásközpontok munkaidőben tartanak nyitva; Támogatás: számos támogatási módszer elérhető; program-és témafelelősök, képzési alkalmazottak, önsegítő csoportok;

>>Értékelés: gyakorlati értékelést alkalmaznak, amely a tanuló és a program -vagy témafelelős megegyezésén alapul.




A fenti program a következőképpen ábrázolható:
   
3.Esettanulmány
  A harmadik esettanulmány egy multimédia programot jellemez, amely egy feldolgozóipari cégnél fut. A multimédia programok- gyakran technológián alapuló képzésnek is nevezik- teljesen kihasználják a technológia nyújtotta lehetőségeket és általában egy időben legalább két eszközt használnak, mint pl. a video és a számítógép. Az eszközök jól összehangoltak, interaktívak és gyakran beépített szimulációt és értékelést is tartalmaznak.

>>Ki: a tanfolyam az alkalmazottakra korlátozott;

>>Miért: a tanulók döntik el a főnökük beleegyezésével, hogy részt akarnak-e venni valamilyen programon;

>>Mit: a tanfolyamok mindegyike a munkával kapcsolatos;

>>Hogyan: a tanfolyamokat számos összehangolt eszköz alkalmazásával készítik el, mint pl. az interaktív képlemez és más multimédia eszközök;

>>Hol: a tanulók a minden helyszínen megtalálható tanulási centrumokban használhatják a tananyagokat;

>>Mikor: a tanulási centrum nyitvatartási ideje megegyezik az őt befogadó intézmény nyitvatartásával;

>>Támogatás: a technikai problémák megoldására technikusok érhetők el; a tanulók egyéb kérdéseiket a képzőknek és vezetőiknek tehetik fel;

>>Értékelés: az értékelés be van építve a képzési programcsomagokba, a számítógép minden egység után kinyomtatja az értékelést.



A fenti program a következőképpen ábrázolható:
   
  A három esettanulmány ábrázolja, hogy milyen sok formája lehetséges a nyitott tanulásnak. Például: amíg az első esettanulmány programja alapjában véve mindenki számára nyitva áll, addig a második és a harmadik programba már korlátozott a belépés. Ugyanakkor a támogatási lehetőségek az első esetben sokkal korlátozottabbak, mint a harmadik esetben.

Három tipikus példát láttunk, ami nem jelenti azt, hogy ezek az egyedüli modelljei az adott típusú nyitott tanulásnak. Azok a programok, amelyek másokat próbálnak lemásolni, annak ellenére, hogy az eredeti forma sikeres, nem szükségszerűen hatékonyak. Pontosan ezért szükséges, hogy az egyes képzési programokat a saját célokhoz, követelményekhez és feltételekhez kell megtervezni, vagy a készet adaptálni.
1.2.A nyitott tanulás tevékenységei
  Az előzőekben vizsgált esettanulmányok során a tanulók lehetőségeinek és eredményeinek növekedését a következő tényezők kombinációjával érték el:

>>szervezett, jól strukturált tananyagok biztosításával - gyakran különböző eszközök közvetítésével -, amelyeket a tanulók önállóan fel tudnak használni;

>>rugalmas támogatási szolgáltatások nyújtásával, melyre a hallgató bármikor, és a számára szükséges módon számíthat;

>>tervezett vezetési rendszer kifejlesztésével, amely biztosítja az egész program hatékony koordinálását annak érdekében, hogy a hallgatók elérjék a kívánt eredményeket.


Általában minden nyitott tanulási program felhasználja valamilyen mértékben a fent említett három tényezőt.

>>A távtanulást vizsgáló esettanulmányban a tanulók, az információk és útmutatások zömében a tananyagokra vannak utalva. Bár a támogatás szintén elérhető a tutor személyében, érdemes megjegyezni, hogy a támogatás szintje és színvonal a gyakran kritikus pontja a távtanuló sikereinek. A program megköveteli a tanulók teljesítményének, haladásának és eredményeinek részletes vezetését is.

>>A rugalmas tanulást vizsgáló esettanulmányban is jelentős szerepet játszanak a tananyagok, de ebben az esetben a támogatás formái és rugalmassága az, ami különösen fontos. A program igazgatása az intézmény képzési szolgáltatásának integrált része.

>>Végül, a multimédiára épült oktatást vizsgáló esettanulmányban is fontos szerepet játszanak a tananyagok, és valójában ebben a képzési szolgáltatásban fektetnek jelentős hangsúlyt a tananyagra. Itt is döntő az oktatási központ igazgatása, amely egy teljes állású adminisztrátort igényel. A támogatás a részlegek vezetésének láncolatába van beépítve.


Nagyon kevés az olyan sikeres nyitott tanulási program, amely megtagadhatja a fenti elemek bármelyikét is. Az önálló tanuláson alapuló és kevés támogatást nyújtó tanfolyamok nagy lemorzsolódási aránya közismert. A három elem alkalmazásának megtervezése nélkülözhetetlen egy nyitott tanulási program kifejlesztéséhez.
1.2.1.A nyitott tanulás előnyei
  A nyitott tanulás alkalmazása egyaránt jelentős előnyöket nyújt a tanulónak és a képző intézménynek egyaránt.

Az intézmények számára előnyös, mert:

>>a képzést akkor lehet megvalósítani, amikor szükség van rá;

>>kisebb és nagyobb létszámok is kiszolgálhatók,

>>a szükségletek és a belépési szintek széles skálája kielégíthető;

>>a képzés standardizálódik és így nemzeti szinten és nemzetközileg is ajánlható az adott program;

>>egyszerűbb lehet a korszerűsítés;

>>a képzés skálája kibővíthető;

>>a képzés mindenki számára elérhetővé válik, így potenciálisan mind többen vesznek róla tudomást, ezáltal nő a résztvevők köre is

A tanulók számára előnyős, mert:

>>mert önmaguk felelősek a tanulásukért;

>>saját ritmusukban tanulhatnak;

>>elérhetik saját céljaikat;

>>koncentrálhatnak azon dolgokra, amelyeket leginkább meg kell tanulniuk.
1.2.2.A nyitott tanulás megkezdése előtt megoldandó problémák
  Ha eldönti egy intézmény, hogy nyitott tanulási programot indít, akkor számos feladattal kell szembenéznie, amelyek - ha nem oldja meg őket- problémákat is okozhatnak.

>>felvetődhet, hogy ez itt és most nem valósítható meg;

>>hiányozhat a szakértelem, tisztában kell lenni az alkalmazott módszerekkel;

>>lehet, hogy lecsökken a tanulók csoportos foglalkozásának aránya;

>>lehet, hogy meg kell határozni a tanulás és a költségek hatékonyságát;

>>szükség lehet egy támogatási rendszerre;

>>összehasonlítva más képzési módszerekkel a befektetések összege magas lehet;

>>megnőhet az oktatás szervezésére fordított idő.

Bármely nyitott tanulás alkalmazásának fontos lépése a nyitott tanulásból származó előnyök tisztázása. Ha már tisztában vagyunk az előnyökkel, akkor már megszervezhető a rendszer a fentiek biztosítására.

Amikor már egy működő programot vizsgálunk, akkor pedig ellenőrizni kell, hogy a program lehetséges előnyei megvalósultak-e egyáltalán. A tényleges rendszer bármely lényeges problémája szükségessé teheti, hogy felkészüljünk a folyamatos siker biztosítására.
2.Az eszközök felhasználása a tananyagkészítésben és a tanulók támogatásában
  A különböző eszközök növekvő elérhetősége új lehetőségeket kínál az eredményes oktatásban. A második modulban már kellő mértékben jellemeztük a hagyományos oktatás eszközeit/eszközrendszereit.
A nyitott tanulás eszközei részben átfedik, részben pedig új szempontokat adnak alkalmazásukhoz. Ebben a részben a nyitott tanulásban vizsgáljuk meg az eredményesen alkalmazható médium-jellemzőket.
2.1.A média típusai
  A nyitott tanulás tervezésében fontos lépés a tananyagban és a támogatásában felhasznált eszközök megválasztása. A felhasznált eszközök valóságos részei a programnak a tanuló és a támogató számára egyaránt, ami közvetlenül befolyásolja használatukat és a rendszer gyakorlati megismerését. Néhány nyitott tanulási séma problémája az, hogy inkább hajlamosak a technológia rabjai lenni, minthogy a megfelelő eszközt a különleges igények kielégítésére használnák.

A nyitott tanulási program tervezésénél elsőbbséget kell élveznie a tanulási szükséglet, valamint az ehhez illeszkedő célok és tartalom meghatározásának. Miután meghatároztuk a tartalmat, azután már jogos a tanulás segítésére elérhető különböző eszközök kiválasztása. A nyitott tanulási sémában az eszközök kiválasztása másodlagos a szükséglet és a tartalom meghatározása után.

A nyitott tanulás/képzés céljainak kell meghatároznia a felhasznált technológiákat és nem fordítva. Sok esetben a tartalom az optimális eredmények eléréséhez egynél több eszközt kíván meg.

Bebizonyított tény, hogy a technológia megválasztása, és még a jó minőségű tananyag sem garantálja önmagában a nyitott tanulási program sikerességét. A legtöbb szakember úgy véli, hogy a rendszer tervezése megköveteli számos szervezeti, kulturális és tanulási tényező meghatározását.

Az eszközöknek a használók közötti elterjedéséről és a hálózatok, mint pl. a számítógépes konferencia hozzáférhetőségéről szóló előrejelzések gyakran túlságosan optimisták. Például a szakértők azt jósolták, hogy az 1980-as években a számítógépre épített képzés valószínűleg gyorsan fog fejlődni. Azonban a gyakorlatban a növekedés elmaradt a technikai fejlődés lehetőségeitől.

Azok a tényezők, amelyek gátolták a növekedést a következők:

>>a hardverre és az eszközökre fektetett túlságos hangsúly, a módszerek és megközelítések fejlesztése helyett;

>>a tananyag tervezésének másodlagos jellemzőire-mint, pl. a vizuális megjelenítésre- való koncentrálás a tanulási módszerek helyett;

>>a normák változtatása és a technológia folyamatos fejlesztése bizonytalanságot okoznak a vásárlók és a felhasználók között.

Az intézményekben alkalmazott eszközök "vizsgálata" feltárhatja rendkívül széleskörű, vagy néhány eszközre szorítkozó használatukat.
2.2.Az eszközök csoportosítása
  Az eszközök csoportosításának - használatuk és jellemzőjük alapján - számos módja létezik, amire a második modulban láttunk is egy példát.

Az alábbiakban a nyitott tanulásban alkalmazható-nem nyomtatott- eszközök csoportosítását vázoljuk fel.
A nyitott tanulás eszközei  
A technológia típusa   példa  
hanganyag:
passzív és lineáris
interaktív kapcsolat
interaktív használói utasítás és ellenőrzés
 

rádiós közvetítés
hangfelvételek
hangkazetták
telefonos előadások
telefon
audiokonferenciák
nyelvi laboratóriumok  
video:
passzív és lineáris
interaktív kapcsolat
interaktív használói utasítások és ellenőrzés  

televíziós közvetítés
videokazetták
lineáris képlemezek
videokonferencia
interaktív képlemez
CD-I, CD Tv  
elektronikus szöveg és grafika:
passzív és lineáris
interaktív kapcsolat
interaktív használói utasítások és ellenőrzés  
képújság/teletext
elektronikus kiadványszerkesztés
elektronikus levelezés
számítógépes kapcsolat
videografika
számítógépre épített képzés
videoújság  
2.3.A tananyagban felhasznált eszközök kiválasztása
  Mivel növekszik az elérhetősége a különböző eszközöknek és számos esetben az áruk is csökken (legalábbis relatív mértékben), lehetőség nyílik több eszköz vagy a multimédia alkalmazására az egy eszközt alkalmazó csomagok helyett. Annak eldöntésében, hogy következetesen melyik médiát válasszuk, hasonló elvek érvényesek az egy eszközt és a multimédiát alkalmazó csomagok esetében. A felhasználandó eszközök meghatározásához számos tényezőt, többek között a következőket is értékelni kell:

>>előnyök;
>>hátrányok;
>>alkalmasság a speciális képzési igények kielégítésére;
>>költségek;
>>elérhetőség és hozzáférhetőség.

Ebben a leckében az előnyökre, hátrányokra és az alkalmazásra fogunk koncentrálni, mielőtt még a fejezet végén más tényezőket is figyelembe vennénk.Az alábbiakban felsorolt, s a tanulásban alkalmazott legfontosabb eszközök jellemzése alapján, ellenőrizhetjük adott esetben saját választásunkat is.


A NYOMTATÁS

Mellette szóló érvek:
>>általános témájú tananyagok használatakor a piacon számos változat elérhető;

>>a különböző helyszínek alkalmazásakor könnyen szállítható egyik helyről a másikra;

>>nem függ valamilyen technológiától vagy hardvertől;

>>a tanulók megszokták a használatát;

>>igazítható a különböző tanulási stílusokhoz, gördülékeny, tájékoztató;

>>szerkesztéssel könnyen módosítható;

>>a szövegek könnyen korszerűsíthetők ha gyűrűs lefűzést, vagy kivehető lapú összefűzést alkalmazunk;

>>a munkafüzetek segítségével folyamatosan nyomon követhető a tanulás és a jövőben referenciaként szolgálnak;viszonylag olcsón előállíthatók.


Ellene szóló érvek:
>>a tárolás és a terítés költséges lehet;

>>a tanulókat esetleg nem ösztönzik a felhasznált írott anyagok, mivel azok az iskolára emlékeztetik őket;

>>lehet, hogy a tanuló nem rendelkezik a szükséges olvasási gyakorlattal; nehéz vele attitűdöket átadni és készségeket kifejezni;

>>nem igazán illeszthető a különböző kezdő-szintű hallgatókhoz;

>>nehéz a megoldások elrejtése, mivel a tanulók már a feladat elvégzése előtt megnézhetik a megoldást; bizonyos kötési módok megnehezítik a korszerűsítését;

>>a színes nyomtatás jelentősen megemeli a költségeket.


Mikor alkalmazzuk?
>>amikor a tanulóknak a későbbiekben is szüksége lesz a tananyagra;

>>amikor különös hangsúlyt fektetünk az egyszerű használatra és hordozhatóságra;

>>ha a tanulónak feljegyzéseket kell készítenie és feladatokat kell megoldania, ha a tananyagban több médiumot alkalmazunk, akkor az írott szöveg lehet a vezérfonal, vagy az összekötő eszköz.


HANGANYAG

Mellette szóló érvek:
>>viszonylag könnyen hozzáférhető;

>>a magnószalagoknak viszonylag kicsi a tárolóhely igényük és könnyen teríthető;

>>különböző helyszínek esetén hordozható;

>>alkalmas az attitűdök és a személyes tapasztalatok átadására;

>>egyszerű formájában olcsó és könnyen előállítható.

Ellene szóló érvek:
>>linearitása megnehezíti az egyes témák leágazását;

>>az indexek hiánya nagyon megnehezíti az egyes részek megtalálását;

>>nehéz vele lexikai tudást és technikai információt átadni.

Mikor alkalmazzuk?
>>magyarázatok, információk és tanácsok megszemélyesítésére,szövegesen leírt témák megerősítésére;

>>az esettanulmányokban különböző nézőpontok közvetítésére;

>>nyelvek kiejtésének gyakorlására;

>>oktatási csomagok bevezetőjeként;

>>bonyolult vagy technikai természetű anyagok grafikonokkal, vagy rajzokkal történő ábrázolásakor;

>>egyéb anyagok korszerűsítésére.


VIDEO

Mellette szóló érvek:
>>a piac a videóra épülő oktatási tananyagok széles skáláját kínálja;

>>a videoanyagok általában ösztönzik a tanulókat;

>>hatásos eszköz, mivel a hallás és a látás kombinációja;

>>rendkívül realisztikus, mivel a valóságos környezetében mutatja be az adott témát;

>>alkalmas a mozgás elemzésére;

>>hatásosságát nem befolyásolja a tanulók olvasási készsége.

Ellene szóló érvek:
>>a tanulók passzív szerepre vannak kényszerítve - inkább nézik, mint csinálják;

>>költséges felülmúlni a Tv programok többnyire magas színvonalát;

>>a valóságosság megkövetelheti a videóanyag gyors korszerűsítését, ugyanakkor ez technikailag nehézkes; a lejátszó szállítása körülményes; a különböző Tv-s szabványok korlátozzák az országok közötti alkalmazást

Mikor alkalmazzuk?
>>folyamatok és készségek illusztrálására;

>>közeli felvételek alkalmazásakor;

>>szimulálásra; a szituációk dramatizálására; attitűdök és személyes vélemények közvetítésére; különböző helyszínek tapasztalatainak bemutatására.


SZÁMÍTÓGÉPRE ÉPÍTETT KÉPZÉS(CBT)

Mellette szóló érvek:
>>magas szintű a kölcsönhatás a hallgató és a tananyag között;

>>felmérhető a megértés a tanuló továbbhaladása előtt;

>>a visszacsatolás a tanuló igényeihez igazítható;

>>a témák sorrendje a tanuló igényeinek megfelelően alakítható;

>>a tanulási stílus alakításának lehetősége a felhasználói igényhez;

>>a szövegek és grafikák viszonylag könnyen korszerűsíthetők;

>>kész eszközök az értékeléshez; a képzés szabványosított formája;

>>sok tanuló számára vonzó.

Ellene szóló érvek:
>>a programok futtatásához speciális eszközöket igényel;

>>minden tanulónak számítógéphez kell férnie;

>>a fejlesztési idő hosszú lehet;

>>a program megírása és megtervezése specialistákat igényelhet;

>>a hardver költséges lehet;

>>nem igazán jó az attitűdök és a viselkedés közvetítésére;

>>néhány tanuló nehéznek találja a képernyőről történő olvasást;

>>a hosszabb programokban, mint egyedüli eszköz lehet, hogy nem megfelelő hosszabb témakör feldolgozására csak nagy teljesítményű gépek alkalmasak.

Mikor alkalmazzuk?
>>alkalmas szimulálásra;

>>érdekessé és interaktívvá tesz, különösen az a jellegzetessége, hogy ellenőrzi a tanuló válaszait, gyakorlatait és feladatait; döntéshozó "játékokban" - "labirintus gyakorlatokban";

>>a billentyűzet használatának elsajátítására; szoftver csomagok bemutatására; a tanulás szervezésére.
  INTERAKTÍV VIDEO

Mellette szóló érvek:
>>összekapcsolja a hang és a látvány előnyeit a számítógépre alapozott képzés interaktivitásával;

>>lézerlemezen való tárolás két különböző hangsávot biztosít a kétféle nyelvnek vagy alkalmazásnak;

>>a lézerlemez tárolhat szöveget, illusztrációkat, fényképeket és szoftvert ugyanúgy, mint hanganyagot és képanyagot;

>>a visszajátszás változtatható sebessége lehetőséget nyújt a mozgás és az egyedi képek elemzésére;

>>magyarázat fűzhető:
-a szöveghez,
-grafikához,
-fényképekhez,
-mozgó képekhez.

>>rendkívül ösztönző lehet és bevonja a tanulókat;

>>bármely filmkocka vagy videókép szinte azonnal hozzáférhető,

>>a tanuló ellenőrizheti az összes eszközt;

>>a szoftver tárolja a tanulók adatait és az anyagok felhasználását;

>>standardizált formája a tanulásnak.

Ellene szóló érvek:
>>hosszú kifejlesztési idő;

>>költséges új videókat forgatni;

>>különleges eszközöket igényel, amelyek költségesek;

>>számos eltérő szabvány van forgalomban;

>>a Tv-nek készített video termék rendkívül bontolult lehet;

>>a programok kifejlesztése szakembereket igényel.

Mikor használjuk?
>>döntéshozás folyamatában- pl. vezetéssel kapcsolatos témákban, amikor számos jelenet felhasználható;

>>szimulálásra;

>>a tanulás magas színvonalú formáját kedvelő tanulóknak;

>>olyan képzésekben, ahol a látványnak fontos szerepe van, és ahol a tanulóknak önállóan kell folyamatokat elemezni;

>>amikor a tanulóknak nagy mennyiségű információhoz kell hozzáférniük; ahol különösen fontos a figyelem fenntartása és a tanuló ösztönzése.


MULTIMÉDIA

Mellette szóló érvek:
>>az interaktív video által lehetővé tett tanulási stílusok és interaktivitások változatossága tovább fejleszthető és fokozható;

>>rendkívül rugalmas- az interaktív video rugalmasságára épít, amelyben képek, videorészletek, grafikák és hangsávok változatossága érhető el a felhasznált tárolási kapacitáson belül;

>>valószínűleg csökkeni fognak a szükséges eszközök árai, mivel a multimédiát igénylő vásárlók fizetőképességéhez kell igazodniuk;

>>a hardver és szoftver szabványoknak biztosítaniuk kell a különböző rendszerek összeegyeztethetőségét;

>>a digitális tárolás számos lehetőséget nyújt az álló és mozgó képek manipulálására, amely lehetővé teszi a tanuló számára, hogy az anyag részleteit és megjelenítését eltérő szemszögből vizsgálja meg;

>>a kompakt lemez (CD) maximum 640 MB tárolási kapacitást nyújt, ami segítheti a nagy adatbázis, grafikus és videoanyag átfésülését egyesítő tanulási stratégiát;

>>a technológiai hasonlóság növekedése azt jelenti, hogy a multimédia programokat hamarosan a személyi számítógépeken is futtatni lehet.

Ellene szóló érvek:
>>a kifejlesztés költséges és hosszadalmas lehet;

>>az előállítása szakemberek csoportján múlhat, akiknek el kell sajátítaniuk az új technológiákat;

>>a szabványok még kialakulóban vannak és a jövő vezető szerepet betöltő, gyártó cégei jelenleg még nem határozhatók meg,

>>a multimédia információgazdag környezet, és az eszköz teljes kihasználása érdekében megkívánja a rendkívül nagy mennyiségű anyag összegyűjtését;

>>az eszközhöz való hozzájutás jelenleg még korlátozott.

Mikor alkalmazzuk?
Az interaktív videónál megemlített alkalmazási módok érvényesek a multimédiára is.

Mivel a technikusok és a tervezők folyamatosan fejlesztenek, sokkal több alkalmazás lesz elérhető:

>>teljes tanfolyamokon, amelyek élő képeket, szerepjátékokat és nagy mennyiségű adatot tárolnak egy lemezen;

>>tanfolyamokon, amelyek egyszerre különböző eszközöket igényelnek, mint pl. szöveg, illusztrációk, grafikák és amelyeket így, egy eszközzel lehet közvetíteni;

>>a nagy tárolási kapacitás befogadja a bonyolult programokat, amelyek modellezik az egyéni tanulási stílus megjelenítéseit.

Ez a lecke a tananyag tartalmának megjelenítésére felhasznált eszközökre koncentrált. Azonban az interaktív multimédia is vehető közvetítő módszernek, mivel több eszközt használ fel, amit a számítógép segítségével valósít meg.

Egy másik lehetőséget adó fontos közvetítési módszer a szatellit.


SZATELLITTEL KÖZVETÍTETT PROGRAMOK

Bár néhány országban nem igazán elterjedt, de mint pl. az Egyesült Királyságban, a szatellitnek jelentős hagyományai vannak a képzésben és az oktatásban.

Nagy szerepük van a távoli régiók oktatásában és a sokakat érintő általános oktatásban. Nehéz földrajzi körülmények között (mint pl. Nyugat-India vagy a Dél-Csendes óceáni szigetek) a szatellit különösen hasznos lehet, mivel az oktatáshoz és a képzéshez jobb hozzáférhetőséget biztosít, mint bármely más közvetítő eszköz.

Bates a következőképpen határozta meg a szatellit lehetőségeit az oktatásban és a képzésben:
1.Műsorszórás egy pontból sok pontba;
2.Interaktív műsorszórás: egyutas szatellit televízió telefonvonalakkal, amely lehetővé teszi a tanulóknak, hogy hívják az adás szóróját;
3.Kétutas hangkapcsolat több pont között;
4.Kétutas hangkapcsolat több helyszín között, grafikus kapcsolattal kiegészítve;
5.Szatellittel megoldott elektronikus levelezés, számítógépes konferencia, szöveg-átvitel és távoli adatbázisokhoz való hozzájutás.

A modern szatellit technológiák már lehetővé teszik bizonyos mértékben a kétutas video-és hangkapcsolatot. Bár ez a lehetőség nagyon költséges és gazdaságosság szempontjából igen ritkán indokolt. A szatellitek új nemzedéke új lehetőségeket tár fel a kétutas adatátvitel számára, amely így lehetővé teszi a valóságos oda-visszafutó kapcsolatot a számítógépen keresztül.

Vitathatatlan, hogy a nyitott tanulási rendszerek egyre jobban kihasználják a különböző eszközöket. Azonban az eszközök, vagy technológiák vezette nyitott tanulási programok gyakran ütköznek problémákba, mert elmulasztották kiindulópontként venni a tanuló és az intézmény igényeit.

A tananyagokban és a támogatási rendszerben sikeresen alkalmazott különböző eszközök nemcsak nagyobb változatosságot és hatékonyságot biztosítanak, hanem felkínálják a gazdaságosság lehetőségét is a nagy volumenű felhasználáskor.Végezetül pedig említést teszünk az Internet lehetőségéről, ami egy újabb mérföldkövet jelent az oktatástechnológiában. A hálózaton szereplő információs anyagok azonnali elérhetősége a valóságos esélyegyenlőséget biztosítja elvileg az oktatás szereplőinek.
3.Feladatok

1.Döntse el a távtanulásban részt vevő tanulókkal kapcsolatos állításokról, hogy igazak-e!
 
  A.saját ritmusukban tanulhatnak
 
  B.önmaguk felelősek a tanulásukért
 
  C.a távtanulással nem a saját céljaikat érik el
 
  D.a tananyagból nincs előadás
 

2.Döntse el a nyitott tanulással kapcsolatos állításokról, hogy igazak-e!
 
  A.kisebb-nagyobb létszám egyaránt kiszolgálható
 
  B.korszerűsítése bonyolult
 
  C.mindenki számára elérhető
 
  D.a képzés skálája nem bővíthető
 

3.Döntse el a tananyagban felhasznált eszközökkel kacsolatos állításokról, hogy igazak-e!
 
  A.Eltérő időpontban, eltérő helyszínen használjuk az elektronikus levelezést
 
  B.Eltérő időpontban, azonos hlyszínen használjuk a telefaxot, és a hangpostát
 
  C.Azonos időpontban, azonos helyszínen használjuk a hagományos találkozókat és a csoportos döntéshozást segítő rendszereket
 
  D.Azonos időpontban, eltérő helyszínen használjuk a hang- és videókapcsolatot
 

4.A nyitott tanulás alkalmával megfogalmazott célok alapján döntse el, hogy távtanulási programon   alapuló , rugalmas képzésen alapuló , vagy technológián alapuló képzésnek nevezzük-e az oktatást! (a kiemelt részeket írja be a megfelelő cellába)
 
 
 a.b.
1. Cél: diploma megszerzése
2. Cél: az alkalmazottak továbbképzése
3. Cél: adott technológia megismerése