KURZUS: Oktatástechnológia
MODUL: TANESZKÖZÖK RENDSZERE, FUNKCIONÁLIS JELLEMZŐIK

Nem adaptív taneszközök

Tanulási útmutató
  Ebben a leckében a taneszközök közül a nem adaptív oktatástechnológiai rendszerekről lesz szó.
A lecke eredményes feldolgozásához és a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassal el az írott anyagot.
Tanulmányozza és ismerje meg a leckében szereplő tényeket, fogalmakat és összefüggéseket, valamint ezek könnyebb megértésére szolgáló magyarázatokat, ábrákat.

A lecke végén önellenőrző teszt található, melynek segítségével informálódhat a hallgató, hogy milyen mértékben sikerült elsajátítani a közölt tananyagot.
A teszt kitöltése után rögtön látható a helyes válasz.

Minden modulhoz tartozik felhasznált irodalomjegyzék, amely összegyűjti az adott témához tartozó irodalmakat. A hallgató a lecke tananyagtartalmán kívül, az ajánlott irodalmak áttanulmányozásával mélyítheti ismereteit.
2. Célok és követelmények:
  A lecke tanulása során törekedjen arra, hogy a tanulási célok és az elvárt követelmények teljesítéséhez az alábbi kérdésekre/feladatokra kell Önnek majd egyértelmű és szakszerű választ adni:

-Tudja kiválasztani egy-egy témakörhöz-tananyaghoz a megfelelő nem adaptív taneszközöket, és jellemezni előnyeit, hátrányait.

-Példán keresztül tudja pedagógiai szempontok alapján jellemezni a nem vetített vizuális információhordozók alkalmazhatóságát.

-Válassza ki, illetve keressen alkalmas példákat a valóság tárgyainak,- térbeli tárgyaknak (modellek, metszetek, makettek) kísérleti eszközöknek a tanórai alkalmazására.

-Példán keresztül jellemezze a nyomtatott taneszközökkel szemben támasztott követelményeket, ismerje pedagógiai jellemzőit, alkalmazási lehetőségeit. (tankönyv-munkatankönyv, füzet, faliképek)

-Tudjon egy -egy tantárgyhoz illetve tananyaghoz kiválasztani a legmegfelelőbb táblát, és jellemzőik alapján indokolni döntését. (készítsen egy táblaképet egy megadott tananyaghoz).

-Példán keresztül tudja pedagógiai szempontok alapján jellemezni a vetített vizuális információhordozók alkalmazhatóságát.

-Ismerje, és példák segítségével tudja jellemezni-indokolni az ITR különböző fajtáinak tanórai alkalmazhatóságát, a tanult pedagógiai szempontok alapján.

-Tudjon önállóan (számítógépes támogatással) adott tanórai tananyagokhoz különböző fajtájú ITR(terveket) készíteni, ügyelve a formai és tartalmi követelményekre.

-Ismerje a tanórán alkalmazható diák pedagógiai követelményeit, alkalmazásának lehetőségeit.

-Pedagógiai szempontok alapján, példán keresztül tudja jellemezni, az audió- vizuális információhordozók tanórai alkalmazhatóságát.

-Tudja felsorolni és jellemezni pedagógiai-didaktikai szempontok alapján a videofilmek oktatásban történő alkalmazhatóságának előnyeit, követelményeit.

-Jelenségformáló,- ismeretterjesztő,- vagy egy komplex filmből állítson össze egy 5-10 perces szinopszis-tervet. (alkalmas technikai háttér esetben készítsen egy rövid didaktikailag is felépített oktatófilmet )
3. Összefoglalás:
  >>Oktatástechnológiai eszközök
>>A vizuális információhordozók és az oktatásban való alkalmazásuk
>A valóság tárgyai
>Térbeli tárgyak
>Nyomtatott oktatási és tanulási segédanyagok
>Táblák
>Írásvetítő transzparensek
>Diaképek, diasorozatok
A tananyag tartalma
1.Oktatástechnológiai eszközök, berendezések, és rendszerek
  Az előzőekben már kifejtettük, hogy az oktatástechnológia egyrészt a hardverrel (azaz a készülékekkel), másrészt pedig a szoftverrel (azaz a tartalmakkal, például hang-, kép-, film-, tv produkciók stb. készítése az oktatás számára) foglalkozik.

Ebben az alfejezetben a taneszközök pedagógiai jellemzőinek, - a teljesség igénye nélkül- a gyakorló pedagógus számára fontos ismereteit foglaljuk össze, a hazai és a külföldi szakirodalom alapján [3,4].

Az oktatástechnológiai eszközök, szűkebb értelmezésben a taneszközök osztályozása különböző kritériumok szerint lehetséges, például az egyes érzékszervek információ-felvevő kapacitása szemszögéből, műszaki vagy didaktikai szempontból, vannak szerzők, akik 1-től -5-ig terjedő generációk köré rendszerezték az eszközöket, s így tovább. Mindegyik felosztás azonban megegyezik abban, hogy a pedagógiai célszerűséget, használhatóságot tartja rendező elvnek a csoportosítás során.

Egy lehetséges osztályozást mutatunk be a 9.számú ábrán. Ezt a felosztást se tekintsük azonban egy merev rendszernek, ugyanis az egyes eszközcsaládok közötti határok elmosódnak.

A nem adaptív oktatástechnológiai eszközök, berendezések és rendszerek az egyirányú kommunikációt szolgálják, azaz túlnyomórészt információ továbbítására szolgálnak.

Az adaptív eszközök, berendezések és rendszerek technikai lehetőségeinek megfelelően kétirányú kommunikációt biztosítanak, azaz nemcsak az információk továbbítását teszik lehetővé, hanem a tanulás eredményeiről is tájékoztatnak, azaz megtörténik a visszacsatolás.

   
  9.számú ábra  
1.1.A vizuális információhordozók és az oktatásban való alkalmazásuk
  Ezt az eszközcsaládot általában két csoportba sorolhatjuk, a nem vetítendő és a vetítendő eszközök csoportjába. Áttekintésünket a nem vetített taneszközökkel kezdjük.

1.1.1.A valóság tárgyai
  Az emberi megismerés számára igen fontos a realitással (valósággal) való "közvetlen" találkozás. Az oktatásban ezért célszerű a valós tárgyakkal és objektumokkal való közvetlen ismeretszerzés, amennyiben ezek a tárgyak az oktatás tartalmát képezik.

Azonban nem célszerű a túl kicsi vagy túl nagy tárgyakat bevinni az oktatásba, vagy ha a készülékek olyan bonyolultak, hogy működésük megértését a tárgy puszta bemutatása révén nem érhetjük el. Ilyen esetekben szükséges, hogy ehelyett, vagy ahol lehetséges az adott tárgyhoz kiegészítőleg annak ábráit vagy/és annak modelljeit mutassuk be.

A tananyag tartalom összeállítása során fontosnak tartottuk, hogy egy példán keresztül rávilágítsunk a valóság tárgyainak jelentőségére az oktatásban. Videofelvételt készítettünk, amelyen látszik, hogy a tanulók sokkal nagyobb hatásfokkal sajátítják el a tananyagot, és ezáltal maradandóbb tudásra tesznek szert az adott témában. A tanár a tanulók bevonásával old meg egy prblémát.

Ezen a videofelvételen a tanulók "szakmai gyakorlat" tanóra keretein belül a CNC gépet használják:
videó
CNC gép használata
15886 kByte
  Ezen a videofelvételen a tanulók "szakmai gyakorlat" tanóra keretein belül a robottechnika működését, a robotok használatát/irányítását tanulhatják meg:
videó
Robottechnika
40101 kByte
1.1.2.Térbeli tárgyak
  Az olyan háromdimenziós eszközök tartoznak ide, amelyeknek alakja, szerkezete, működési elve, információtartalma, működésének eredménye stb. képezi az oktatás tárgyát, vagy ezen tulajdonságok révén biztosítják a gyakorlati életből származó információkat a tananyaghoz. Alkalmazásuk igen széleskörű, minden korosztály tanításában-tanulásában lényeges szerepet játszik.

A térbeli tárgyak főbb típusai:

1.Modellek:
A valóságos tárgyak méretarányosan kicsinyített vagy nagyított változatai.
Modellszerű ábrázolásnál elvben az egyik helyzetből a másik helyzetbe való olyan átmenetről van szó, amelynél az eredeti helyzet meghatározott megjelenési formáit elhanyagoljuk. Az eredeti helyzetnek azok a megjelenési formái nélkülözhetetlenek, melyek didaktikailag feleslegesek, sőt zavaróak.
  Bizonyos mértékig a modellek működő berendezéseknek tekinthetők, amelyek a fontosabb tulajdonságokat meghatározott keretek között képesek bemutatni. Mivel a modellek az eredeti tárgy leegyszerűsítését jelentik, ezért az oktatásban ügyeljünk arra, hogy a valós helyzethez való kapcsolat ne vesszen el.

Igen fontos kategóriáknak kell tekintenünk az ún. logikai modelleket is, amelyeken elsősorban logikai, illetve matematikai műveletek végezhetők, vagy fizikai, természeti, társadalmi jelenségek értelmezhetők, és a hétköznapi gyakorlatból is jól ismert analógiákra támaszkodnak, előre rögzítve az érvényességi kört. A logikai modellnek lehet tárgyszerű megjelenési formája, számítógépes szimulációja, vagy jelenthet egy egészében absztrahált struktúrát. Jelenléte nemcsak az oktatásban, hanem a tudományos gondolkodás kialakításában és az új eredmények feltárásában is igen jelentős.

A modellalkotásnak, mint általános megismerési eljárásnak a kialakítása igen fontos, különösen a szakképzésben résztvevők számára.

A modellek eltérő specifikus sajátosságaiból fakadóan a tanítási folyamatban való alkalmazásukat össze kell egyeztetni az életkori sajátosságokkal is.

A modellek néhány fontosabb alkalmazási területe:
>>Technológiák, objektumok, működési elvek bemutatása;
>>Jelenségek törvényszerűségeinek szemléltetése, vagy azok feltárása;
>>Vizsgálati és elemzési módszerek kimunkálása a tanulók gondolkodásában.

Bonyolult és költséges modellek mellet az igen egyszerű és olcsó modellekkel is célt érünk. Magukkal a tanulókkal is készíttethetünk modelleket, ezáltal elősegítjük az adott készülék felépítésének és működésének igen alapos megértését is.

A modellek megfelelő feltételek mellett akár demonstrációs célokra, akár kiscsoportos és egyéni ismeretszerzés segítésére is jól alkalmazhatók. Hatékonyságuk jelentősen javítható kiegészítő taneszközök együttes alkalmazásával.


2.Makettek:
Építményeknek, berendezéseknek, szerkezeteknek, természeti képződményeknek elsősorban a megjelenési formáját szemléltető tárgyak, amelyek az alaki tulajdonságokat, azok egymáshoz való viszonyát szemléltetik. Lehet kicsinyített és nagyított, stilizált formájú, a lényeges jegyeket kiemelő megjelenítése a valóságos tárgynak.
  A domborított falitérképek, a falikép és a makett néhány fontosabb közös vonását foglalja magába.

A maketteket általában akkor használjuk, ha az eredeti tárgy v. alakzat nem mutatható be, vagy a bonyolultsága miatt nem érdemes bemutatni. Elsősorban osztályfoglalkozás során, demonstrációs célokra használjuk az aktuális tananyaghoz kapcsolódó információtartalma miatt.
Akárcsak a modelleknél itt is készíttethetünk szakköri foglakozás alatt a tanulókkal egyszerűbb maketteket (pl. terepasztal, földrajzi egység, geometriai alakzat stb.). A tanulók bevonásával a tanulók motiváltak lesznek a tananyag elsajátításában, továbbá kreativitásuk, manipulatív készségük jelentősen fejlődik.


3.Metszetek:
Valóságos tárgyak, alakzatok, képződmények megfelelő síkokkal való elmetszése során keletkezik. Szinte nélkülözhetetlen tanítási segédeszköz számos szakmai tantárgy témaköreinek feldolgozásánál. A metszetkészítés maga is igen alapos szakértelmet tételez fel, ami az esetek többségében szintén a tanulás tárgya kell, hogy legyen.


  Felhasználása elsősorban egy-egy objektum belső szerkezetének bemutatását, elemzését segíti. Mint szemléltető eszköz az oktató munka számára nélkülözhetetlen, hatásában mással nem helyettesíthető, hiszen az objektív valóság közvetlen sajátosságait tárja fel.

Jellegéből, méretéből fakadóan elsősorban kiscsoportos és egyéni ismeretszerzés hatékony eszközei. Tanári demonstrációra néhány fajtája csak bonyolultabb technikai eszközök igénybevételével alkalmas.

A metszetek tanítási hatékonyságát jelentősen javíthatjuk más taneszközök egyidejű alkalmazásával (pl. munkalap, feladatlap).


4.Kísérleti eszközök:
Azokat a tanításhoz kapcsolódó technikai eszközöket soroljuk ide, amelyek egy-egy témakör elsajátításához tartozó tényanyag objektív feltárásához szükségesek. A tanításban betöltött használatuk általában közel esik a tudományos ismeretszerzésben betöltött szerepükkel.
Különbséget kell tennünk a kísérletek bemutatásához és az önálló tanulói, illetve hallgatói gyakorlatok számára szolgáló berendezések között. A bemutatandó kísérleteket ma sokkal inkább audiovizuális eszközökkel oldjuk meg és csak ezt követően visszük át a tanulói gyakorlatokra.
A különböző gyártó cégek különálló, "építőkockákból" összerakható rendszereket kínálnak a kísérletek számára. Ilyen oktató- és tanulórendszerek majdnem minden műszaki területen megtalálhatók (mechanika, automatizálás, robottechnika, pneumatikus rendszerek, akusztika, elektrotechnika stb. területén).
A műszaki iskolákban a laboratóriumi gyakorlatok során egyértelműen felismerhető az oktatástechnológiáról a "valódi" technikára való folyamatos átmenet.
A tanulást segítő kísérleti eszközök:
1.A demonstrációs kísérleti eszközök
Az elsődleges cél, hogy a tanulók maguk is legyenek részesei a demonstrált jelenség látványának. Az előzetesen elemzett működési séma mellett legyen a birtokukban olyan segédanyag (rajz, táblázat, grafikon, stb.), amiben a tapasztalatokat egyénileg is rögzíthetik. Ilyen kísérletekre elsősorban a természettudományos- illetve a műszaki tantárgyakban kerül sor.
A demonstrációs eszközök megfelelő elrendezése igen fontos tényező, a hatékonyságot jelentős mértékben befolyásolja. Általában homogén, nem zavaró háttér előtt érdemes kísérletezni, bemutatni. Célszerű a színeket úgy megválasztani, hogy a demonstrálandó jelenség jól különüljön el a környezetétől. A kísérletek legyenek mindig szinkronban a tanítási folyamat aktuális lépéseivel.
A kísérlet során biztosítani kell a zökkenőmentes bemutatást. A szakmai-pedagógiai tervezési szempontokon túl figyelembe kell venni a vonatkozó munkavédelmi, balesetelhárítási szabályok fokozott érvényesítését is.
2.Az egyéni ismeretszerzést segítő kísérleti eszközök
Alkalmazási körüknél fogva működésükben hasonlítanak a szakterület kutatási feladatait segítő berendezésekhez. Hatékony felhasználásuk egyik fontos kritériuma az, hogy a készülék működési elve és a velük végzett praktikus tevékenység a tanulók számára jól ismert legyen. Pontosan ez azt jelenti, hogy a tanulás első fázisában az alkalmazott kísérleti technika megismerése a cél, és csak ezután következhet a szóban forgó jelenség vizsgálata.
A kísérleti eszközök elrendezésekor a praktikus munkavégzés elveinek szem előtt tartása és fokozott munkavédelmi és balesetelhárítási szabályok megtartása fő szempont kell, hogy legyen. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a tanulókkal történt balesetekért akkor is a tanár a felelős, ha annak bekövetkezése előre nem volt várható.
Az eredményes munkához nélkülözhetetlenek azok a tanítási-tanulási segédletek, amelyek elősegítik és irányítják az adatok gyűjtését, rendszerezését és a tapasztalatszerzést. Jó eszköze ennek a munkalap, de eredményesen alkalmazhatóak a lineáris és elágazásos rövidprogramok is.
1.1.3.Nyomtatott oktatási és tanulási segédanyagok
  Ide tartoznak elsősorban a különböző tankönyvek és faliképek. A többi e csoporthoz tartozó eszközök, mint a fényképek, rajzok, szemléltető albumok és az applikációs ábrák részletezésére nem térünk ki, mert ezeknek inkább az általános iskolában van jelentőségük.

1.Tankönyvek
Ha korábban tankönyvekről beszéltünk, akkor egyszerűen azokra a nyomtatott és bekötött szöveggyűjteményekre, jegyzetekre gondoltunk, amelyeket a tanulók, hallgatók kezébe adtunk. Ma már ez másképpen van. A modern tankönyv számos más oktatási eszközzel (médiummal) együtt teljesíti feladatait. A tankönyv sajátos funkciót teljesít az oktatási és tanulási eszközök együttesében.

Az utóbbi években különböző tankönyvformákat alakítottak - alakítanak - ki, az ún. programozott oktatás elvei szerint. A könyvek formájának is (tipográfia, illusztrációk stb.) több szerepet szánnak.

A munkatankönyv elnevezés alatt általában azokat az írásos anyagokat értjük, amelyek például egy jól bevált műszaki szakkönyv alapján készülnek és azt funkciójában a tanulási célleírásokkal, a tanulással kapcsolatos kérdésekkel, megoldásokkal ellátott ellenőrző kérdésekkel stb. didaktikai szempontból kiegészítik.

A munkalapok és munkafüzetek befejezetlen vázlatrajzokból, diagramokból, kiegészítéses feladatokból, kérdésekből stb. állnak, s kapcsos iratrendezőbe vannak befűzve. A teljes vázlatrajzokat és diagramokat az előadás, oktatás folyamán például írásvetítővel vetítjük ki és dolgozzuk fel. Ennek során a tanulóknak a nem teljes vázlatrajzokat mindössze ki kell egészíteniük és be kell fejezniük. A kapcsos iratrendezőbe az anyaggal kapcsolatos további megjegyzéseket, észrevételeket is feljegyzik, s így az oktatási folyamat végén egy teljes feldolgozott szakmai dokumentum áll a hallgató, tanuló rendelkezésére.

2.Faliképek
Ezek közvetlenül vászonra vagy kartonra nyomtatott, oktatási és tanulási célokra szolgáló ábrázolások. Az oktatást kiegészítő faliképet, amelynek körülbelül 1,5x1,5 m-es nagyságúnak kell lenni, csak akkor mutassuk be, ha ez mint vizualizált tananyag szóba kerül. Szokás a tantermeket különböző faliképekkel "díszíteni", azzal a szándékkal, hogy a tanulók fejében így jobban megmarad a tananyag. Ez azonban tévhit, többnyire nem eredményez semmiféle pozitív didaktikai hatást.

Igen elterjedt, házilag is könnyen elkészíthető szemléltető eszközök. Rendszerint egy-egy nagyobb tanítási egység lényeges momentumait tartalmazzák a teljesség igényével.

Néhány fontosabb fajtája a tanítási folyamatban elfoglalt helye szerint:
>>Egyszerű szemléltető képek
>>Összefoglaló-, összehasonlító faliképek, táblázatok
>>Dekorációs faliképek
>>Poszterek
>>Térképek

Különböző didaktikai célra házilag is készíthető könnyűszerrel falitérkép. Pl. episzkóppal csomagolópapírra vetítve és körülrajzolva stb.

A faliképek fontosabb szerkesztési, tervezési elvei:
>>Tankönyvi ábrát lehetőleg ne vigyünk át faliképre.
>>A kép tartalma, vizuális megfogalmazása feleljen meg az életkori sajátosságoknak, tanítási célkitűzéseknek és a kívánatos esztétikai elveknek.
>>A kép szerkezetében világos, áttekinthető, célratörő legyen.
>>Tartsuk szem előtt a felhasználás színhelyét.

1.1.4.Táblák
  Szándékosan nem a hagyományos "iskolatábla" fogalmat használjuk itt, miután ez gyakran még a "fekete/zöld táblára" asszociál. A modern táblák illetve táblarendszerek sokoldalú konstrukciójuk révén értékes segédeszközöket jelentenek az oktatás számára.

A tábla az információk vizuális közlését és a memóriában való gyors elraktározását segítő egyik legegyszerűbb taneszköz, amely a tanár szavait, mondatait grafikai ábrázolások útján alátámasztja. A tábla előnyeihez tartozik tartóssága mellett az egyszerű kezelése, bármikori használhatósága. Hátránya, hogy használat közben a tanár háttal van a hallgatóságnak.

Vannak olyan táblatípusok, amelyeken rögzíthető a szemléltetőanyag. A tapadó táblákat különböző felületekkel látják el (posztó, kovapapír, nemez).

A mágneses tapadótáblák tapadó alapot jelentenek az állandó mágnesek, különleges mágnespapírok számára stb.

A táblai munka a tanár számára előzetes tervező munkát, illetve betartandó követelményeket is jelent. Különösen a tanítási gyakorlaton lévő hallgatóink figyelmét hívjuk fel arra, hogy a "tábla-képet" meg kell tervezni előre, mert az órai "rögtönzés" sokszor káros hatást ér el.

A táblai vázlat valamilyen konkrét tananyag feldolgozásához kapcsolódik és a tanítási folyamattal egyidőben zajlik. A vázlat a tananyag lényegét tartalmazza logikailag rendezett módon. Tárgykörtől függően a rövid, szöveges megállapítások mellett rajzos illusztrációk, logikai sémák stb. segítik a tömör lényegre törő megfogalmazást. Fontos követelmény, hogy a tananyag tanítási logikája szerint, mintegy tanulási-feldolgozási algoritmust nyújtva, a tanítási órán készüljön.

Fontosabb követelmények:
>>Legyen könnyen áttekinthető, tagolt, rendezett, ne sértse a vizuális logikát.
>>Szöveges része legyen rövid és tömör, amely jól kivehető struktúrát mutat. Egész mondatokat ritkán tartalmazzon. Lényegkiemelésre egyezményes jeleket alkalmazzon.
>>Mind a vázlat, mind a rajz összefüggő egységes egészet alkosson, ami a szerkezeti elrendezésben is nyilvánuljon meg.
>>A vázlat jelrendszere, nyelvezete szorosan kapcsolódjék a tanítás egész folyamatához, azzal egységes egészet alkotva.

A színeket és jeleket célszerű konzekvensen, meghatározott ismeretelemekhez, általánosítási szintekhez és logikai műveletekhez rendelni. A táblai vázlatot elsősorban a frontális osztálymunka során célszerű alkalmazni.
1.1.5.Írásvetítő transzparensek
  Az írásvetítő transzparensek a tanítási folyamat irányítását, a téma tartalmi feldolgozását segítő eszközök. Elsősorban az értelmi nevelést szolgálják azáltal, hogy információt közölnek, elősegítik a megértést, a bevésést miközben alkalmat adnak az analízis és szintézis széleskörű megvalósulására.

A bemutatáshoz szükséges eszköz (hardver) az írásvetítő. A gyártó cégek az írásvetítő-készülékek különböző szerkezeti megoldásait, formáit kínálják. Elsősorban frontális osztályfoglalkozás keretében alkalmazzuk, demonstrációs igények kielégítése során.

Különböző tantárgyakhoz számos központilag előállított transzparens áll rendelkezésre. Ezek többségéhez nincs tanulói segédanyag, így annak megtervezése a szaktanár feladata (feladatlap, munkalap, sokszorosított mellékletek stb.).

Nem járunk messze az igazságtól, ha a transzparensekkel való tanítási tevékenységet egy olyan lineáris rövid programnak tekintjük, melynek információhordozója:
a transzparens + tanári magyarázat + tanulói segédanyag.
Míg az első két komponens információt közöl, addig a harmadik a tanulói aktivitás és kreativitás bázisát képezi, amely nemcsak az órai feldolgozás alatt működik, hanem az otthoni tanulást is jelentős mértékben segíti.

A transzparensek óraközi felhasználását, illetve az alkalmazott fajtákat elsősorban a feldolgozandó tananyag tartalmi és tanítási sajátosságai együttesen határozzák meg.

Főbb fajtái: az egylapos, többlapos és mozgás bemutatására alkalmas transzparensek, illetve transzparens-sorozatok.


1.Egylapos transzparensek

Technikailag tekercs és lapokra vágott fóliákkal egyaránt megoldható. Ma már a fóliák zömmel A/4-es formátumban, 100-as csomagolásban kaphatók, amelyekre fekete/fehér, illetve színes fénymásolatokat is lehet készíteni. A számítógépes szövegszerkesztők segítségével, gyakorlatilag házilag is rendkívül jó minőségű, professzionális transzparensek állítható elő.


Három funkcionális változata van:

a.Önálló és takarásos transzparens
Vonalas ábrát, vázlatot, rajzot, szöveget vagy fényképfelvételt tartalmazhat. Közös sajátosság, hogy a feldolgozandó témához szükséges összes vizuális információ megtalálható a transzparensen.

Felhasználásuk csak annyiban tér el, hogy míg az önálló transzparensen elhelyezett információkhoz egyidejűleg jutnak hozzá a tanulók, addig a takarásos változatnál egyszerre csak egy-egy része válik láthatóvá és képezi a tanítás tárgyát. Az előre tervszerűen elrendezett anyag alkalmas sorrendű takarása lehetővé teszi a téma vizuálisan is jól elkülönített lépésekben való tanítását.

b.Segédtranszparens
Rendszerint nem tartalmaz önállóan tanítható információkat. Általában más transzparensek kiegészítő eleme (pl. előre elkészített táblázat, négyzetrács, mérőskála, koordináta-tengely stb.), esetleg a tanítás során készülő transzparens ( táblavázlat, mérés, függvényábrázolás stb.) előrerajzolt elemei.

c.Kiegészíthető transzparens
Önálló, tanításra alkalmas információs bázissal rendelkezik, de nem tartalmazza a téma teljes körű feldolgozását. Didaktikailag előre jól megtervezett hiányokkal, kiegészítési lehetőségekkel rendelkezik, amit a tanulók és a tanár közös munkával végeznek el. Jelentősége főleg ott van, ahol maga a kiegészítő tevékenység is informatív jellegű a végeredmény mellett.

2.Többlapos transzparensek

Az egylaposhoz képest dinamikusabb szemléltetést tesznek lehetővé, illetve módot adnak az összetettebb problémák megtanításának differenciált megoldására is. Igen alkalmasak az induktív és deduktív fogalomalkotás előkészítésére, miközben jól fejlesztik a tanulók emlékezőkészségét és absztrakciós képességét. Jellegüknél fogva az ismeretközlés mellett a tanulásirányítás összetett feladatkörét is ellátják. Tervezésük során ezért a megismerés életkori sajátosságait is fokozottan szem előtt kell tartani.

Két funkcionális csoportja van:

a.Kényszer sorrendű transzparensek
Szerkezetileg könyvszerűen egymásra lapozható fázisképek sorozatából tevődnek össze. Általában időben lejátszódó jelenségek, valamilyen logikai viszonyban lévő tények vagy strukturális kapcsolatok elemzése során használjuk. Természetesen az anyag csak egyféle feldolgozási sorrendjét teszi lehetővé.

b.Kötetlen, illetve félkötött sorrendű transzparensek
Az elnevezés is mutatja, hogy tervezéskor nemcsak egyféle feldolgozást (bemutatási sorrendet) engedünk meg, hanem többfélét is. Ha a lehetséges sorrendek előre megadhatók, akkor szerkezetileg félig kötött rendszert alakíthatunk ki. A kötetlen sorrendű transzparenseket akkor alkalmazzuk, ha téma felépítésének sorrendje egészében esetleges. Nagyon alkalmasak a divergens gondolkodás fejlesztésére.

3.Mozgás bemutatására alkalmas transzparensek

Olyan önálló transzparensek, amelyeken az ábrázolt folyamat, jelenség, szerkezet bizonyos elemei más kisegítő tartozékok hatására mozgás illúzióját keltik (pl. folyadékáramlás, elektronok áramlása stb.). Nem tartoznak ebbe a kategóriába az írásvetítő segítségével bemutatható modellek, kísérleti berendezések, applikációs egységek.

Két megvalósítási módszer érdemel figyelmet. Az egyik az ún. polarizációs módszer, ahol a polárszűrő folytonos működése következtében a képen látható "fény- maximumok" és "fény-minimumok" úgy tolódnak el egy irányba, hogy az mozgásérzetet kelt a szemlélőben.

A másik közismert megoldás a folyamatosan haladó segédraszter fólia alkalmazása, amelyre sűrű párhuzamos fekete vonalak vannak felfestve. A rajzon található ferde vonalkázat (satírozás) dönti el, hogy a szemlélőben milyen irányú mozgás illúzióját kelti a működő berendezés.

Felhasználását a működési elv határozza meg. Általában időben vagy térben változó, illetve lejátszódó jelenségek bemutatására alkalmazható előnyösen.

4.Transzparens sorozat

Egy nagyobb tanítási egységhez illeszkedő, rendszerint több tanítási órát is átfogó, tartalmilag, módszertanilag összefüggő transzparens-együttest sorozatnak nevezünk. Ha módunkban áll, célszerű a házi készítésű egyedi transzparenseket is teljes körű sorozattá szervezni.
A sorozat fontosabb kritériumai a következők:
>>tartalmilag összefüggő legyen,
>>módszertanilag homogén rendszert alkosson,
>>az oktatási cél és a tantervi célok legyenek összhangban.

Az ilyen kritériumok szerint fejlesztett rendszernek számos előnye van a tanítási-tanulási folyamat eredményessége szempontjából. Így jelentősen csökkenthető a redundáns információk mennyisége a megszokott és a már ismert feldolgozási módszer következtében. Informatív tulajdonságokkal ruházhatók fel a konzekvensen alkalmazott színek, jelek, jelrendszerek.

Szólnunk kell végül néhány gondolat erejéig a transzparensek formai és tartalmi követelményeiről. Tesszük ezt azért, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a tanárok előszeretettel alkalmazzák a saját készítésű transzparensek különböző fajtáit, ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az elkészített fóliák az elvárt követelményeknek sokszor nem felelnek meg.


Formai követelmények:
>>esztétikus elrendezés
>>a színek illeszkedjenek az egységes jelrendszerhez
>>a rajzok, szövegek, képek esztétikusak legyenek
>>csak hibátlan transzparenssel dolgozzunk!

Tartalmi követelmények:
>>legyen rajta a lényeges információ,
>>kapcsolódjanak szorosan a tartalomhoz, a tanulói segédanyaghoz,
>>a feldolgozási szisztéma illeszkedjen az oktatási célkitűzésekhez
>>a tantervi előírásokhoz és a tanulók életkori sajátosságaihoz, tartalmilag kifogástalan, feldolgozási módszerét tekintve kipróbált és bizonyíthatóan bevált legyen.

A transzparensek felhasználása minden esetben tanári magyarázattal párhuzamosan történik. A tanulók aktív részvételét, a figyelemfelkeltést a tanár lényegkiemelő rámutatással, kérdésekkel és ezek megbeszélésével tudja biztosítani.
1.1.6.Diaképek, diasorozatok
  A diaszkopikus vetítés (közhasználatban diavetítés) az oktatás területén szintén gyakori vetítési fajták egyike. Ez nem más, mint a diapozitívek vetítése, ezek képezik diavetítéskor az információhordozót. Az alkalmas eszköz (hardver) neve pedig a diavetítő. A nagyteljesítményű fél-, ill. teljesen automatikus és programozható vetítőgépek segítségével a tananyaghoz illeszthető optimális bemutatás válik lehetővé.

A diaképek jellegzetességénél fogva, a feldolgozandó témákhoz tematikusan kapcsolódó, elsősorban képi megfogalmazású vizuális információhordozók. Szöveges megállapításokat csak értelmezési, jelzési szinten, minimális mennyiségben tartalmaznak.

Fontosabb jellemző tulajdonságaik a következők:
>>A képek a valóság bizonyos értelmű torzított másolatai.
>>A diaképek a jelenségeket, tárgyakat eredeti környezetükben mutatják.
>>A képek formanyelve nem minden esetben a szerkesztőtől függ, ezért egységes oktatási anyaggá szervezésük rendszerint nehézkesebb, mint a transzparenseké.
>>A képek többségükben erős emocionális hatások kiváltására alkalmasak, ami a motiválás növelésére fordítható.

A képanyag megjelenítéséhez -a vetítőgép mellett- alkalmas vetítési környezet kialakítása is szükséges. A bemutatási sajátosságokból fakad, hogy az ismeretszerzés irányítását ezek az anyagok nem segítik oly mértékben, mint pl. a transzparensek. Mégis sokirányú bemutatást tesz lehetővé.

A diaképeket általában a következő esetekben alkalmazzuk:
>>ha a tanítási téma eleme nem mutatható be, mert pl. az túl nagy, vagy túl kicsi, vagy jelenléte veszélyes,
>>ha a diakép többet nyújt, mint az eredeti tárgy vagy jelenség,
>>ha olyan összetett és absztrahált információkat hordoz, amelyek grafikusan jeleníthetők meg.

A diaképek, mint szemléltető eszközök csak akkor töltik be a szerepüket, ha témájukban megfelelnek a tantervi követelményeknek, a tanulók életkori sajátosságainak és eleget tesznek a következő formai követelményeknek:
>>technikailag kifogástalan képek (megfelelő színek, éles kontúrok),
>>didaktikailag jól tervezettek és ennek megfelelően komponált diaképek,
>>a bemutatott kép elemei az alkalmazott jelrendszert és mondanivalót tekintve egyértelműen kapcsolódik az aktuálisan alkalmazott egyéb taneszközökhöz is.

A diakép, diasor a frontális osztálymunkát segítő szemléltető eszköz. Mint információ forrás csak akkor válik igazán a tanítás-tanulás hatékony elemévé, ha gondoskodunk a megfelelő időtartamú és gyakoriságú hozzáférésről, azaz tanulhatóvá tesszük a képek anyagát.

Az iskolai tanítási munka során nagy számú központilag előállított diaképekkel, diasorozattal találkozunk, amelynek tervszerű használata jelentősen javíthatja az oktató-nevelő munka színvonalát, hatékonyságát.

A könnyebb eligazodás végett tekintsük át vázlatosan a tanítás és tanulás céljaira készült diaképek fajtáit:

1.Felvételtechnikai szempont szerint
>>Eredeti felvételek
>>Reprodukciók

2.Szerkesztésmetodikai sajátosságok szerint
>>Tárgydiák
>>Realisztikus diaképek
>>Sematikus és szerkesztett diaképek


3.Kivitelezés szerint
>>Egyedi képek, diakép sor, soroza
>>Tekercses diák, diafilmek
>>Színezett-, színes-, fekete/fehér diaképek

A tartalmi és formai kritériumok általában megegyeznek az írásvetítő transzparensekről elmondottakkal, olyan megszorítás mellett, hogy egy-egy diakép önmagában teljes információt hordoz. A diaképek hatékony felhasználásához nem elegendő a kép jó minősége, kifogástalan tartalma, hanem szorosan hozzátartozik a bemutatás körülménye és a kapcsolódó oktatási anyagok pedagógiai, technikai minősége is.
2.Feladatok

1.Válassza ki, hogy milyen eszközök tartoznak a térbeli tárgyak csoportjába!
 
modell
  
metszetek
  
tankönyv
  
kísérleti eszközök
  
munkafüzet
  
faliképek (domborított)
  
makett
 

2.Döntse el, hogy az állítás igaz-e vagy hamis?
 
  A tábla az információ vizuális közlését és a memóriában való gyors elraktározását segítő eszköz.
 

3.Válassza ki az alábbi felsorolásból, hogy a diaképek feltételtechnikai szempont szerint milyenek lehetnek!
 
eredeti feltételek
  
tárgydiák
  
realisztikus diaképek
  
reprodukciók
  
sematikus és szerkesztett diaképek
 

4.Döntse el az Oktatófilmre vonatkozó állításokról, hogy igazak-e!
 
  A.Megfelelő struktúrába rendezett
 
  B.Tartalmában, megjelenítésében összefüggéstelen
 
  C.Fekete/fehér vagy színes
 
  D.Képsorokból, jelenetekből áll
 
  E.Információt csak kis mértékben hordoz
 

5.Válassza ki az alábbi lehetőségek közül, hogy az állításunk alapján melyik felel meg a valóságnak.
 
  A kísérleti eszköz a tanításhoz kapcsolódó olyan technikai eszköz, amely a valóságos tárgyak megfelelő síkokkal való elmetszése során keletkezik.
 
A: Az első tagmondat igaz, a második is igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Az első tagmondat igaz, a második is igaz, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
 
ABCDE