A tantárgy célja a műszaki rajzolás alapjainak ismertetése. A tananyag elsajátítására heti két óra előadás és két óra gyakorlat áll a hallgatók rendelkezésére. Az előadásokon megismerkedhetnek a tananyag elméleti alapjaival, az alapszerkesztésekkel, a műszaki szemléletmóddal, míg a gyakorlatokon elmélyíthetik az elméleti tudást, és rajzfeladatok megoldása közben sajátíthatják el az ismereteket.
Jelen tájékoztató a gyakorlati foglalkozások követelményeit tartalmazza.
A gyakorlatokon csak az a hallgató vehet részt, aki a formai követelményeknek megfelelő, előre keretezett és feliratozott rajzlappal jelenik meg. A keretezés az 1. ábrán látható. A fejlécben a CSOP. SZ. a gyakorlati csoport számát jelenti, melyet az első gyakorlaton mondunk el, az RSZ. rövidítés a rajzszámot jelöli. A gyakorlatokon fehér színű, sima tapintású, A4-es méretű műszaki rajzlapot (DIPA) használunk, melyet tussal keretezve és szabványírással feliratozva kell előkészíteni. A rajz címét a gyakorlatokon mondjuk el, így azt előre nem kell felírni, és a befejezett rajzon ceruzával elegendő kihúzni. A fejléc többi felirata előre tussal kihúzandó.
A gyakorlati órákon szükséges felszerelések:
Az előre keretezett és feliratozott papíron kívül az órákra a hallgatónak hoznia kell szerkesztőceruzát, radírt, legalább két vonalzót, körzőt. Ceruzából ajánlott egy keményebb minőségű a szerkesztéshez és egy kissé puhább a kihúzáshoz. Vonalzóból szükség van legalább egy 30-60 és egy 45 fokos derékszögű vonalzóra, de ajánlott egy egyenes, hosszú vonalzó is. A gyakorlatokon tuskihúzót (csőtoll) nem használunk, az csak a lapok előkészítéséhez kell.
A gyakorlatokon általában három rajzot készítünk. A rajzszám formátuma:
IV/2
ahol a római szám a gyakorlat száma (1. hét – 1. gyakorlat, 2. hét – 2. gyakorlat stb.), az arab szám az adott órán a rajz sorszáma. Amennyiben egy rajz hibás, és újra kell rajzolni, akkor az újrarajzolt rajz számában ezt jelölni kell: IV/2-U.
Ezek alapján tehát az első heti rajzok száma: I/1, I/2, a második héten: II/1, II/2, II/3, és így tovább.
1. ábra: Keretezett rajzlap
A rajzokat mindig a kiadást követő gyakorlat elején kell leadni, hacsak ettől eltérő leadási határidőre a gyakorlatvezető külön lehetőséget nem ad. A rajzokat legkésőbb a leadást követő gyakorlaton kijavítva visszakapják a hallgatók. A hibátlan rajzokat a hallgatónak a félév végéig meg kell őriznie, majd a kijelölt időpontig az összes rajzot végleg le kell adnia. Ha valamelyik visszakapott rajzot javítani kell, akkor ezt a hallgató köteles a következő gyakorlatig elvégezni, és a javított rajzot újra leadni.
A félév közben két alkalommal rajzellenőrzést végzünk. Ezen időpontokig az addig kiadott összes rajznak készen kell lennie, azokat be kell mutatni a gyakorlaton. Aki a részhatáridőre a rajzokat nem teljesíti, annak félévét nem fogadjuk el, aláírását megtagadjuk. A részhatáridőre a rajzokat a hiányzó hallgatóknak is be kell küldeni. Az első határidő mindenkinek a VI. oktatási heti gyakorlata (október 15-19.). A második részhatáridő a XI. heti gyakorlat (november 19-23.).
A javított rajzokon háromféle jelölést használunk:
1. R betű, mely az jelenti, hogy a rajz rendben van, azt el kell tenni, és a félév végén leadni.
2. J betű, mely abban az esetben kerül a rajzra, ha abban egy-két kis hiba van, és a javítás ugyan azon a lapon, újrarajzolás nélkül javítható.
3. Ú betű, ha a rajzon több apró vagy egy súlyos hiba van, ebben az esetben a rajzot egy új lapra újra kell rajzolni. A félév végi leadásig a rontott rajzot is meg kell őrizni, és a többi rajzzal együtt leadni.
A hallgató által leadott rajznak tisztának, gondosnak, mérnökhallgatóhoz méltónak kell lennie. A pontosság mind a távolságok, mind a szögek mérésénél alapvető követelmény. A rajzon az összes számot és szöveget szabványbetűkkel kell felírni, de betűsablon nem használható. A gondatlan, összefirkált vagy maszatos rajzot mindenképpen Ú betűvel értékeljük.
A félév végi aláírás feltétele az összes rajzfeladat leadása – természetesen Rendben minősítéssel. A hallgatók a félév során két zárthelyi dolgozatot írnak. A félév végi érdemjegyet alapvetően e két dolgozat alapján kapják, de a jegybe beleszámít az elkészített rajzok minősége és a gyakorlatokon való aktív részvétel is.
Dátum |
Rajz száma | Rajz címe | Feladatlap letöltése |
---|---|---|---|
I/1 |
Kocka csonkolása |
||
I/2 |
Kocka csonkolása |
||
II/1 |
Speciális térelemek |
||
II/2 |
Test ábrázolása |
||
II/3 |
Test ábrázolása |
||
III/1 |
Illeszkedési alapszerkesztések |
feladatlap, feladatkiírás(doc) |
|
III/2 |
Esésvonal szerkesztés |
nincs |
|
III/3 |
Test ábrázolása |
||
IV/1 |
Döféspont szerkesztés |
nincs |
|
IV/2 |
Döféspont szerkesztés |
||
IV/3 |
Döféspont szerkesztés |
||
V/1 |
Metszésvonal szerkesztés |
||
V/2 |
Metszésvonal szerkesztés |
||
V/3 |
Metszésvonal szerkesztés |
nincs |
|
VI/1 |
Sík nevezetes egyenesei |
||
VI/2 |
Leforgatás |
||
VI/3 |
Test ábrázolása |
||
VII/1 |
Leforgatás |
17 (csillag) |
|
VII/2 |
Leforgatás és rotáció |
20 (kocka) |
|
VIII/1 |
Transzformáció |
||
VIII/2 |
Transzformáció |
||
VIII/3 |
Transzformáció |
||
IX/1 |
Céltranszformáció |
||
IX/2 |
Céltranszformáció |
||
IX/3 |
Céltranszformáció |
||
X/1 |
Testek áthatása |
||
X/2 |
Testek áthatása |
||
X/3 |
Testek áthatása |
||
XI/1 |
Általános axonometria |
--- |
|
XI/2 |
Kavalier-axonometria |
--- |
|
XI/3 |
Műszaki axonometria |
--- |
|
XII/1 |
Kótás projekció |
||
XII/2 |
Kótás projekció |
||
Az összes rajzot mindenkinek az utolsó gyakorlatán kell véglegesen leadnia, ekkor már minden rajznak rendben kell lennie!
A lista még változhat.