KURZUS: Műszaki ábrázolás 2.
MODUL: VI. modul: Nem oldató kötések
18. lecke: Ragasztás
Aktivitás: Olvassa el a 18. lecke anyagát! A feldolgozás során figyeljen az alábbiakra: | ||
| ||
Követelmény: A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön: | ||
| ||
Kulcsszavak: fémragasztás, öregedés, kötésszilárdság, ragasztóanyag, kialakítási szempontok. | ||
A ragasztás egyik legkorszerűbb, alapvetően anyagzáró, a felületi érdesség miatt részben alakzáró, roncsolás nélkül nem oldható kötési eljárás. Itt elsősorban a fémragasztással foglalkozunk, de ez a kötési mód egyaránt alkalmas fémes és nem fémes, illetve műanyagok kötéseinek kialakítására. A kötés szintetikus anyaggal, vegyi reakció révén jön létre, az egyes alkatrészek és a ragasztóréteg között adhézió, a réteg belsejében kohézió útján. | ||
A fémragasztás vékony, nagy szilárdságú acél- vagy könnyűfémlemez szerkezetek kötésére a legalkalmasabb. Ezen kívül széles körben alkalmazzák a villamos iparban, a finommechanikában, a repülőgépgyártásban, de mindinkább tért hódít a hagyományos gépiparban is. | ||
| ||
A ragasztott kötés számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. A terhelésátadás sokkal egyenletesebb, mint a szegecselt vagy hegesztett kötés esetén, elmarad a szegecselés okozta gyengítés és feszültséghalmozódás, és a hegesztés során keletkező helyi feszültségkoncentráció. Kifáradási határa nagy, általában hidegen készíthető, jelentős a súlymegtakarítás, a legkülönfélébb anyagok egymáshoz köthetők általa. Jó a villamos szigetelése, a vegyi hatásoknak ellenáll, jól festhető, galvanizálható, eloxálható, varratmentes kötést ad, az illesztési felületek közül a kifolyt ragasztó-anyag letörölhető, zajcsökkentő és lengéscsillapító hatású. | ||
| ||
A ragasztás hátrányos tulajdonságai közül megemlíthető, hogy némely ragasztóanyagnak a kötés létrehozásához szükséges nyomás (2 MPa) és hőmérséklet igénye (140-195 °C) magas. A fajlagos terhelhetősége kicsi, ezért aránylag nagy felületekre van szükség. Hőhatásra általában érzékeny (nagyobb hőmérséklet csökkentheti a kötésszilárdságot). | ||
A kötésszilárdság az időjárási viszonyoknak is függvénye, a ragasztás öregedésre hajlamos, jó kötéstulajdonságok csak a technológia pontos betartása esetén várhatók. | ||
A ragasztóanyagok lehetnek állati eredetűek, növényi alapúak és műanyag származékok. | ||
A hőhatással szembeni viselkedés szerint megkülönböztetünk: | ||
| ||
Az egykomponensű ragasztók általában hőhatással térhálósíthatók, míg a kétkomponensűeknél a térhálósodási reakció megindítását adalékkal, keményítő anyaggal biztosítják. | ||
A leginkább elterjedt ragasztóanyagok a poliuretán műanyagragasztók, az epoxigyanták, a fenolgyanták és a Loctite összefoglaló néven ismert ragasztók. | ||
A ragasztott kötés szilárdságát leginkább befolyásoló adhézió erőssége a ragasztóanyag nedvesítő hatásával jellemezhető. A felületre cseppentett folyadék nedvesítése annál jobb, minél kisebb a folyadékfelszín érintője és a fémfelület által bezárt peremszög értéke (18.3. ábra). | ||
| ||
A kötésszilárdság nagymértékben függ a felület előkészítésétől is. Az érintkezés, illetve tapadóképesség annál jobb, minél inkább sík és sima a felület. Érdes felületeknél az érintkezés az anyag kiemelkedő csúcsain jön létre. Ilyenkor a jobb tapadási viszonyokat a bemélyedések ragasztóanyaggal való kitöltésével lehet létrehozni. | ||
A ragasztáshoz felületi előkészítés szükséges. Mechanikai úton a durva szennyeződéseket kell eltávolítani, majd a ragasztandó felületeket kémiai úton zsírtalanítani kell. Szükség esetén érdesítéssel, durvítással növelhető az aktív felület. | ||
A ragasztóréteg vastagságának növekedése a húzó-nyírószilárdság csökkenéséhez vezet, ezért vékony egyenletes réteg felhordására kell törekedni. | ||
18.1. A ragasztott kötések kialakítási szempontjai | ||
A ragasztott kötés szilárdsága csak részben függ a felhasznált ragasztó tulajdonságaitól. Nagymértékben befolyásolja azt a kötés helyes, vagy helytelen szerkezeti kialakítása is. A ragasztás elsősorban nyíró igénybevételnek tehető ki, ezért terhelőerő irányú átlapolt, vagy hevederes kötést célszerű kialakítani (18.4. a) és b) ábra). | ||
| ||
Hajlító igénybevétel hatására a ragasztórétegben, a felületre merőlegesen, járulékos húzófeszültségek ébrednek. Ha ezek elég nagyok, megindul a lefejtődés, a lemezszélek felválása, és csökken a kötés szilárdsága. A lefejtődés veszélyét csavarkötéssel, szegecseléssel, ponthegesztéssel, a lemezszél aláhajtásával, vagy kettős lemezvég kialakítással lehet elhárítani (18.5. ábra). | ||
| ||
A ragasztott kötést nyílhegyben végződő, az adott felületre rámutató, vékony mutatóvonalon írhatjuk elő. A mutatóvonal alatt meg kell adni a ragasztóanyag pontos megnevezését is (18.6. ábra). | ||
|
Önellenőrző kérdések és feladatok | ||||||||||||||||
1. Válasza ki az alábbi felsorolásból azokat a jellemzőket, amelyek igazak a ragasztott kötésekre!
![]() | ||||||||||||||||
2. Válassza ki az alábbi meghatározások közül azt, amelyik a ragasztott kötések kialakulását jellemzi!
![]() | ||||||||||||||||
3. Válassza ki az alábbi listából a ragasztás előnyeit!
![]() | ||||||||||||||||
4. Jelölje be az alábbi felsorolásban a ragasztás legjellemzőbb felhasználási területeit!
![]() | ||||||||||||||||
5. Az alábbi állítások közül jelölje be azt, amelyik igaz a ragasztott kötésekre!
![]() | ||||||||||||||||
6. Jelölje be az alábbi felsorolásban a ragasztóanyagok jellemzőit!
![]() | ||||||||||||||||
7. Válassza ki az alábbi listából a ragasztott kötések kialakítására igaz meghatározásokat!
![]() |