KURZUS: Műszaki ábrázolás 2.

MODUL: II. modul: Gépelemek ábrázolása I.

5. lecke: Jelképes ábrázolási módok

Aktivitás: Olvassa el az 5. lecke anyagát! A feldolgozás során a következőkre figyeljen:

  • Hogyan keletkezik a csavarmenet.
  • Mik a menetek jellemző adatai.
  • Milyen menetprofilokkal találkozunk a gyakorlatban, mi jellemzi ezeket.
  • Mit jelent a menetek jelképes ábrázolása.
  • Hogyan méretezzük szabványosan a meneteket.

Követelmények: A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön képes lesz:

  • Ábra alapján hozzárendelni a menetszelvényekhez azok betűjelét.
  • Jelképes ábra alapján eldönteni, hogy az alkatrész mely részei menetesek.
  • Értelmezni a menetek méretmegadásában szereplő adatokat.
  • Önállóan megrajzolni egy menettel készült alkatrészt.

Kulcsszavak: csavarmenet, orsómenet, anyamenet, menetemelkedés, menetosztás, balmenet, jobbmenet, egybekezdésű menet, több-bekezdésű menet, menetprofil, jelképes ábrázolás, normálmenet, finommenet, csőmenet.

A korábbiakban megismerkedtünk a tárgyak valósághű ábrázolásának szabályaival, amelynek lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy a különböző vetületeket láthatóság szerint rajzoltuk meg. Ettől az alapelvtől gyakorlatilag alig tértünk el, csupán néhány egyszerűsítést vezettünk be (szelvény, lyukkör, beforgatás).

Vannak azonban az alkatrészeknek olyan ismétlődő elemei (csavarmenet, fogaskerék fogai stb.), amelyeknek a valósághű rajza nehezen készíthető, időt rabló munka, ezen kívül a rajz áttekinthetőségét inkább rontja, mint elősegíti. Az alapvető géprajzi célkitűzéssel - amely az alkatrész legegyszerűbb, egyértelmű ábrázolását teszi feladatunkká - szembekerülnénk, ha ezeket a részleteket megrajzolnánk. Szükséges volt tehát egy olyan jelképrendszer kialakítása, amely az alkatrész tényleges alakjától elvonatkoztatva, alakra vonatkozó utalásokkal helyettesíti a valósághű ábra egyes részeit. Az így készített ábrák csak annak mondanak valamit, aki készítésük szabályait ismeri.

A jelképrendszert nemcsak az ábrázoláshoz alkalmazhatjuk, hanem egyes esetekben a méretek megadásához is. Ebben az értelemben lehet beszélni jelképes ábrázolásról és jelképes jelölésről (pl.: csavarmenet ábrázolása és méretmegadása).

Vannak olyan egyszerűsített ábrázolási módok, amelyeket ugyanitt tárgyalunk (rugók ábrázolása), bár szorosan nem sorolhatók ide, átmenetet képeznek a valósághű és a jelképes ábrázolások között.

A hegesztési varratok rajzolási szabályaival is megismerkedünk, itt rajzi egyszerűsítésekkel és jelképekkel egyaránt találkozhatunk.

5.1. Kötőgépelemek, kötési módok csoportosítása

Egy gépszerkezet helyes és megbízható működését döntően befolyásolják az egyes szerkezeti elemek kötései. Kiválasztásuknál és kialakításuknál elsősorban a szerkezet funkciója, feladata a meghatározó.

A gépészeti gyakorlat oldható és nem oldható kötéseket különböztet meg. Az oldható kötéseket egyszerűen, az alkatrészek, a kötőelem sérülése nélkül lehet bontani és újra szerelni. Ide tartoznak a csavarkötések, szeg-, csapszegkötések, a tengely-agy szerkezetek retesz-, ék-, szorító- valamint rögzítőelemes kötései.

A nem oldható kötéseket csak az alkatrészek vagy kötőelem roncsolásával lehet szétbontani. Ezek közé tartoznak a ragasztott, a forrasztott, a hegesztett és a szegecskötések.

A kötéseket más szempontok szerint is csoportosíthatjuk. Például figyelembe vehetjük kialakításukat, amely szerint megkülönböztethetünk anyaggal, alakkal, ill. erővel záró kötéseket.

Az anyaggal záró kötések valamilyen egyesítő eljárással, egy "közvetítő" anyagon keresztül jönnek létre és a legtöbb esetben nem bonthatók szét roncsolás nélkül. Ide tartoznak a ragasztással, forrasztással, hegesztéssel és besajtolással létrejött kötések.

Az alakkal záró kötéseknél a terhelés átadását a kapcsolódó elemek geometriai alakja biztosítja. Ilyenek például a nyírásra igénybevett csavarkötés, a retesz- és bordáskötések, amelyek általában oldható kivitelben készülnek.

Ha a kötés létrehozásához erőhatást kell kifejteni és befeszítésre, rugalmas szorításra jön létre a kapcsolat, akkor erővel záró kötésről beszélünk. Ide tartozik az ékkötés, csavarkötés és zsugorkötés. Ezek a kötések lehetnek oldhatók, csak néhányszor oldhatók, de nem oldhatók is. Létrejöttükben fontos szerepe van a befeszítésnek és a súrlódó erőnek.

Csoportosítási szempont lehet a kötés gépszerkezetben betöltött funkciója is, amely szerint egy kötés teherviselő, rögzítő vagy fűző is lehet.

A teherviselő kötések erőt vagy nyomatékot közvetítenek. A rögzítő kötések az összekapcsolás mellett kisebb terhelésátadásra is alkalmasak, míg a fűző kötések csak összekapcsolják az alkatrészeket, de terhelést nem adnak át.

5.2. A csavarmenetek ábrázolása és jelölése

A gépészeti szerkezetek leggyakoribb kötésmódja a csavarkötés. Minden kötésben szerepel egy orsómenet és egy anyamenet.

Az orsómenetet legtöbbször egy hengeres rúdon alakítják ki, amelyet a különböző műszaki célok megvalósításához más-más kialakítású fejjel látnak el.

Az anyamenetet abban az alkatrészben is elkészíthetik, amelyhez valamit erősíteni akarnak, de legtöbbször külön szerkezeti elemben, a csavaranyában alakítják ki. A csavarok és csavaranyák sokféle változatban készülnek.

A csavarkötés esetleges harmadik eleme az alátét, amelyet főleg a gyakran oldott csavaranya alá szerelnek.

A következőkben a csavarmenet fajtáit, ábrázolását, valamint jelölését ismertetjük.

5.2.1. A csavarvonal, csavarmenet

Ha egyenes körhenger (körkúp) felületére a henger (kúp) tengelyvonalához szögben hajló egyenest csavarunk, csavarvonal keletkezik. Az 5.1. ábrán egy hengeres csavarvonal látható. A csavarvonal és a hengerpalást valamely alkotójának két szomszédos metszéspontja (A és B) közötti távolság a menetemelkedés (Pi). Az egyenesnek a henger tengelyére merőleges síkkal bezárt szöge a menetemelkedési szög ( ψ). A csavarvonal a csavarodás iránya szerint lehet jobb vagy bal csavarodású (emelkedésű).

5.1. ábra

Ha a hengerpaláston a csavarvonal mentén valamilyen, a csavarvonal tengelyén átmenő síkban fekvő síkidomot (háromszög, trapéz stb.) mozgatunk, csavarmenet keletkezik. A síkidomot a henger külső felületén mozgatva orsómenetet, a belső felületén mozgatva anyamenetet kapunk. A valóságban nem így történik a menet előállítása, hanem a menetárok kialakításával (5.2. ábra). Ezen az ábrán a csavarmenetet közel valósághűen ábrázoltuk.

5.2. ábra

Orsó- és anyamenet valamint menetes alkatrészek térhatású ábráját szemlélteti az 5.3. ábra:

5.3. ábra

Az 5.4. ábrán a menet fő jellemzői láthatók. Ezek elnevezése:

  • d: külső vagy névleges átmérő
  • d2: középátmérő
  • d1: magátmérő
  • P: menetemelkedés
  • ψ: menetemelkedés szöge ( Ψ=arctg P d 2 π ) (5.1. ábra)
  • H: menetmélység
  • Pi: menetosztás
5.4. ábra

Ha a képzeletben körbevitt síkidomot egy körülfordulás alatt kétszeres vagy többszörös P értékűre emeljük, és a két menet között egy másik menetet indítunk, akkor kétbekezdésű ill. több-bekezdésű menetet kapunk. A bekezdések számát a menetemelkedés és a menetosztás hányadosa (P/Pi) adja.

A csavarodás iránya szerint a csavarmenet lehet jobb vagy bal emelkedésű. Az 5.4. ábrán látható csavarok jobb emelkedésűek vagy jobbmenetesek. Balmenet esetén a csavarodás iránya balra "emelkedik".

Az anyagba vágott horony alakja meghatározza a csavarmenet fajtáját. Így beszélhetünk éles-, trapéz- és fűrészmenetről (5.5. ábra). (Ezeken a menetfajtákon kívül még többféle menet is létezik.)

5.5. ábra

A leggyakrabban használt csavarfajta az ún. élesmenetű csavar, amelynél a körülvitt síkidom háromszög csúcsszöge 55° vagy 60°.

Az 55°-os csúcsszögű menet a hüvelyk mértékrendszerben készült Whitworth-menet (5.5.a ábra), mely régebben általánosan elterjedt volt, ma nálunk főleg a menetes csöveken, csőidomokon és csőszerelvényeken alkalmazzák egy speciális fajtáját, a csőmenetet.

A métermenet csúcsszöge 60° (5.5.b ábra), és mint a neve is mutatja, metrikus mértékrendszerben készül.

A gépészetben használatos főbb menetfajták még többek között a trapézmenet (5.5.c ábra), fűrészmenet (5.5.d ábra) és a zsinórmenet (5.5.e ábra).

Az egyes menetfajták felhasználási területe különböző, a leggyakrabban használt menetprofil az élesmenet, amelyet az ún. kötőcsavarokhoz használnak.(A kötőcsavarok alkatrészek összekötésére szolgálnak.) A menetek alkalmazási területeit, szilárdsági viszonyait, szilárdsági méretezését a Gépszerkezettan II. című tárgy fogja részletesen tárgyalni.

5.2.2. A csavarmenetek rajzai. A csavarmenetek részletes ábrázolása.

Elsősorban kiadványok, kézikönyvek, katalógusok ábráin a csavarmenetet szokás valósághűen, vagy némileg egyszerűsítve ábrázolni. (Még ilyenkor sem szükséges azonban a menetprofilt és a menetemelkedést pontos méretarányban rajzolni.)

A csavarmenet (közel) valósághű ábrázolását az 5.4. ábrán már bemutattuk.

5.2.3. A csavarmenetek jelképes ábrázolása

Műszaki rajzokon a csavarmenetet egyezményes, egyszerűsített ábrázolással kell jelölni.

A csavarmenet nézeti és metszeti rajzán a menetcsúcsok burkolófelületét jelölő vonalat folytonos, vastag vonallal, a menetárkok burkolófelületét jelölő vonalat pedig folytonos, vékony vonallal kell megrajzolni. Külső menet (orsómenet) esetén ez azt jelenti, hogy a legnagyobb (névleges) átmérő vonalát folytonos vastag vonallal, míg a legkisebb átmérő (magátmérő) vonalát folytonos, vékony vonallal rajzoljuk. Látható menetek rajzán a teljes mélységű menet (hasznos, vagy működő menet) hosszának a határát folytonos vastag vonallal kell rajzolni, a menetkifutás ábrázolása többnyire elhagyható (5.6. ábra).

5.6. ábra

A csavarmenet tengelyirányú nézetén és tengelyre merőleges metszetén (keresztmetszetén) a menetárkot folytonos, vékony vonallal rajzolt, megközelítően háromnegyed körívvel kell ábrázolni. A körrészlet lehetőleg a jobb felső negyedben legyen nyitott, de ez nem előírás.

Az anyamenet metszeti ábrázolása esetén a menetcsúcsok burkolófelületét jelölő vonalat (az anyaghatárt), azaz a legkisebb átmérő (magátmérő) vonalát és a hasznos menethossz végét folytonos, vastag vonallal, a menetárkok burkolófelületét jelölő vonalat pedig (azaz a legnagyobb átmérő vonalát) folytonos, vékony vonallal kell megrajzolni (5.7. ábra).

Menetes alkatrészek metszeti ábráin a metszett felület határának (az anyaghatárnak) a menetcsúcsok vonalát tekintjük, ezért a metszetet jelző vonalkázásnak eddig kell terjednie.

A takart csavarmenetek ábráin a menetcsúcsok, a menetárkok és a menethossz vonalait egyaránt szaggatott, vékony vonallal kell megrajzolni (5.7. ábra).

5.7. ábra

A menetcsúcsot és a menetárkot jelölő vonalak távolsága lehetőleg legyen azonos a menetmélységgel, ez hozzávetőleg 0,1d. (Értéke azonban nem lehet kisebb, mint a rajzon alkalmazott vastag vonal vonalvastagság kétszerese, vagy 0,7 mm attól függően, hogy melyik a nagyobb.)

A menet végződésének éltompítását az 5.8. ábra szerint rajzoljuk. Ha az éltompítás mértéke a menetmélységgel megegyezik vagy azzal közelítőleg azonos értékű, a tengelyirányú nézetben az éltompítás ábrázolását elhagyjuk.

Esztergályozással készített menet esetében a menetet készítő késnek kifutási helyet kell biztosítani. Ezt az ún. menethorony kialakításával lehet megoldani (5.9. ábra). A menethorony kialakítása és méretei szabványosak.

5.8. ábra
5.9. ábra

A csavarmenet menetvonalát áthatásban csak akkor kell megrajzolni, ha a rajz érthetősége megkívánja. Ilyenkor a menetvonalat az áthatással párhuzamosan kell rajzolni (5.10a ábra). Amennyiben a furat is menetes, az áthatást csak egy vonallal rajzoljuk (5.10b ábra).

5.10. ábra

Szerelt menetes alkatrészek jelképes ábrázolásakor úgy tekintjük, mintha az orsómenet takarná az anyamenetet (5.11. ábra).

5.11. ábra

Egyszerűsített ábrázolási módot alkalmazunk a hatlapfejű csavarok, illetve hatlapú anyák ábrázolásakor. A szabályos hatlapú hasábból kialakított csavarfej és csavaranya sarkait 120°-os csúcsszögű kúp mentén lemunkáljuk. Az így keletkezett hiperbola áthatási vonalakat körívekkel helyettesítjük (5.12. ábra).

5.12. ábra

A csavarok általában jobb emelkedésűek, de alkalmaznak bal emelkedésű csavarokat is. A balmenetet az alkatrészen is jelölni kell. A jelölés módja a csavaron, illetve az anyán kialakított horony (rovátka). Az 5.13. ábrán különböző alkatrészek balmenetének jelölése látható.

5.13. ábra

Balmenetes orsó és anya térhatású ábrája (5.14. ábra):

5.14. ábra
5.2.4. A csavarmenetek méretmegadása

A csavarmenet jelképes jelölése csak arról tájékoztat, hogy az alkatrészen csavarmenet van. Ezért a rajzon meg kell adni a csavarmenetet meghatározó jellemzőket.

A gépiparban használatos menetek szabványosak. A szabványos menetfajták megnevezéseit, általános jellemzőit, valamint a menetszelvények pontos alakját és méreteit a szabványok, illetve a műszaki zsebkönyvek táblázatai tartalmazzák.

Szabványos menetek méretmegadásakor is be kell tartani a méretek előírásainak általános szabályait. A névleges átmérő mindig az orsómenet csúcsára vagy az anyamenet árkára vonatkozik, a menet hossza pedig a hasznos, teljes menetmélységű menethossz (5.15. ábra). (Az ábrán alkalmaztuk a 5.1 táblázat szerinti menetszelvény jelölést.)

5.15. ábra

A csavarmenet méretmegadásakor mindig meg kell adni

  • a menetszelvény betűjelét,
  • a névleges átmérőt.
  • A két fő paraméteren kívül egyéb adatok is szükségesek lehetnek:
  • menetemelkedés (Pi) - amikor ugyanahhoz a névleges átmérőhöz többféle menetemelkedés is tartozhat (lásd később),
  • menetosztás (P),
  • a menetemelkedés iránya: jobb (RH) vagy bal (LH).

A teljesség kedvéért megemlíthetünk még két ritkán használt adatot:

  • tűrésosztály,
  • a menet becsavarási hosszának jele: S = rövid, L = hosszú, N = normál.

A különböző menetfajták szelvényének betűjelét (természetesen csak a leggyakrabban használatos menetekét) és a méretmegadás módját az 5.1 táblázat mutatja.

A leggyakoribb menetfajta, a kötőcsavarokhoz használt élesmenet. A menetprofiltól függetlenül (metrikus vagy Whithworth) kétféle menetet, normálmenetet vagy finommenetet különböztetünk meg.

Normálmenet esetén minden névleges mérethez tartozik egy - szabványban meghatározott értékű - menetemelkedés. Ezt a menetemelkedést a menet megadásakor nem kell jelölni. Ha ugyanahhoz a névleges méretű csavarhoz a normálmenet menetemelkedésénél kisebb emelkedésű menetet készítenek, finommenetet kapunk.

Egy névleges mérethez többféle - szintén szabványban rögzített értékű - menetemelkedés is tartozhat, amit a jelölésben meg kell adni, x jellel a névleges mérethez kapcsolva. A finommenet menetmélysége kisebb, mint a normálmeneté, ezt a tulajdonságát például vékonyfalú csövekre vágott meneteknél használhatjuk ki.

A Whithworth finommenet, az ún. csőmenet csak egyfajta menetemelkedéssel készül, jelölésében a cső hüvelyk mértékrendszerben megadott névleges átmérője szerepel.

A csavarmenetek általában egybekezdésűek és jobbmenetűek, ezért ezeket külön nem kell jelölni. Ha két- vagy több-bekezdésű menetet kell készíteni, azt a rajzon nem közvetlenül írjuk elő, hanem a menetosztás megadásával. Például az M64x6-P2 jelű menet 64 mm külső átmérőjű, 6 mm menetemelkedésű, P=2 menetosztású, 3 bekezdésű métermenetet jelent.

A balmenet LH jele a névleges méret, vagy a menetemelkedés méretszáma után van, M16LH, illetve M16x2 LH. Abban az esetben, ha az alkatrészen jobb- és balmenet is van, a jobbmenet RH betűjelét is meg kell adni.

Menetfajták
5.1. táblázat

Rajzainkon a kisméretű menetes átmenő- és zsákfuratokat, hasonlóan a kisméretű furatokhoz, megadhatjuk egyszerűsített módon. A kirajzolt, vagy csak a tengelyével jelölt furathoz mutató vonallal kapcsoljuk a menet méretét. A menetes furat hosszához, ha a menetemelkedés is meg van adva, akkor a menetemelkedéshez x jellel kapcsoljuk a hasznos menethosszat (5.16. ábra).

5.16. ábra

A következő, a csavarmenetek tűrésével és illesztésével foglalkozó részt, a hasznos gyakorlati információk miatt elolvasásra ajánljuk, de ellenőrző kérdések nem tartoznak hozzá.

5.2.5. Csavarmenetek tűrésének és illesztésének jelölése és megadása

A csavarmenetek tűrésrendszere a hosszméretek tűrésrendszerével azonos módon épül fel. A tűrés jele tehát az alapeltérés betűjeléből és a tűrésnagyságot meghatározó minőség számjeléből áll. Az anyamenetre a nagybetű, az orsómenetre pedig a kisbetű utal. A különbség csupán annyi, hogy a csavarmenet tűrésjelében nem a betűjel, hanem a számjegy áll elöl.

Az alapvonal szerepét az alapszelvény veszi át. Az eltéréseket ettől kell számítani, mégpedig a menet tengelyére merőleges irányban. (Métermenet alapszelvénye látható a 5.17. ábrán) Az alapszelvény az anyamenet és az orsómenet közös elméleti szelvénye.

A csavarmenetek kapcsolódása szempontjából a legfontosabb az orsó- és az anyamenet középátmérőjének tűrése, hiszen ez szabja meg a menetfelületek illeszkedésének jellegét. Ezen kívül tűrésezzük az anyamenet belső és az orsómenet külső átmérőjét. Az anyamenet külső átmérőjének és az orsómenet magátmérőjének a legkisebb, illetve a legnagyobb méretét kell megszabni. Nem kell tűrést előírni a menetemelkedésre és a szelvényszögre sem, mivel a középátmérő tűrése ezek eltéréseinek átmérőirányú kompenzációját is magában foglalja.

A menetátmérők tűrése - mint azt már említettük - alapeltérésből és tűrésnagyságból épül fel. Ezek számértéke azonban technológiai és gazdasági okok miatt lényegesen nagyobb, mint a hosszméretek esetében.

A tűrésnagyságok sorozatait meghatározó pontossági fokozatokat arab számok jelölik (2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10). A közepes gyártási pontosságnak a 6 pontossági fokozat felel meg.

A menetátmérők alapeltérése meghatározza a menet tűrésének alapszelvényhez viszonyított elhelyezkedését. A különböző alapeltérésű orsó- és anyamenetek párosításával a használati célnak megfelelő játék vagy fedés hozható létre a menetoldalak között.

Az anyamenetek és orsómenetek alapeltérései az 5.17. ábrán láthatók. (Ezekből az alapeltérésekből csak laza illesztés adódik.)

5.17. ábra

Az 5.17. ábra jelölései:

  • es: alapeltérés
  • Td: a d méret tűrése
  • Td2: a d2 méret tűrése

A tűrést a rajzon tűrésjellel adjuk meg, amit a menet jeléhez gondolatjellel fűzünk. A tűrésjelben első helyen a középátmérő tűrésjele, a második helyen pedig az orsómenet külső átmérőjének, illetve az anyamenetnek a tűrésjele áll.

Például: Tr20x4 - 7g6g, ahol:

  • 7g az orsómenet középátmérőjének a tűrése
  • 6g az orsómenet külső átmérőjének tűrése

Tr20x4 - 5H6H ahol:

  • 5H az anyamenet középátmérőjének a tűrése
  • 6H az anyamenet magátmérőjének tűrése

Ha a két átmérő tűrésjele azonos egyszerűsíteni is lehet (pl. 6g6g helyett 6g).

A menetillesztés jele olyan tört, amelynek számlálója az anyamenet tűrésjele, nevezője pedig az orsómenet tűrésjele. Pl.:

  • laza illesztésű csavarkötés esetén M20- 6G 6e , illetve M20-6G/6e,
  • szilárd illesztésű csavarkötés estén M16 2H5C 2r , illetve M16-2H5C/2r.

A kötőcsavarok illesztése, a szerelés megkönnyítése és a menet estleges kisebb sérülései miatt, feltétlenül laza illesztést kíván. Nagyobb játékot kell alkalmazni a különböző, galvanikus bevonatok miatt is. Általános használatra a 6H/6g illesztés az ajánlott. Ez közepes minőségnek felel meg, s a jelölése el is hagyható.

A korábban már említett becsavarási hosszat (S, N, L) kötőjellel kapcsoljuk a menettűrés jeléhez. A menettűrés megadása a teljes becsavarási hosszra érvényese. A szabvány szerint a normál becsavarási hossz megadása nem szükséges, ezért a gyakorlatban ritkán adjuk meg. (A normál becsavarási hossz 0,5d...1,8d.) A nagy becsavarási hossz értékét mindig meg kell adni.

Például: M16-7g6g-40.

5.3. Gyakorló rajzolási feladat

1. Rajzoljon M 20-as hatlapfejű csavart két vetülettel!

  • A csavar szára 80 mm.
  • A menetes rész hossza 65 mm.
  • A csavar fejét megrajzolhatja egyszerűsítve az 5.12 ábra segítségével vagy szabványból, a megadott méretekkel.

2. Készítse el az ábrán látható alkatrész rajzát!

  • Ábrázolja félnézet-félmetszettel!
  • Építse fel a mérethálózatot!
  • Ügyeljen a menetes részek szabványos rajzolására és méretmegadására!

    

Javasoljuk, hogy a megoldást csak a rajz teljes elkészülése után tekintse meg!

Megoldás:

3. Készítse el az ábrán látható menetes csap alkatrészrajzát!

  • A 6-os átmenő furatot szelvénnyel, a lelapolást pedig oldalnézeti vetülettel mutassa meg!
  • Építse fel a mérethálózatot! Ügyeljen a menet szabványos méretmegadására!
  • M1:2 méretarányban dolgozzon!

Javasoljuk, hogy a megoldást csak a rajz teljes elkészülése után tekintse meg!

Megoldás:

Önellenőrző kérdések és feladatok
1. Milyen menetszelvényt szemléltet az alábbi ábra? Jelölje a helyes választ!
metrikus menet
trapézmenet
fűrészmenet
zsinórmenet
2. Egy menetes alkatrész ábráján a következő méret látható: Tr 42 x 4-LH-N
Értelmezze az adatokat és válaszoljon a következő kérdésekre!

a) A menet névleges átmérője:
b) A menet becsavarási hossza:
c) Menetemelkedés:
d) A menetszelvény betűjele:
e) A menetemelkedés iránya:

3. Hány bekezdésű az M56 x 6 -3 jelöléssel megadott menet?
Jelölje a helyes választ!
6 bekezdésű
3 bekezdésű
2 bekezdésű
4. Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd jelölje a menetes alkatrészek tételszámát!
1
2
3
5. Tanulmányozza az alábbi rajzot, majd jelölje a menetes alkatrészek tételszámát!
1
2
3
4
5
6. Jelölje meg az alábbi alkatrész számozott felületei közül azokat, amelyek menetesek!
1
2
3
Van-e az alkatrészen balmenet? Jelölje a helyes választ!
Igen, az 1 jelű rész balmenetes.
Igen, a 2 jelű rész balmenetes.
Igen, a 3 jelű rész balmenetes.
Igen, az 1 és 3 jelű rész is balmenetes.
Nincs balmenetes rész az alkatrészen.