KURZUS: Műszaki ábrázolás 2.

MODUL: VI. modul: Nem oldató kötések

14. lecke: Szegecskötések

Aktivitás: Olvassa el a modul 14. lecke anyagát! A feldolgozás során a következőkre figyeljen:

  • Tanulja meg, hogyan készítik a szegecskötést.
  • Ábra alapján nevezze meg az egyes szegecsfajtákat.
  • Szegecskötés ábrája alapján határozza meg a szegecs nyírt keresztmetszeteinek számát.
  • Ábra alapján ismerje fel a hevederes és az átlapolt szegecskötést.
  • Tanulja meg, hogyan ábrázoljuk a szegecseket és szegecselt kötéseket a gyakorlatban.

Követelmény: A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

  • Meghatározások közül ki tudja választani a szegecskötés létesítésének módját.
  • Ábra alapján meg tudja nevezni az egyes szegecsfajtákat.
  • Ábra alapján el tudja dönteni, hogy az ábrán a szegecs hány helyen van nyírásra igénybe véve.
  • Ábra alapján felismeri a hevederes és az átlapolt szegecskötést.
  • Felsorolásból ki tudja választani a szegecskötés jellemzőit.
  • A szegecseléssel kapcsolatos állításokról el tudja dönteni azok igaz, hamis voltát.

Kulcsszavak: nem oldható kötés, szegecs, átlapolt szegecskötés, hevederes szegecskötés.

14.1. A szegecskötések

Ha egy kötéssel szemben nem követelmény a roncsolásmentes bonthatóság, vagyis az összekötött alkatrészek szétszerelhetősége - ún. nem oldható kötéseket alkalmaznak.

Ilyen kötésnek tekintjük a szegecskötést, a hegesztést, a forrasztást és a ragasztást.

Szegecseket két, akár különböző anyagból készült tárgy összekapcsolására használunk. A szegecskötést mára már sok területről kiszorította ugyan a hegesztés, de a korszerű szegecseket és technológiájukat ma is széles körben alkalmazza a jármű- és gépipar, a könnyűipar, az építőipar és számtalan, szolgáltatást végző iparág.

A szegecsek hengeres szárral készülő kötőelemek, amelyek végére a szegecskötés létrehozásakor képlékeny alakítással zárófejet alakítunk ki. A szegecs anyaga általában hasonló az általa rögzített elemekéhez, mivel el kell kerülni az elektromechanikus korróziót és az eltérő hőtágulás miatti ellazulást.

A gyakorlatban alkalmazott szegecsfajták alakját, méreteit és anyagait szabványok írják elő.

A leggyakoribb szabványos szegecseket a következő ábra mutatja (14.1. ábra):

  • félgömbfejű (a)
  • alacsony félgömbfejű (b)
  • trapézfejű (c)
  • süllyesztett fejű (d)
  • lencsefejű (e)
  • lemezszegecs (f)
  • szíjszegecs (g)
  • csőszegecs (h)
14.1. ábra

Néhány szegecs térhatású képe látható a 14.2. ábrán:

14.2. ábra

A szabványos szegecsek méretválasztékát méretpótló betűjeleik alapján állapíthatjuk meg a megfelelő szabványból, vagy szerkesztési segédletek táblázataiból.

A szegecsek jellemző méretei a d szárátmérő és az l szárhossz (14.1. táblázat).

Félgömbfejű szegecs jellemző méretei (részlet)
14.1. táblázat
1.2. Szegecskötés létesítése

A szegecsek számára a szegecs alakjának és méretének megfelelő furatokat kell készíteni. A szegecsszár egyik végén levő fejet a szegecs gyártásakor alakítják ki, a másik végén levőt pedig beépítéskor hozzák létre. Az alábbi ábra (14.3. ábra) a szegecselés lépéseit szemlélteti:

14.3. ábra

A képeken egy süllyesztettfejű szegeccsel létrehozott kötést láttunk. A szegecs másik végére a szegecseléskor félgömb alakú fejet alakítottak ki.

Ugyancsak egy szegecskötés kialakításának lépéseit mutatja az alábbi ábra (14.4. ábra):

14.4. ábra

A szegecsszárnak elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a furat kitöltéséhez és a kialakítandó zárófejhez megfelelő mennyiségű anyag álljon rendelkezésre.

A szegecskötés elnevezésénél azt vesszük figyelembe, hogy a kötést létrehozó szegecseknek hány nyírt keresztmetszetük van. Az egynyírású szegecskötést másképpen átlapolt (14.5. ábra), a kétnyírásút pedig hevederes (14.6. ábra) szegecskötésnek nevezzük.

14.5. ábra

Az ábrán a piros vonal a szegecs nyírt keresztmetszetét jelzi. Ha a szegecs a jelzett keresztmetszetben az "F" erő hatására elnyíródik, akkor a lemezek rögzítése megszűnik.

14.6. ábra

Hevederes kötés esetén a szegecsszárnak két keresztmetszete veszi fel a terhelést, emiatt nagyobb erővel terhelhető, mint az átlapolt kötés.

A szegecskötéseket főleg tapasztalati képletek alapján alakítják ki és méretezik. Az egysoros és a kétsoros, hevederes kötés részletes ábrázolása és méretösszefüggései láthatók a következő ábrán. (14.7. ábra)

14.7. ábra

A szegecselt kötések ábrázolása történhet részletesen vagy jelképesen (14.2. táblázat). A részletes ábrázoláskor ügyeljünk arra, hogy az anyag és szegecsszár közé hézagot ne rajzoljunk!

Szegecskötések
14.2. táblázat
Önellenőrző kérdések és feladatok
1. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást!
Szegecskötés létesítésekor a szegecs mindkét végén előre kialakítják a fejet.
A szegecs egyik végén gyártáskor alakítják ki a fejet, a másik végén pedig a szegecskötés kialakításakor hozzák létre.
Mindkét szegecsfejet szegecseléskor alakítják ki.
2. Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésekre!



A fenti ábrán hányas szám jelöli a félgömbfejű szegecset?
A fenti ábrán hányas szám jelöli a süllyesztettfejű szegecset?

3. Tanulmányozza az ábrát, majd válaszoljon a kérdésre!



Hány nyírt keresztmetszettel rendelkezik az ábrán látható szegecs?

4. Tanulmányozza az ábrát, majd jelölje a helyes választ!

Milyen szegecskötést ábrázol a fenti ábra?
Hevederes szegecskötést.
Átlapolt szegecskötést.
5. Olvassa el az alábbi meghatározásokat és jelölje az igaz állítást!
A szegecskötések csak jelképesen ábrázolhatók.
A szegecskötések csak részletesen ábrázolhatók.
A szegecselt kötések jelképesen és részletesen is ábrázolhatók.
6. Igaz-e az alábbi megállapítás? Jelölje a helyes választ!
A szegecs számára készített furatot gondosan kell elkészíteni, a furat éleit letöréssel kell ellátni.
7. Tegye igazzá az alábbi állítást a felsorolt kifejezések sorszámának behelyettesítésével!

1. palástnyomás
2. nyomott
3. merőleges
4. nyírásra

A szegecseket nyírásra és palástnyomásra méretezzük. A tényleges feszültségi viszonyok meghatározása helyett a szegecs igénybevételét úgy állapítjuk meg, hogy a szárra erők csak veszik igénybe a keresztmetszetet, a furattal érintkező felületeket pedig terheli.