KURZUS: Műszaki ábrázolás 2.
MODUL: I. modul: Felületi érdesség, tűrések
4. lecke: Illesztések
Aktivitás: Olvassa el a 4. lecke anyagát! Az anyag feldolgozása során a következőkre figyeljen: | |||||||||
| |||||||||
Követelmény: A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön képes lesz: | |||||||||
| |||||||||
Kulcsszavak: játék, fedés, laza illesztés, szilárd illesztés, átmeneti illesztés, laza illeszkedés, szilárd illeszkedés, legkisebb játék, legnagyobb játék, közepes játék, legkisebb fedés, legnagyobb fedés, közepes fedés, alaplyukrendszer, alapcsaprendszer. | |||||||||
4.1. Az illesztések alapfogalmai | |||||||||
Két azonos alapméretű (névleges méretű), kapcsolódó alkatrész, elkészülése után, összeszerelve egymással, lazán vagy szilárdan illeszkedik. | |||||||||
| |||||||||
A 4.1. ábra ezeket az eseteket szemlélteti. | |||||||||
Megjegyezzük, hogy a következő magyarázó ábrákon a tűréseket, a játékot és fedést nem méretarányosan, hanem erősen eltúlozva ábrázoltuk. | |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
A háromféle illesztésen belül jól megkülönböztethető többféle illesztési jelleg: egyes tengelyeket lazábban, másokat szorosabban kell ágyazni, egyes csapokat elegendő kézzel a lyukba helyezni, másokat viszont olyan szorosan kell beépíteni, hogy enyhe kalapácsütések is szükségesek szereléskor, illetve csak sajtolással szerelhetők. | |||||||||
Valamennyi illesztési jellegre a párosítandó alkatrészek tűréseiből kiszámítható egy mérőszám, a közepes méretek különbsége (Mi), ami az illesztés jellegét határozza meg. (A lyuk közepes méretéből kivonva a csap közepes mérete.) | |||||||||
Ez a jellemző laza illesztés esetén a közepes játék, szilárd illesztés esetén a közepes fedés. Átmeneti illesztéskor ez lehet fedés, lehet játék. Ennek megfelelően, ha az átmeneti illesztés jellege szoros, a kapcsolódó elemek között létrejöhet játékkal történő illeszkedés is. Ezeknek a gyakorisága azonban kisebb, mint a szorosan kapcsolódóké. Fordított a helyzet, ha az illesztés jellege laza. | |||||||||
Az illesztések jellemzőinek számszerű értékét úgy számoljuk, hogy a lyuk határméreteiből kivonjuk a csap határméreteit. (Például laza illesztés esetén a legnagyobb játékot úgy számítjuk ki, hogy a lyuk felső határméretéből kivonjuk a csap alsó határméretét.) Egyszerűbb és szemléletesebb, ha a tűrésmezők felrajzolása után az eltérésekkel számítjuk ki az illesztés jellemzőit. | |||||||||
4.2. Laza illesztés | |||||||||
| |||||||||
A laza illesztés jellemzői (4.5. ábra): | |||||||||
Legnagyobb játék: | |||||||||
Legkisebb játék: | |||||||||
Közepes játék: | |||||||||
4.3. Szilárd illesztés | |||||||||
| |||||||||
A szilárd illesztés jellemzői (4.6. ábra): | |||||||||
Legnagyobb fedés: | |||||||||
Legkisebb fedés: | |||||||||
Közepes fedés: | |||||||||
4.4. Átmeneti illesztés | |||||||||
| |||||||||
Az átmeneti illesztés jellemzői (4.7. ábra): | |||||||||
Legnagyobb fedés: | |||||||||
Legnagyobb játék: | |||||||||
Közepes illesztés mérőszáma: | |||||||||
4.5. Illesztési rendszerek | |||||||||
A tűréseknek önmagukban gyakorlatilag nem sok szerepük van, a tűréseket az illeszkedési jelleg megvalósítására írják elő. | |||||||||
Elvileg bármely tűrésű csap bármely tűrésű lyukkal párosítható. Az összes lehetőségnek a kihasználása azonban nem lenne sem műszakilag, sem gazdaságilag indokolt. Ezért a ténylegesen alkalmazott párosítások számát célszerű korlátozni. A korlátozás alapelve, hogy az egyik alkatrész tényleges mérete a névleges méret közelében legyen, és a kívánt illesztési jelleget a másik alkatrész tényleges mérete határozza meg. Ennek megfelelően két rendszer jött létre: az alaplyukrendszer és az alapcsaprendszer. | |||||||||
Alaplyukrendszerben a lyuk H alapeltérésű (4.8. ábra), alapcsaprendszerben pedig a csap h alapeltérésű (4.9. ábra). Így az alaplyuk és az alapcsap névleges mérete egyenlő az alapmérettel, tényleges mérete pedig az alaplyuk esetében legfeljebb a tűrésnagysággal nagyobb, illetve az alapcsap esetében a tűrésnagysággal kisebb a névleges méretnél. Az első esetben az alapvonal a lyukak alsó határméretével, a második esetben a csapok felső határméretével esik egybe. | |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
A műszaki gyakorlatban mindkét rendszer szükséges, de az alaplyukrendszer használata a gyakoribb. | |||||||||
A csapok szűk tűrésű megmunkálása általában könnyebb feladat, mint a furatoknak ugyanolyan minőségű megmunkálása. Ezért a csap tűrésfokozata egy, esetleg két fokozattal finomabb szokott lenni. Például egy IT8 fokozatú furattal IT7 fokozatú csapot illesztenek, különösen átmeneti és szilárd illesztéseknél. Egészen laza illesztéseknél ennek a fordítottja is előfordulhat. Példaképpen felsorolunk különböző, gyakrabban előforduló illesztéseket. | |||||||||
Alaplyukrendszer: | |||||||||
| |||||||||
Alapcsaprendszer: | |||||||||
| |||||||||
Mint láthatjuk az illesztés jelölése a két elem szabványos tűrésjelének dőlt vonallal elválasztott megadásával történik. Az első helyen mindig a lyuk tűrésjele áll. | |||||||||
4.6. Illesztésválaszték | |||||||||
A szabványos tűréseket, mint már említettük, nem szokás minden elképzelhető párosításban használni illesztésekhez. Erre egyrészt nincs is szükség, másrészt a méréshez nagyon sok idomszer kellene. Ezért az általános gépgyártási gyakorlatban az alábbi tűrések használata szokásos. (Természetesen ez nem zárja ki a műszakilag indokolt egyéb tűrések használatát.) | |||||||||
| |||||||||
A fenti tűrések ajánlott párosításait műszaki szakkönyvekben, tervezési segédletekben találhatjuk meg. | |||||||||
4.7. Az illesztések megadása a rajzon | |||||||||
A tűrésekhez hasonlóan az illesztések is megadhatók a tűrések szabványos jelével (4.10. ábra) vagy az egyes elemek tűréseinek számszerű felírásával (4.11. ábra). | |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
Ha figyelembe vesszük a számítógéppel történő rajzolás szempontjait is, mindenképpen célszerűbb az a megadási mód, amelynél a névleges méret után a furat tűrése következik, utána / jellel elválasztva a csap tűrése. |
Önellenőrző kérdések és feladatok | ||||||||||||
1. Mit jelent az illesztés fogalma? Jelölje a helyes választ!
![]() | ||||||||||||
2. Az alábbi ábrák egy azonos névleges méretű csap és furat elhelyezkedését mutatják (a mérettűréseket és azok elhelyezkedését erősen eltúloztuk). | ||||||||||||
Nézze meg figyelmesen az ábrákat és egészítse ki a hozzájuk tartozó meghatározást! | ||||||||||||
A)
![]() | ||||||||||||
B)
![]() | ||||||||||||
C)
![]() | ||||||||||||
3. Ábrázolja az alábbi illesztés tűrésmezőit 200:1 méretarányban! (A névleges méret méretaránya 1:1) | ||||||||||||
4. A gyakorlatban a szabványos tűrésű csapok és lyukak tényleges párosításának számát korlátozzák. A korlátozás alapelve, hogy az egyik alkatrész a névleges méret közelében van, és a kívánt illesztési jelleget a másik alkatrész tényleges mérete határozza meg. Milyen illesztési rendszert használunk, a fenti meghatározás figyelembe vételével? Jelölje a helyes választ!
![]() | ||||||||||||
5. Alkalmazható-e a gyakorlatban az alábbi ábrán látható illesztés megadás? Jelölje a helyes választ! ![]()
![]() |