KURZUS: Műszaki ábrázolás 2.

MODUL: IX. modul: Műszaki dokumentációk

22. lecke: A kapcsolódó műszaki területek rajzai

Aktivitás: Olvassa el a 22. lecke anyagát! A feldolgozás során figyeljen az alábbiakra:

  • Mely területekhez, hogyan kapcsolódnak a gépészeti rajzok.
  • Mi a kapcsolási vázlat.
  • Mi a kinematikai vázlat.
  • Hogyan csoportosíthatók a villamos rajzok.
  • Hogyan csoportosíthatók az építész rajzok.

Követelmény: Ön akkor lesz sikeres a tananyag elsajátításában, ha:

  • Felsorolásból ki tudja választani, mely területekhez kapcsolódnak a gépészeti rajzok.
  • Meghatározások között felismeri a kapcsolási vázlat fogalmát.
  • Meghatározások között felismeri a kinematikai vázlat fogalmát.
  • Felsorolásban felismeri a villamos rajzok csoportosítási lehetőségei.
  • Felsorolásból ki tudja választani a villamos rajzok egyes csoportjainak elemeit.
  • Felsorolásban felismeri az építészeti rajzok csoportosítási lehetőségeit.
  • Felsorolásból ki tudja választani az építészeti rajzok egyes csoportjainak elemeit.

Kulcsszavak: kapcsolási vázlat, kinematikai vázlat, gépészeti rajz, villamos rajz, építészeti rajz, egyvonalas kapcsolási vázlat, többvonalas kapcsolási vázlat, tervezéshez, gyártáshoz és kivitelezéshez kapcsolódó villamos rajzok, helyszínrajz, vázlatterv, műszaki terv, kiviteli tervek, részlettervek, alaprajz, homlokzat, metszet, részletterv.

Mint azt a Műszaki ábrázolás I tananyagában már említettük, az ábrázolásra vonatkozó előírások, noha a gépész rajzok keretében kerülnek bemutatásra, érvényesek minden műszaki területre.

A gépész rajzok mellett, a másik két szakterület rajzai, az építészeti és villamos rajzok is tartalmaznak olyan specifikumokat, amelyeket a gépész szakembernek is ismerni, sőt esetleg használni is kell.

Arra nem vállalkozhatunk, hogy ezeket a Műszaki ábrázolás II tantárgy keretében a teljesség igényével bemutassuk, de a legfontosabb jellemzőiket összefoglaljuk.

22.1. Kapcsolási vázlat

A kapcsolási vázlat műszaki rendszerek elemeit, helyzetét és kapcsolatait rögzíti. Az egyes elemeket jelképek helyettesítik. A kapcsolási vázlat bemutathat fő részeket, ezek közötti kapcsolatot, szemléltetheti a rendszerben végbemenő folyamatot, működési elvet, külső és belső csatlakozásokat.

A kapcsolási vázlatok az ábrázolt rendszerektől, elemektől, rajzjelektől és kapcsolataiktól függően lehetnek: kinematikai, hidraulikai, pneumatikai, vákuumtechnikai, automatikus irányítási, szabályozási és ellenőrzési, optikai, gáztechnikai és kombinált vázlatok.

Egy hidraulikus munkahenger mozgatását szemléltető kapcsolási vázlat látható a következő ábrán:

22.1. ábra
22.2. Kinematikai vázlat

Egy gép vagy géprendszer, többnyire bonyolult szerkezeti egységekből áll. Ezek részletes kiviteli tervei nehezen áttekinthetők. Gyors áttekintés céljára készülnek a kinematikai vázlatok, amelyek a lényeges összefüggéseket tartalmazva mutatják be a gyártmány fő elemeinek kapcsolatát és a megértéshez szükséges adatokat.

Megfigyelve egy ilyen vázlatot (22.2. ábra) látható, hogy egy egyszerűsített síkba terített vonalas rajz. Az egyes elemeket geometriai formák helyettesítik, amelyeket szabványosítottak, az elemek közötti kapcsolatokat vonalak mutatják.

22.2. ábra
22.3. Villamos rajzok

A villamos rajz olyan szerkesztési dokumentáció, ami rajzjelekkel (grafikus formában, esetleg egy beágyazott szöveggel kiegészítve) ábrázolja az objektum alkotórészeit és a közöttük lévő kapcsolatot. Ezen belül az objektum a leírt termék, berendezés, készülék, egység, hálózat, létesítmény gyűjtőfogalma. Részegységekből épül fel, amelyeket elemek alkotnak. Az elem az objektum azon legegyszerűbb része, amelynek önálló funkciója és rajzjele van, és további önálló funkciójú részekre már nem bontható. A részegység pedig az egy szerkezetbe foglalt elemek összessége.

A villamos műszaki dokumentációk rendkívül szerteágazók. Az egyes elemek egymáshoz való csatlakoztatása szempontjából lehetnek:

Egyvonalas kapcsolási rajz, ami több, egymással funkcionálisan vagy logikai kapcsolatban lévő összekapcsoló vezetéket egyetlen vonallal ábrázol.

Vagy többvonalas kapcsolási rajz, ami az egyes csatlakozási pontokat önálló vonallal köti össze.

A két kapcsolási rajzra láthatunk példát a következő ábrán, ahol a különböző ábrázolások előnyeit és hátrányait is összefoglaltuk:

22.3. ábra

A villamos rajzok más felosztás szerint lehetnek: funkcionálisak vagy topologikusak.

A funkcionális rajzokon az egyes elemek (alkatrészek, részegységek) szimbólumai úgy helyezkednek el, hogy a köztük lévő funkcionális kapcsolat felismerhető legyen. (pl.: a szokásos kapcsolási rajz)

A topologikus rajzokon az egyes elemek (alkatrészek, részegységek) szimbólumai úgy helyezkednek el, hogy az egymáshoz viszonyított rajzbeli helyzetük megfelel az elem tényleges fizikai elhelyezésének. (pl.: erősáramú nyomvonalrajz, épület villamos hálózatának rajza)

A villamos rajzokon mindig törekedni kell arra, hogy a rajzelem mellett a rá vonatkozó információk világosak legyenek. A könnyebb kezelhetőség érdekében lehet a rajzelemeket keverni, és új rajzfajtákat létrehozni, ha ez valóban indokolt, és a rajz megértését segíti.

A villamos rajzokon az egyes elemeket, ill. áramköri elemeket mindig árammentes, alapállapotú helyzetben kell ábrázolni.

A fő rajzfajtákat az alábbi táblázatban láthatjuk:

A rajz keletkezése, felhasználásaA rajz fajtájaA készítéshez használt rajzfajták
Tervezés1. Tömbvázlat
2. Elvi rajz
3. Kapcsolási rajz
4. Méretezési részletrajz
-
Tömbvázlat
Tömbvázlat, elvi rajz
Kapcsolási rajz
Gyártás, kivitelezés5. Elvi huzalozási (kábelezési) rajz
6. Általános kapcsolási vázlat
7. Bekötési rajz
8. Elrendezési rajz
9. Szerelési rajz
10. Állapotdiagram
11. Idődiagram
12. Nyomtatott áramköri rajzok
A tervezés fázisban
készült dokumentumok
Beállítás, ellenőrzés, üzemeltetés, javításA tervezési és gyártási fázisban használt dokumentumok, szükség szerint

Néhány rajzfajta ábrája a fentiek közül:

Egy rádióvevő készülék elvi rajza (22.4. ábra):

22.4. ábra

Elektronikus feszültségmérő kapcsolási vázlata (22.5. ábra):

22.5. ábra

Távbeszélő készülék elvi huzalozási rajza (22.6. ábra):

22.6. ábra

Gyengeáramú berendezéseknél alkalmazzák a nyomtatott áramköri technológiát. A korszerű nyomtatott huzalozású rendszerek többrétegűek, és a rajz az egyes rétegek vezetőit tartalmazza.

Számítógépes tervezőrendszerrel előállított NYÁK rajz (22.7. ábra):

22.7. ábra

A villamos rajzok készítésének szabályait (az eddigiektől részben eltérően), szabványok rögzítik. Ezek útmutatást adnak az alkalmazható vonalfajtára, vonalvastagságra, megmutatják a vezetékek és alkatrészek ábrázolási lehetőségeit, a rajzok jelölését és a szabványos rajzjeleket.

22.4. Építészeti rajzok

E szakterület rajzkészítési szabályai a kapcsolódó és összefogott szakmák nagy száma, valamint a laikus felhasználókkal való hatékony kommunikáció érdekében meglehetősen szerteágazók, és noha ugyanazokon az alapelveken nyugszanak, szétfeszítik a géprajzi szabályok szigorú előírásait.

A szabványok a formai követelmények mellett rögzítik a vonalfajtákat, a vonalcsoportokat, a méretarányt, amit az építészeti rajzokon a felhasználási cél szerint választunk meg.

A legfontosabb rajzfajták: helyszínrajz, vázlatterv, műszaki terv, kiviteli tervek, részlettervek.

Az építmények sajátosságai a nézet- és metszetfajták megnevezésében és meghatározásában is felismerhetők.

Komplett építési dokumentációt, annak kívánt részletességével bemutatni, nem a tantárgy feladata, de egy egyszerű alaprajz elkészítési útmutatójával rálátást szeretnénk adni ezen szakterületre:

Az alaprajz készítéséhez általában az ábrázolni kívánt szint felett 1m magasságban vesszük fel a metszősíkot, lefelé nézünk és vetítünk. Tervezéskor természetesen egy még nem létező, elképzelt épület "szeleteit", metszeteit kell ábrázolnunk. Az épület minden egymástól különböző elrendezésű szintjének alaprajzát meg kell rajzolnunk.

A készítendő terv léptékének megfelelően, az ábrázolhatóság ésszerű határait figyelembe véve készítjük el terveinket. (Pl.: M1:200-as léptékben, kicsinyítésben egy 10cm-es válaszfal már csak egy vonallal ábrázolható, vastagságát léptékhelyesen nem tudjuk jelölni.)

A tervek fajtái közül az M1:50-es lépték a kiviteli terv léptéke. Ez a "pallér" terv, amelyen a kivitelezéshez szükséges összes adatnak szerepelnie kell.

Az alaprajz készítésének ajánlott lépései:

  • A külső fő méretek, az épület kontúrvonalainak megrajzolása.
  • A kontúrvonalakon belül a főfalak, a taraktusok megrajzolása (vakolatlan, nyers méretek!).
  • A pillérek (kéménypillér), belső oszlopok tengelyének és körvonalainak berajzolása.
  • A válaszfalak megszerkesztése.
  • A belső lépcsők, mellvédek berajzolása.
  • A külső falakban levő nyílások tengelyeinek berajzolása, a nyílások berajzolása.
  • A belső falakban levő nyílások tengelyeinek berajzolása, a nyílások berajzolása.
  • A beépített bútorok, berendezések ábrázolása.
  • A bejárati és külső lépcsők, terasz, járda ábrázolása.
  • A külső méretek megadása.
  • A belső méretek megadása.
  • A szintek megadása (északjel, bejárat-jelölés, egyéb szimbólumok megadása.
  • Feliratok elkészítése.
  • Anyagjelölések elkészítése, a rajz kihúzása.

A következő ábrákon egy különálló, földszintes, ideiglenes jelleggel használt irodaépület alaprajza látható, a rajzolási fázisok bemutatásával:

22.8. ábra

Az alaprajz mellett készíthetünk metszetet, homlokzati- és részletrajzot is.

Az építészeti tervdokumentáció tartalmát jelentősen befolyásolja, hogy milyen célból készül és, hogy a tervezésnek mely fázisában vagyunk. Új épület esetén első lépés a vázlatterv, majd az engedélyeztetési terv, a kiviteli tervdokumentáció és a szakági tervek.

A különböző dokumentációk tartalmát, rajzolási szabályait és megjelenítési módjukat itt is szabványok tartalmazzák.

A fenti összefoglalással az volt a célunk, hogy a gépész szakirányon tanuló, majdan azt művelni szándékozó szakember betekintést nyerjen egy olyan társterületre, amelyhez munkája kapcsolódhat.

Ilyen irányú tevékenység sikeréhez természetesen nem elég a fentebb bemutatott kis építészeti és villamos szakmai szelet, de elindíthat egy összetett tervezési, műszaki dokumentáció készítési folyamatot.

Önellenőrző kérdések és feladatok
1. Válassza ki az alábbi felsorolásból azokat a szakterületeket, amelyek kapcsolódnak a gépészeti rajzokhoz.
szakgrafika
mozgástervek
építészeti rajzok
modelles tervezés
villamos rajzok
2. Az alábbiakban három különböző céllal készült műszaki rajzra vonatkozó meghatározást olvashat. Melyik igaz közülük a kapcsolási vázlatra?
A kapcsolási vázlat az egyes csatlakozási pontokat önálló vonallal köti össze.
A kapcsolási vázlat a lényeges összefüggéseket tartalmazva mutatja be a gyártmány fő elemeinek kapcsolatát és a megértéshez szükséges adatokat.
A kapcsolási vázlat műszaki rendszerek elemeit, helyzetét és kapcsolatait rögzíti.
3. A villamos rajzok egyik csoportosítási szempontja a vezetékek rajzolása.
Milyen rajzokat különíthetünk el eszerint? Jelölje!
Funkcionális és topologikus villamos rajzok.
Tervezéshez vagy gyártáshoz és kivitelezéshez készített villamos rajz.
Egyvonalas kapcsolási rajz, többvonalas kapcsolási rajz.

4. Az építészeti rajzok készítésének szabályai és rajzai rendkívül szerteágazók. Egy ilyen rajzot és hozzá egy állítást olvashat az alábbiakban.

Igaz-e ez az állítás? Jelölje a helyes választ!
Az alábbi ábrán egy épület homlokzati rajza látható, amely az épület terepcsatlakozás feletti részét mutatja.