A gépalkatrészek egyszerű és olcsó kötőelemei a csapszegek és a különböző kialakítású szegek. Laza és szilárd kötések megvalósítására egyaránt használhatók pl.: a csapszegeket rudak, hevederek, lánctagok és vonórudak csuklós kötéseinek létrehozására vagy futókerekek, görgők, karok tengelyeiként használják. A szegek felhasználási területei között a tárcsák, agyak és kézi kerekek tengelyen való rögzítését, készülékelemek kölcsönös helyzetének biztosítását és hevederek, rudak, rugók vezetését említhetjük.
A csapszegek és szegek felfekvő felülete hengeres esetleg kúpos, a terhelés általában merőleges a kötőelem tengelyére.
A csapszegeket leginkább csuklós kötésekben alkalmazzák (10.1. ábra). A csukló egyik eleme mozgathatóan kapcsolódik a csapszeghez, a másik mereven vagy az is mozgathatóan.
10.1. ábra
Az alábbiakban a csapszegek főbb típusainak térhatású ábráit látjuk:
10.2. ábra
Az 1., 2. és 3. számmal jelölt alkatrészek fej nélküli csapszegek, a 4. és 5. számúak pedig fejes csapszegek. A 3. számú csapszegen rögzítő gyűrű számára kialakított hornyot látunk. Az 5. számú csapszeg vége menetes. A csapszegek jellegre helyes ábráit és elnevezéseit a következő táblázat foglalja össze:
Leggyakoribb csapszegek
10.1. táblázat
A csapszegek tűrése általános esetben h11, a lazán illeszkedő alkatrész furatát pedig H8 vagy H11 tűréssel készítik.
A furatból való kiesés megakadályozására csapszegalátétet, sasszeget, rögzítő gyűrűt ill. csavaralátétet, csavaranyát használnak (10.3. ábra).
10.3. ábra
A szegek lényegesen több változatban, illetve kialakításban készülnek, mint a csapszegek. Három fő csoportjuk:
hengeres szegek,
kúpos szegek,
hasított szegek.
A hengeres szegek típusait az alábbi táblázat szemlélteti, ahol a megnevezések mellett a szegek illesztését is feltüntettük.
Szegek
10.2. táblázat
Az illesztőszegeket levehető gép- és szerszámrészek helyzetének biztosítására használják. Illesztésük általában H7/m6. A furat dörzsölt, a kötéseket viszonylag ritkán oldják.
A rögzítőszegeket gyakran oldható kötésekhez használják. A H9/h8 illesztés kis játékot biztosít.
A hasított illesztőhüvely gyorsan készíthető és gyakran oldható kötést ad. A H12 tűrésű fúrt furatba a rugóacélból készült csőszerű szeg rugalmasan befeszül.
Gazdaságosan és sokoldalúan használhatók a hengeres szegek különleges kivitelei, a különféle hasított szegek. Ezeken a szegeken 3 hosszirányú hasíték van, amit beütnek vagy belehengerelnek a szegbe. A hasítás kialakításakor az anyag "kitüremkedik" és ezen a helyen a szeg mérete az eredeti átmérőnél nagyobb lesz. Ez a méretnövekedés biztosítja azt, hogy a szeg megszoruljon a furatban.
Különböző hasítékkal készült szegeket mutat a következő ábra:
10.4. ábra
Az összekötendő alkatrészeket szereléskor együtt fúrják és a nyers furatba ütik be a hasított szeget.
A legkedvezőbb helyzetbiztosítást kúpos szegekkel valósíthatjuk meg.
A kúpos szegek fő típusait az 10.5. ábra szemlélteti:
1.5. ábra
A kúpos szeg előnye, hogy gyakori kiszerelése esetén is mindig pontosan az eredeti helyzetbe lehet vele a géprészt visszaszerelni, hátránya pedig, hogy a kúpos furat elkészítése munkaigényesebb, emiatt drágább is, mint a hengeres furaté.
Kúpos szeg alkalmazási lehetőségét szemlélteti az alábbi video, amely egy kilincskerék tengelyre rögzítését mutatja be.
videó
114 kByte
Az axiális rögzítőgyűrűk (más néven Seeger - gyűrűk) a rögzíteni kívánt elem tengelyirányú elmozdulását akadályozzák meg. A rögzített alkatrész lehet tengelyen vagy furatban, ennek megfelelően a rögzítőgyűrűk kialakítása kétféle (10.6. ábra):
10.6. ábra
Az 1. gyűrű tengelyhez, a 2. furathoz használható. A tengelyhez használt gyűrűt szereléskor a rajta levő két furatba illesztett speciális szerszámmal szétfeszítik, a furathoz használtat pedig összenyomják.
A következő videók alkalmazási példákat mutatnak a különböző rögzítő gyűrűkhöz.
videó
136 kByte
videó
137 kByte
A rögzítőgyűrűk szabványosak. Rajzuk, a tengelyvég, ill. a furat kialakítása és alkalmazási példák a következő ábrákon láthatók (10.7. és 10.8. ábra).
10.7. ábra
10.8. ábra
Műszaki rajzokon a rögzítőgyűrűket szabványos alkatrészek lévén nem rajzoljuk meg ilyen részletességgel. De a számukra készítendő hornyok kialakítását, méretezését és helyzettűrés megadását mindig megrajzoljuk, ahogy azt a középső ábrarészlet szemlélteti.
10.1. Gyakorló feladat
Tanulmányozza az alábbi ábrákat és próbálja megválaszolni a hozzájuk tartozó kérdéseket! (A válaszokat nem adjuk meg, ezért ha valamely kérdésre Ön nem érzi kielégítőnek a tudását, kérjük ismételje át az anyagot!)
a) Kúpos szeg kötés
1. Hány alkatészt lát az egyes ábrákon? 2. Nevezze meg ezeket az alkatrészeket! 3. Milyen kötéseket hozhatunk létre kúpos szegekkel? 4. Melyik kúpos szeg típus kiszerelése könnyebb és azt hogyan végezzük? 5. Mit tudunk a szegek ábrázolásáról? 6. Mi a különbség a csavarkötés és a kúpos szeg kötés között?
b) Csapszegkötés
1. Hány alkatészt látunk a csapszegkötések ábráin? 2. Hány szabványos alkatrészt látunk a csapszegkötések ábráin? 3. Nevezzük meg ezeket az alkatrészeket! 4. Mi a feladata az egyes alkatrészeknek? 5. Milyen ábrázolási szabályt kell követnünk a rajzoláskor? 6. Mi a hasonlóság és mi a különbség a csavarkötés és a csapszegkötés között?