KURZUS: Műszaki ábrázolás 2.

MODUL: I. modul: Felületi érdesség, tűrések

3. lecke: Alak- és helyzettűrések

Aktivitás: Olvassa el a 3. lecke anyagát! A feldolgozás során ügyeljen az alábbiakra:

  • Mit értünk az alak- és helyzeteltérés fogalmán.
  • Tanulja meg az alak- és helyzettűrések rajzjeleit.
  • Tanulja meg, hogyan lehet megadni az egyes alak- és helyzettűrési előírásokat.
  • Mit értünk tűrésezett elemen.
  • Mit jelent a bázis és mikor használjuk.

Követelmény: A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön képes lesz:

  • Megfogalmazni és listából kiválasztani az alak- ill. helyzettűrés meghatározását.
  • Felismerni és rajzban megadni a különböző alak- és helyzettűrésre vonatkozó előírásokat.
  • Felismerni és kijelölni rajzban a bázis helyét az alak- és helyzettűrések megadásakor.

Kulcsszavak: alaktűrés, iránytűrés, helyzettűrés, ütéstűrés, egyenesség, síklapúság, köralakúság, hengeresség, adott profil alakja, adott felület alakja, párhuzamosság, merőlegesség, hajlásszög, pozíció, egytengelyűség és központosság, szimmetria, radiális ütés, teljes ütés, tűrésezett elem, tűréskeret, bázis.

Az alkatrész valóságos felülete a mértani felületet csak bizonyos eltérésekkel közelíti meg. (Az eltérések a vizsgált valóságos felülettel érintkező, az alkatrész anyagán kívül elhelyezkedő, a felülettel egyező jellegű felület, az ún. ráfekvő felület segítségével értelmezhetők.) Az előírt mértani formától való eltérés az alakeltérés.

A valóságos felület helyzetének, illetve a felület tengelyének, szimmetriasíkjának a névleges helyzettől való eltérése a helyzeteltérés.

Az alak- és helyzeteltéréseket a mérettűrések is korlátozzák, mivel az alkatrészek mérettűrése alak- vagy helyzeteltérés miatt sem léphető túl. Ezért a mérettűréseknél szigorúbb alak- vagy helyzettűréseket csak akkor kell előírni, ha működési vagy gyártási okok miatt indokoltak.

3.1. Az alak- és helyzettűrések megadása

Az alak- és helyzettűrésezéssel részleten szabvány foglalkozik. Az alak- és helyzettűréseket jelképesen a 3.1. táblázat szerinti jelekkel kell a rajzon megadni. (A táblázatban fel nem sorolt egyéb tűréseket szöveggel kell megadni.) A rajzjelek méreteit (csak tájékoztatásul) a 3.2. táblázat tartalmazza. A 3.3 táblázat a kiegészítő jeleket tartalmazza.

Az alak- és helyzettűrés rajzjelét, a tűrésnagyságot és - ha szükséges - a bázis betűjelét két vagy több mezőre osztott tűréskeretbe kell beírni, balról jobbra a következő sorrendben (3.1. ábra):

  • a tűrés jelét;
  • a tűrésértéket a hosszméretekre alkalmazott mértékegységben. A tűrésértéket megelőzi az jel, ha a tűrésmező kör alakú vagy hengeres;
  • ha szükséges, akkor a báziseleme(ke)t azonosító betű(ke)t.
3.1. ábra

A tűréskeretet vékony folytonos vonallal kell megrajzolni. A keretbe írt számok és betűk magassága (h) legyen azonos a rajzon alkalmazott méretszámok magasságával.

A tűrésre vonatkozó feliratokat, például 6 furat, vagy 6x, a tűréskeret fölé kell írni (3.2. ábra).

3.2. ábra

A tűrésmezőben levő elem alakját leíró adatokat a tűréskeret közelébe kell írni, esetleg mutatóvonallal kapcsolva ahhoz (3.3. ábra).

3.3. ábra

Ha az elemre egynél több tűrésjelet kell előírni, akkor a tűréselőírásokat tűréskeretekben kell megadni egymás alatt (3.4. ábra).

3.4. ábra
Az alak- és helyzettűrések rajzjelei
3.1. táblázat
Alak- és helyzettűrések rajzjeleinek méretei
3.2. táblázat
Kiegészítő rajzjelek
3.3. táblázat
3.2. A tűrésezett elemek

A tűréskeret lehetőleg vízszintes helyzetű legyen.
A függőleges tűréskeret adatai jobbról olvashatóak legyenek.
A tűréskeretet semmilyen vonal ne keresztezze.
A tűréskeret kapcsolódása a tűrésezett elemhez. A tűréskeretet nyílban végződő kötővonal kapcsolja:

  • a tűrésezett elem kontúrvonalához vagy a kontúrvonal meghosszabbításához (de világosan elválasztva a méretvonaltól), ha a tűrés magára a vonalra vagy a felületre vonatkozik (3.5. ábra). A kötővonal lehet egyenes vagy megtört vonalú. A kötővonal végén a nyíl az eltérés mérési irányából mutasson a kontúrvonalra vagy a méretsegédvonalra.
3.5. ábra
  • a méretvonal meghosszabbításához, ha a tűrés az ily módon méretezett elemmel meghatározott tengelyre vagy szimmetriasíkra vonatkozik (3.6., 3.7., 3.8. ábra);
3.6. ábra
3.7. ábra
3.8. ábra
  • a tengelyhez, ha a tűrés az összes olyan elem tengelyére vagy szimmetriasíkjára vonatkozik, amelyeknek ez a közös tengelye vagy szimmetriasíkja (3.9., 3.10., 3.11. ábra).
3.9. ábra
3.10. ábra
3.11. ábra

A működési követelményektől függ, hogy a tűrést a hengeres vagy a szimmetrikus elem körvonalára vagy tengelyére, illetve szimmetriasíkjára kell vonatkoztatni.

3.3. Bázisok
a)Ha a tűrésezett elem bázisra vonatkozik, azt általában a bázisbetűk jelölik. A bázist jelölő betűt a tűréskeretben kell ismételni.
A bázist a tűréskeretbe zárt nagybetűhöz hozzákapcsolt befeketített vagy üres háromszöggel kell jelölni (3.12. ábra).
3.12. ábra
b)A betűvel ellátott bázisháromszöget a következő helyeken kell elhelyezni:
    • az elem körvonalán vagy a körvonal meghosszabbításán (de világosan elkülönítve a méretvonaltól), ha a báziselem maga a vonal vagy a felület (3.13. ábra);
3.13. ábra
    • a méretvonal meghosszabbításán, ha a báziselem tengely vagy szimmetriasík (3.14., 3.15. és 3.16. ábra);

      Ha nincs elegendő hely két nyíl számára, akkor egyikük helyettesíthető a bázisháromszöggel.
3.14. ábra
3.15. ábra
3.16. ábra
    • a tengelyen vagy a szimmetriasíkon, ha a bázis
 a)egyetlen elem tengelye vagy szimmetriasíkja (pl. henger);
 b)két elem által alkotott közös tengely vagy szimmetriasík (3.17. ábra).
3.17. ábra
c)Ha a tűréskeret mutatóvonallal közvetlenül összekapcsolható a báziselemmel, akkor a bázis betűjele elhagyható (3.18. és 3.19. ábra).
3.18. ábra
3.19. ábra
d)Bázis jelölése:
    • Egy bázist egy nagybetűvel kell jelölni (3.20. ábra)
    • Két báziselem által meghatározott közös bázist két, egymástól kötőjellel elválasztott bázis betűvel kell jelölni (3.21. ábra)
    • Ha a két vagy több báziselem sorrendje fontos, akkor a bázisok betűjeleit a tűréskeret különböző mezőiben kell megadni (3.22. ábra) úgy, hogy a sorrend balról jobbra mutassa a fontosság sorrendjét.
    • Ha a két vagy több báziselem sorrendje nem fontos, akkor a bázisbetűket ugyanabban a mezőben kell megadni (3.23. ábra).
3.20. ábra
3.21. ábra
3.22. ábra
3.23. ábra
3.4. Korlátozó előírások
  • Ha a tűrés bárhol fekvő, korlátozott hosszra érvényes, akkor e hossz értékét a tűrésnagyság után fel kell tüntetni és attól ferde vonallal el kell választani.
    Felület esetében ugyanezt a jelölést kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a tűrés az összes korlátozott hosszúságú tetszőleges helyzetű és irányú vonalra érvényes (3.24. ábra).
3.24. ábra
  • Ha a tűrés az elemnek csak korlátozott részére vonatkozik, akkor ennek a méreteit a 3.25. ábrán látható módon kell megadni.
3.25. ábra
  • Ha a bázis az elemnek csak korlátozott részére érvényes, akkor ennek a méreteit a 3.26. ábrán látható módon kell megadni.
3.26. ábra
Önellenőrző kérdések és feladatok
1. Olvassa el az alábbi meghatározásokat és jelölje meg azokat, amelyek korrektül írják le az alak- ill. helyzeteltérések fogalmát.
A valóságos felület helyzetének, ill. a felület tengelyének, szimmetriasíkjának a névleges helyzettől való eltérése a helyzeteltérés.
Az alak- és helyzeteltérés a mérettűrések segítségével meghatározott tűrés.
Az alakeltérés a pontatlanul készített alkatrész hibája.
Az alakeltérés az előírt mértani formától való eltérés.
2. Igaz-e az alábbi megállapítás? Jelölje a helyes választ!
Az alak- és helyzettűrési előírásokat tűréskeretben adjuk meg. A tűréskeret általában vízszintesen helyezkedik el és nyílban végződő kötővonal kapcsolja a tűrésezett elem kontúrvonalához, méretvonal meghosszabbításához vagy egy adott tengelyhez.

3. A tűréskeretet a tűrésezett elemhez nyílban végződő kötővonal kapcsolja. Erre lát példákat a következő ábrákon.

a)
b)
c)
Párosítsa ezeket a hozzájuk tartozó megfelelő leírással!

A tűrés az összes olyan elem tengelyére vagy szimmetriasíkjára vonatkozik, amelyeknek ez a közös tengelye vagy szimmetriasíkja.

A tűrés az ily módon méretezett elemmel meghatározott tengelyre vagy szimmetriasíkra vonatkozik.

A tűrés arra a felületre vonatkozik, amelyre a tűréskeret mutat.

4. Az alábbi ábrán egy lépcsős tengely részben méretezett rajzát látja. Készítse el a tengely alkatrészrajzát M1:1 méretarányban az alábbiak szerint!

a)A reteszhornyok helyén készítsen szelvényt!
b)Készítsen kiemelt részletet a menetkifutásról!
    • A horony átmérője10,2 mm, szélessége 2 mm.
    • A menetes rész letörése 60°, a lekerekítési sugár 0,5 mm.
c)Adja meg a hiányzó méreteket, tűréseket és felületi érdességeket az alábbiak szerint:
    • A kisebb horony szélessége 5 mm, tűrése P7; mélysége 3 mm; a kiadódó méret tűrése 0, -0,1; a tengelyváll átmérője 16 mm, tűrése js6; a felület köszörült (Ra 0,8).
    • A nagyobb horony szélessége 6 mm, tűrése P7; mélysége 4 mm; a kiadódó méret tűrése 0, -0,1; a tengelyváll átmérője 24 mm, tűrése s7, felülete finomesztergált (Ra 1,6).
    • Az 1,3 mm széles horony tűrése H12.
    • A 20 mm átmérőjű tengelyváll tűrése js6, felülete köszörült (Ra 0,8).
    • A többi felület Ra 6,3 érdességű.
d)Adjon meg egytengelyűségi előírást a 24 mm-es tengelyvállra úgy, hogy bázisnak a két 20 mm-es tengelycsonkot választja!

Az egytengelyűség előírásához nézze meg a következő ábrát és olvassa el a hozzá tartozó magyarázó szöveget:

Tengely egytengelyűsége: annak a hengernek a tengelye, amelyhez a tűréskeret kapcsolódik, 0,08 átmérőjű, az A-B bázistengellyel központos hengeren belül legyen.

Javasoljuk, hogy a megoldást csak a teljes rajz elkészítése után tekintse meg!

A mérethálózat felépítése nem csak a bemutatott módon lehetséges, de ez a mérethálózat-felépítés egyértelmű, áttekinthető és megfelel minden rajzi előírásnak.

Megoldás: