KURZUS: Műszaki ábrázolás 2.
MODUL: VI. modul: Nem oldató kötések
17. lecke: Forrasztás
Aktivitás: Olvassa el a 17. lecke anyagát! A feldolgozás során az alábbiakra ügyeljen: | ||||
| ||||
Követelmény: Az anyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön: | ||||
| ||||
Kulcsszavak: forrasztott kötés, forraszanyag, forraszthatóság, lágyforrasztás, keményforrasztás. | ||||
A forrasztás anyaggal záró kötés. Fémes vagy nem fémes, de fémmel bevont alkatrészek között ömlesztett adalékfém segítségével hoz létre kapcsolatot. Az adalékfém olvadáspontja alacsonyabb a két összekötendő fém olvadáspontjánál. | ||||
A megolvasztott forrasz az alapanyagot bevonja, felületi ötvözetet alkot vele, a határfelületeken adhéziós, diffúziós folyamat megy végbe, ami lehűlés után adhéziós kötést eredményez (17.1. ábra). | ||||
A fémragasztás a forrasztást sok területről kiszorította, ezért jelentősége csökken, de ahol a jó hővezetés és az elektromos vezetőképesség fokozott követelmény (elektronika, híradástechnika, műszeripar, hűtőberendezés gyártás, stb.), egyedi és tömeggyártás szinten továbbra is használatos. | ||||
A szilárdsági terhelhetőség és a tömörzárás fokozása érdekében a forrasztott kötést gyakran egyéb kötési módokkal (szegecselés, csavarozás, korcolás, redőzés) szokták kombinálni. | ||||
A legtöbb fémes anyag - könnyebben vagy nehezebben - általában forrasztható. A forraszthatóság főként az alkatrészek felületén keletkező oxidrétegtől illetve ennek eltávolítási lehetőségétől függ. A nehézfémek és ötvözeteik könnyebben, a könnyűfémek nehezebben forraszthatók. A 17.1. táblázat néhány anyag forraszthatósági körülményeit tartalmazza. | ||||
Forraszanyagként különböző, legtöbbször könnyen olvadó fémötvözeteket használunk. A megfelelő forraszanyag kiválasztásakor a döntő szempont az olvadási hőmérséklet és a szilárdság. Mindenképpen teljesülnie kell annak a feltételnek, hogy a forraszanyag legalább 50 °C-kal alacsonyabb olvadáspontú legyen, mint az alapanyag. | ||||
| ||||
| ||||
A forrasztás előnyös tulajdonságai: | ||||
| ||||
A forrasztás hátrányos tulajdonságai: | ||||
| ||||
A forrasztási eljárások a forrasztóanyag és az alkalmazott hőfok alapján két csoportra oszthatók: | ||||
| ||||
A forrasztási varrat alakjától és elhelyezkedésétől függően a legkedvezőbb kötéstípus a nyíró igénybevételnek kitett átlapolt, vagy hevederes kötés (17.2. a) ábra), ahol a párhuzamos felületek résvastagsága h = 0,05...0,6 mm. | ||||
| ||||
A forrasztás húzó igénybevétel felvételére kevéssé alkalmas, így szilárdságilag a tompa varrat (17.2. b) ábra) a legkedvezőtlenebb megoldás. | ||||
Tompa ütköztetéskor a lemezek közötti szokásos hézag 0,5 mm. A felületek közötti hézagot a megömlött forrasztóanyag a kapilláris hatás révén tölti ki. Nem szűkölő résméret esetén a kötésszilárdság a nem elég hatásos diffúzió következtében csökken. | ||||
Lágy- és keményforrasztásnál egyaránt fontos a felületek gondos tisztítása. Emellett mindkét eseteb folyatószert is használnak egyrészt, hogy a felületeket tisztítsák a szennyezőktől másrészt, hogy a forrasztás helyét megvédjék a forrasztási hőmérsékleten bekövetkező oxidációtól. A folyatószerek kiválasztásánál lényeges szempont, hogy lágy- vagy keményforrasztáshoz kell-e őket alkalmazni. A folyatószerekkel szemben támasztott követelmények közül a legfontosabb, hogy kisebb olvadáspontúak legyenek, mint a forraszanyagok. Lágyforrasztáshoz a gyakorlatban legjobban bevált a folyatószer a cink-klorid és ammónium-klorid elegye. Ezek meglehetősen radikális korrozív anyagok, amelyeket a forrasztás után maradéktalanul el kell távolítani. A keményforrasztáshoz általában bóraxot használnak. | ||||
17.1. Forrasztott kötések ábrázolása | ||||
A forrasztott kötések ábrázolása a hegesztett kötésnél megtanult eljárások érvényesek. Mint említettük a lemezek kialakítása, összeillesztése különböző lehet forrasztásnál is. Az alkalmazható rajzjelek: | ||||
| ||||
A rajzjeleket a referenciavonalon adhatjuk meg (17.3. ábra). | ||||
| ||||
A forrasztási eljárás megadására a szabvány szerinti kódszámok szolgálnak. Ezeket a referenciavonal végén lévő villába helyezzük el. |
Önellenőrző kérdések és feladatok | ||||||||||||||
1. Válassza ki az alábbi állítások közül azt, amelyik igaz az anyaggal záró kötésekre!
![]() | ||||||||||||||
2. Jelölje meg az alábbi állítások közül azokat, amelyek igazak a forrasztott kötésekre!
![]() | ||||||||||||||
3. Válassza ki az alábbi felsorolásból a forrasztás előnyeit!
![]() | ||||||||||||||
4. Válassza ki az alábbi felsorolásból a forrasztás hátrányait!
![]() | ||||||||||||||
5. Jelölje meg azokat az állításokat, amelyek igazak a lágyforrasztásra!
![]() | ||||||||||||||
6. Jelölje meg azokat az állításokat, amelyek igazak a keményforrasztásra!
![]() | ||||||||||||||
7. Azonosítsa a forrasztott kötés megadására szolgáló rajzjeleket és egyéb információkat!
![]() |