KURZUS: Műszaki ábrázolás 2.

MODUL: VIII. modul: Rugók

20. lecke: Rugók fajtái, ábrázolásuk

Aktivitás: Olvassa el a modul teljes anyagát. A feldolgozás során figyeljen az alábbiakra:

  • Ismerje meg a különböző rugó fajtákat és azok ábrázolására vonatkozó előírásokat.

Követelmény: Ön akkor lesz sikeres a tananyag elsajátításában, ha képes lesz:

  • Műszaki rajzon felismerni az egyes rugókat, különböző ábrázolási módokban.
  • Alkalmazni rajzban a különböző rugók ábrázolására, méretmegadására vonatkozó szabványos előírásokat.

Kulcsszavak: nyomó csavarrugó, húzó csavarrugó, forgató rugó, kúpos csavarrugó, tányérrugó, laprugó.

20.1. A rugók jellemzői

A rugók olyan szerkezeti elemek, amelyek nagy, ill. korlátozott alakváltozásra képesek. Ebből eredően feladatuk: a rugalmas előfeszítés, dinamikus terheléscsillapítás, energiatárolás és a mozgásváltozások kiegyenlítése.

20.2. A rugók csoportosítása

Az alkalmazott rugók sokféle szempont szerint osztályozhatók.

  • Igénybevételeik szerint lehetnek: húzó, nyomó, hajlító, csavaró és nyíró, vagy ezen igénybevételek kombinációjának kitett rugók.
  • Kialakításuk szerint lehetnek: csavarrugók, tányérrugók, gyűrűsrugók, lemezrugók vagy spirálrugók.
  • Anyaguk szerint pedig megkülönböztetünk: fémes és nemfémes (műanyag, gumi, kompozit) rugókat.
    A fémrugók anyaga jó minőségű acél, sárgaréz vagy bronz.
20.3. A rugók ábrázolása

A különböző rugófajták alak- és mérethelyes vetülete helyett egyszerűsített rajzokat készítünk. Az egyszerűsítés egyrészt a valóságos görbék helyett egyenesek rajzolását, másrészt az ismétlődő elemek elhagyását jelenti.

A rugókat ábrázolhatjuk nézetben vagy metszetben. Összeállítási rajzon, főleg a kisméretűeket, rajzolhatjuk vonalasan is. Vonalas ábrázolás esetén a csavarodás irányát és a keresztmetszet alakját jelölni kell.

A rugót nézetben rajzolt összeállítási rajzon nézetben, metszeti rajzon pedig metszetben ábrázoljuk. Metszeti rajzon a 2,5 mm-nél nagyobb átmérőjű vagy a 2 mm-nél vastagabb rugószelvényt vonalkázzuk, az ennél kisebb méretűeket feketítsük be.

A rugókat csavarodási irányuknak megfelelően ábrázoljuk. A rugók végét (a felfekvő meneteket), a kialakításnak megfelelően kell megrajzolni.

A rugómenet kontúrvonalát egyenes vonallal ábrázoljuk, a rugóhuzal középvonalát nem rajzoljuk meg.

A továbbiakban különböző rugók ábrázolását mutatjuk be nézetben, metszetben, ill. egyszerűsített és vonalas ábrázolással. Az egyszerűsítés abban áll, hogy a rugónak csak a két végét rajzoljuk meg, a középső menetek kimaradnak.

A 20.1. ábrán jobb csavarodású, nyitott végű, hengeres nyomó csavarrugó rajza látható a fentiek szerint.

20.1. ábra

Jobb csavarodású, visszahajlított (zárt) végű, köszörült felfekvő felületű hengeres nyomó csavarrugót mutat a 20.2. ábra.

20.2. ábra

Különböző méretű és szemkialakítású húzó csavarrugók képe és rajza látható a 20.3. ábrán. Látható az ábrán, hogy a nyomórugók egyszerűsítései itt is alkalmazhatók.

Figyeljük meg azonban, hogy a terheletlen húzórugó meneteit egymás mellé rajzoltuk.

Fontos szabály az is, hogy a húzó csavarrugó rögzítő szemeit mindig a kialakításnak megfelelően kell megrajzolni.

20.3. ábra

A forgató csavarrugó hasonlóan az eddigiekhez ábrázolható egyszerűsítve vagy jelképesen.

A 20.4. ábra különböző méretű és kialakítású forgató rugó képét és rajzát mutatja.

20.4. ábra

Kúpos, körszelvényű csavarrugót láthatunk a 20.5. ábrán.

20.5. ábra

Az alábbiakban tányérrugó térhatású ábráját és ábrázolását mutatjuk be. Felülről lefelé haladva egy tányérrugó (rugótányér), tányérrugó köteg és tányérrugó oszlop látható nézetben, metszetben és vonalasan (20.6. ábra).

Figyeljük meg, hogy a rugókötegben és rugóoszlopban mindegyik rugótányért alak- és mérethelyesen ábrázoltuk. (Négynél több elem esetén azonban elegendő a rugóvégeken egy-két elemet megrajzolni.)

20.6. ábra

A téglalap vagy négyzet keresztmetszetű hengeres, illetve kúpos csavarrugók ábrázolására itt nem térünk ki, a rugók ábrázolásával foglalkozó szabványokban megtalálhatók az ábrázolási szabályok.

Lemezrugó rajzát mutatja a 20.7. ábra. Ezt a rugótípust általában az egyes lapok beméretezett műhelyrajzával szokás meghatározni. Ezeket a rajzokat értelemszerűen, a tanult ábrázolási szabályok szerint készítjük.

20.7. ábra

A rugók műhelyrajzainak kivitelére és a szükséges paraméterek megadására is vannak szabványelőírások. A szabványok nagyon sok adat táblázatos megadását írják elő, nem csak méreteket, hanem anyagjellemzőket és működési tulajdonságokat is. Ezen követelmények részletes ismertetése azonban meghaladja a tananyag kereteit.

A rugómeneteket alkatrészrajzon csak nézetben szabad ábrázolni. Az előállításra vonatkozó méreteken kívül célszerű megadni egyes jellemző méreteket is (hossz, szögelfordulás) a hozzájuk tartozó rugóerővel, nyomatékkal együtt. Ezeket diagramban vagy táblázatosan szerepeltethetjük a rajzon.

A 20.8. ábrán egy zárt végű, köszörült felfekvő felületű, hengeres nyomó csavarrugó műhelyrajzán a következő jellemzőket adtuk meg a geometriai méreteken kívül (ezek az adatok a legegyszerűbb esetben elegendők):

  • a rugó terheletlen hosszát, L0;
  • a rugó hosszát a megengedett legnagyobb Fn próbaterhelés alatt, Ln;
  • megadott F1 és F2 erőkhöz tartozó rugóhosszakat, L1 és L2 (a rugómerevség kiértékeléséhez);
  • működő menetszámot, nm;
  • összes menetszámot, nö és
  • a kiegyenesített hosszt, L;

Ha a rugómerevségre nincs szükség, elegendő az L0 hossz megadása. Az átmérők megadásakor a rugó beépítési helyzetét vesszük alapul, ennek megfelelően a rugóhuzal átmérője mellett a rugó belső vagy külső átmérőjét adjuk meg.

20.8. ábra