KURZUS: Műszaki ábrázolás 2.

MODUL: VI. modul: Nem oldató kötések

18. lecke: Ragasztás

Aktivitás: Olvassa el a 18. lecke anyagát! A feldolgozás során figyeljen az alábbiakra:

  • Tanulja meg mi jellemzi a ragasztott kötéseket.
  • Ismertesse hogyan jön létre a ragasztott kötés.
  • Adjon választ arra hol használjuk leginkább a ragasztást.
  • Sorolja fel a ragasztás előnyeit és hátrányait.
  • Jellemezze a leginkább elterjedt ragasztóanyagokat.
  • Ismertesse hogyan történik a fémek ragasztása.
  • Sorolja fel mik a ragasztott kötések kialakítási szempontjai.

Követelmény: A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

  • Felsorolásból ki tudja választani a ragasztott kötés jellemzőit.
  • Meghatározások közül felismeri, melyik jellemzi a ragasztott kötés kialakulását.
  • Felsorolásból ki tudja választani a ragasztás legjellemzőbb felhasználási területeit.
  • Listából ki tudja választani a ragasztott kötés előnyeit, hátrányait.
  • Felsorolásból ki tudja választani a ragasztóanyagok jellemzőit.
  • Felsorolásból ki tudja választani a ragasztott kötések kialakítási szempontjait.

Kulcsszavak: fémragasztás, öregedés, kötésszilárdság, ragasztóanyag, kialakítási szempontok.

A ragasztás egyik legkorszerűbb, alapvetően anyagzáró, a felületi érdesség miatt részben alakzáró, roncsolás nélkül nem oldható kötési eljárás. Itt elsősorban a fémragasztással foglalkozunk, de ez a kötési mód egyaránt alkalmas fémes és nem fémes, illetve műanyagok kötéseinek kialakítására. A kötés szintetikus anyaggal, vegyi reakció révén jön létre, az egyes alkatrészek és a ragasztóréteg között adhézió, a réteg belsejében kohézió útján.

A fémragasztás vékony, nagy szilárdságú acél- vagy könnyűfémlemez szerkezetek kötésére a legalkalmasabb. Ezen kívül széles körben alkalmazzák a villamos iparban, a finommechanikában, a repülőgépgyártásban, de mindinkább tért hódít a hagyományos gépiparban is.

18.1. ábra

A ragasztott kötés számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. A terhelésátadás sokkal egyenletesebb, mint a szegecselt vagy hegesztett kötés esetén, elmarad a szegecselés okozta gyengítés és feszültséghalmozódás, és a hegesztés során keletkező helyi feszültségkoncentráció. Kifáradási határa nagy, általában hidegen készíthető, jelentős a súlymegtakarítás, a legkülönfélébb anyagok egymáshoz köthetők általa. Jó a villamos szigetelése, a vegyi hatásoknak ellenáll, jól festhető, galvanizálható, eloxálható, varratmentes kötést ad, az illesztési felületek közül a kifolyt ragasztó-anyag letörölhető, zajcsökkentő és lengéscsillapító hatású.

18.2. ábra

A ragasztás hátrányos tulajdonságai közül megemlíthető, hogy némely ragasztóanyagnak a kötés létrehozásához szükséges nyomás (2 MPa) és hőmérséklet igénye (140-195 °C) magas. A fajlagos terhelhetősége kicsi, ezért aránylag nagy felületekre van szükség. Hőhatásra általában érzékeny (nagyobb hőmérséklet csökkentheti a kötésszilárdságot).

A kötésszilárdság az időjárási viszonyoknak is függvénye, a ragasztás öregedésre hajlamos, jó kötéstulajdonságok csak a technológia pontos betartása esetén várhatók.

A ragasztóanyagok lehetnek állati eredetűek, növényi alapúak és műanyag származékok.

A hőhatással szembeni viselkedés szerint megkülönböztetünk:

  • hőre keményedő műanyagragasztókat, amelyek keményedés után nem lágyulnak meg újra,
  • és hőre lágyulókat, amelyek hő hatására ismét képlékennyé válnak.

Az egykomponensű ragasztók általában hőhatással térhálósíthatók, míg a kétkomponensűeknél a térhálósodási reakció megindítását adalékkal, keményítő anyaggal biztosítják.

A leginkább elterjedt ragasztóanyagok a poliuretán műanyagragasztók, az epoxigyanták, a fenolgyanták és a Loctite összefoglaló néven ismert ragasztók.

A ragasztott kötés szilárdságát leginkább befolyásoló adhézió erőssége a ragasztóanyag nedvesítő hatásával jellemezhető. A felületre cseppentett folyadék nedvesítése annál jobb, minél kisebb a folyadékfelszín érintője és a fémfelület által bezárt δ peremszög értéke (18.3. ábra).

18.3. ábra

A kötésszilárdság nagymértékben függ a felület előkészítésétől is. Az érintkezés, illetve tapadóképesség annál jobb, minél inkább sík és sima a felület. Érdes felületeknél az érintkezés az anyag kiemelkedő csúcsain jön létre. Ilyenkor a jobb tapadási viszonyokat a bemélyedések ragasztóanyaggal való kitöltésével lehet létrehozni.

A ragasztáshoz felületi előkészítés szükséges. Mechanikai úton a durva szennyeződéseket kell eltávolítani, majd a ragasztandó felületeket kémiai úton zsírtalanítani kell. Szükség esetén érdesítéssel, durvítással növelhető az aktív felület.

A ragasztóréteg vastagságának növekedése a húzó-nyírószilárdság csökkenéséhez vezet, ezért vékony egyenletes réteg felhordására kell törekedni.

18.1. A ragasztott kötések kialakítási szempontjai

A ragasztott kötés szilárdsága csak részben függ a felhasznált ragasztó tulajdonságaitól. Nagymértékben befolyásolja azt a kötés helyes, vagy helytelen szerkezeti kialakítása is. A ragasztás elsősorban nyíró igénybevételnek tehető ki, ezért terhelőerő irányú átlapolt, vagy hevederes kötést célszerű kialakítani (18.4. a) és b) ábra).

18.4. ábra

Hajlító igénybevétel hatására a ragasztórétegben, a felületre merőlegesen, járulékos húzófeszültségek ébrednek. Ha ezek elég nagyok, megindul a lefejtődés, a lemezszélek felválása, és csökken a kötés szilárdsága. A lefejtődés veszélyét csavarkötéssel, szegecseléssel, ponthegesztéssel, a lemezszél aláhajtásával, vagy kettős lemezvég kialakítással lehet elhárítani (18.5. ábra).

18.5. ábra

A ragasztott kötést nyílhegyben végződő, az adott felületre rámutató, vékony mutatóvonalon írhatjuk elő. A mutatóvonal alatt meg kell adni a ragasztóanyag pontos megnevezését is (18.6. ábra).

18.6. ábra
Önellenőrző kérdések és feladatok
1. Válasza ki az alábbi felsorolásból azokat a jellemzőket, amelyek igazak a ragasztott kötésekre!
A ragasztás elavult kötési eljárás.
A ragasztás roncsolással oldható, anyagzáró kötést hoz létre.
A ragasztás korszerű kötési eljárás, amely alkalmas fémes, nemfémes és műanyagok kötéseinek kialakítására is.
A ragasztást csak erre kiképzett szakember végezheti.
Csak azonos vagy hasonló összetételű anyagok összekötésére alkalmas.
2. Válassza ki az alábbi meghatározások közül azt, amelyik a ragasztott kötések kialakulását jellemzi!
A ragasztás fizikai kapcsolatot eredményez az összekötendő elemek között, azok helyi felmelegítése útján.
A ragasztott kötés vegyi úton jön létre, az alkatrészek között adhézió, a ragasztóréteg belsejében pedig kohézió útján.
3. Válassza ki az alábbi listából a ragasztás előnyeit!
A legkülönfélébb anyagok is összeköthetők ragasztással.
Egyenletes a terhelésátadás, nincs feszültségkoncentráció.
Alkalmas kopásálló réteg felrakására is.
Jó villamos szigetelő, ellenáll a vegyi hatásoknak, festhető, zajcsökkentő és lengéscsillapító hatású.
Nagy a fajlagos terhelhetősége.
4. Jelölje be az alábbi felsorolásban a ragasztás legjellemzőbb felhasználási területeit!
Acél- és könnyűfém lemezek kötése.
Könnyűipar.
Villamos ipar.
Finommechanika.
Szerszámgépgyártás.
Repülőgépgyártás.
Hidraulika.
Gépipar.
5. Az alábbi állítások közül jelölje be azt, amelyik igaz a ragasztott kötésekre!
A ragasztott kötések hátrányos tulajdonsága, hogy kifáradási határuk alacsony, csak melegen készíthetők és kicsi a fajlagos terhelhetőségük.
A ragasztott kötések hátrányos tulajdonsága, hogy kicsi a terhelhetősége, hőhatásra érzékeny, kötésszilárdságát az időjárási viszonyok is befolyásolják, öregedésre hajlamos.
6. Jelölje be az alábbi felsorolásban a ragasztóanyagok jellemzőit!
Hő hatására keményednek.
Lehetnek állati eredetűek, növényi alapúak, vagy műanyag származékok.
Hővel szembeni viselkedésük alapján lehetnek: hőre lágyulók, vagy hőre keményedők.
A ragasztóanyagok csak hidegen használhatók.
7. Válassza ki az alábbi listából a ragasztott kötések kialakítására igaz meghatározásokat!
A ragasztott kötések alkalmazásánál kerülni kell a hajlító igénybevételt, mivel ez a lemezszélek felválásához vezethet.
Az igénybevétel nem befolyásolja a ragasztott kötés szilárdságát.
A kötés szilárdsága csak a ragasztóanyagtól függ.
A kötés helyes szerkezeti kialakítása azt jelenti, hogy a ragasztott szerkezet nyíró igénybevételnek van kitéve.
A ragasztott kötések kialakítása célszerűen terhelőerő irányú átlapolt vagy hevederes kötés.