KURZUS: Műszaki ábrázolás 2.

MODUL: V. modul: Csapágyak, csapágyazások ábrázolása

12. lecke: Gördülőcsapágyak

Aktivitás: Olvassa el a 12. lecke anyagát! A feldolgozás során a következőkre figyeljen:

  • Tanulja meg a gördülőelemek és gördülőcsapágyak elnevezéseit.
  • Kialakításuk alapján jellemezze a gyűrűs- és tárcsás csapágyakat.
  • Tanulja meg lerajzolni a különböző gördülőcsapágyakat.
  • Milyen tömítéseket használhatunk a csapágyak beépítéséhez.
  • Tanulja meg lerajzolni a különböző tömítéseket.
  • Milyen lehetőségek vannak a külső, illetve belső csapágygyűrű rögzítésére.
  • Tanulja meg lerajzolni a rögzítés lehetőségeit.

Követelmény: A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

  • Felsorolásból ki tudja választani a gördülőcsapágyakat.
  • Párosítani tudja a különböző gördülőcsapágyakat azok elnevezéseivel.
  • Le tudja rajzolni a különböző gördülőcsapágyakat.
  • Jellemezi tudja a különböző gördülőcsapágyakat szerkezeti kialakításuk alapján.

Kulcsszavak: golyós csapágy, görgős csapágy, gördülőelem, gyűrűs csapágy, tárcsás csapágy, csapágyjel.

A gördülőcsapágyak szerkezeti felépítése lényegesen eltér a siklócsapágyak felépítésétől. Gördülőcsapágyak esetén az álló és forgó részek között valamilyen gördülő testen keresztül valósul meg a kapcsolat. Ha a gördülőelem gömb, akkor a csapágyat golyóscsapágynak, egyébként görgőscsapágynak nevezzük.

12.1. A gördülőcsapágyak felépítése
12.1. ábra

A gördülőcsapágyak nagy sorozatban és nagy pontossággal készülnek, méreteiket nemzetközi szabványok rögzítik. A megfelelő típus és méret kiválasztásához

  • a terhelés nagysága és iránya,
  • az üzemelési körülmények, valamint
  • a megkívánt élettartam ismeretében

a gyártó cégek (MGM, SKF, INA, FAG, GPZ, RIV, KOYO, ....) katalógusai minden szükséges tudnivalót megadnak.

A gördülőcsapágyak alaptípusai a gyűrűs és tárcsás csapágyak (12.2. ábra).

12.2. ábra

Mint az látható, a gördülőcsapágyak több darabból álló, a rajzolás szempontjából bonyolult szerkezetek. Részletes ábrázolásuk lényegében összeállítási rajz. Mivel többnyire különböző szerkezetek összeállítási rajzán szerepelnek, ezért ott egy tételként, jelentős egyszerűsítéssel ábrázoljuk.

Általában metszve rajzoljuk, így a gyűrűk, tárcsák, gördülőelemek illetve a többi tartozék is megjeleníthető. Az egyszerűsített ábrázolással is helyesen rajzoljuk meg a csapágy fő méreteit (d, D, B), de a belső részeket csak arányosan ábrázoljuk. Eszerint rajzainkról elhanyagolhatók:

  • a gördülőelemek középvonalai,
  • a porvédő lemez és golyókosár,
  • a lekerekítések és éltompítások és a gyűrűk gördülőpályái.

Figyeljünk rá, hogy az új szabvány szerint a gyűrűket egy irányba vonalkázzuk, de a gördülőelemeket, tömör test révén, nem metszhetjük.

A vezetőkosarakat kis keresztmetszetük miatt ne vonalkázzuk, hanem feketítsük (12.3. ábra).

12.3. ábra

Az egyszerűsített ábrázolás mellett a gyakorlatban a gördülőcsapágyak jelképes vagy egyezményes ábrázolása is elfogadott. Ezt a két ábrázolási módot a fő csapágytípusok ismertetése után mutatjuk be.

12.2. Gördülőcsapágy típusok

Az alaptípusokon belül - a gyakorlat igényeinek megfelelően - kb. 10000 féle csapágyat gyártanak.

A gördülőelemek és gyűrűk anyaga krómötvözésű különleges acél (edzve, köszörülve és polírozva), a kosaraké pedig acél, sárgaréz vagy műanyag.

A legelterjedtebben alkalmazott csapágyak az egysorú, mélyhornyú golyóscsapágyak.

Népszerűségüket egyszerű szerkezetükön kívül annak is köszönhetik, hogy

  • a radiális terhelés mellett az axiális terhelést is elviselik,
  • nagy fordulatszámon is jól használhatók,
  • üzem közben nem igényelnek különleges figyelmet, karbantartást,
  • egyszerű szerkezetük következtében az áruk is alacsony.

Nagyobb radiális és axiális terhelés esetén kétsorú, mélyhornyú csapágyakat, a tengely lehajlásából eredő szöghibák esetén pedig beálló golyóscsapágyat alkalmazunk (12.4. ábra).

12.4. ábra

Összetett terhelések felvételére, de csak egy irányban ható axiális erők esetén egysorú, ferde hatásvonalú golyóscsapágyat használhatunk.

Ha a csapágynak mindkét irányú axiális terhelést kell felvennie, akkor párosított beszerelést alkalmazunk.

Nagy radiális és mindkét irányból ható axiális terhelés felvételére alkalmasak a kétsorú, ferde hatásvonalú golyóscsapágyak is (12.5. ábra).

12.5. ábra
Görgőscsapágyak

A hengergörgős csapágyak nagy radiális terhelést és nagy fordulatszámot viselnek el. Több változatban készülnek, amelyek a vezetővállak elrendezésében különböznek egymástól (12.6. ábra).

12.6. ábra

A tűgörgős csapágyak olyan hengergörgős csapágyak, amelyek görgői az átmérőjükhöz képest hosszúak. Kis keresztmetszetük ellenére terhelhetőségük nagy, így előnyösen alkalmaztatók nagyobb dinamikus erőhatások felvételére.

A kúpgörgős csapágyak egyidejű radiális és axiális terhelés felvételére alkalmasak.

A beálló görgős csapágy a radiális terhelésen kívül minkét irányban ható axiális terhelés felvételére alkalmas (12.7. ábra).

12.7. ábra
Tárcsáscsapágyak

A tárcsáscsapágyakat általában egyirányú és mindkét irányú axiális terhelés felvételére gyártják (12.8. ábra).

12.8. ábra

Az axiális terheléssel egyidőben radiális terhelés felvételére is alkalmasnak az axiális beálló görgőscsapágyak (12.9. ábra).

12.9. ábra

A bemutatott fő csapágytípusok jelképes és egyezményes ábrázolását összefoglalva a következő táblázat tartalmazza:

Gördülőcsapágyak fő típusai és ábrázolásuk
12.1. táblázat
12.3. A csapágyjelek felépítése

A gördülőcsapágyak méretjele, a csapágyjel, főjelekből (alapjel) és kiegészítő jelekből áll, amelyeket nemzetközi szabványok rögzítenek. Ezek szerint az NJ320 csapágyjel értelmezése:

  • NJ - a csapágy azonosító jele,
  • 3 - sorozatjel,
  • 20 - furatjelző szám.

Az összes csapágyváltozat jelölésének bemutatására itt nem vállalkozhatunk, ezeket a katalógusok, illetve a gyártó cégek internetes oldalai tartalmazzák. Megjegyezzük azonban, hogy az alap- és kiegészítő jelek pontos megjelenítése a csapágyak rajzain nagyon fontos, hiszen mindegyik jel valamilyen szerkezeti vagy működésbeli különbözőséget takar.

Önellenőrző kérdések és feladatok
1. A gördülőcsapágyak az álló és forgó rész között elhelyezkedő, kapcsolatátvivő elemről kapták a nevüket.
Ennek alapján azonosítsa a következő csapágyakat!

a) egysorú mélyhornyú golyóscsapágy
b) kétsorú mélyhornyú beálló golyóscsapágy
c) beálló hengergörgős csapágy
d) kétsorú mélyhornyú golyóscsapágy



2. Az alábbi ábrán egy gyűrűs és egy tárcsás csapágyat lát. Azonosítsa ezeket a csapágyakat!

1. gyűrűs csapágy
2. tárcsás csapágy



3. Az alábbi ábrán görgős csapágyat lát. Nézze meg figyelmesen a gördülőelemet és válassza ki a csapágy megnevezését a felsorolásból!
kúpgörgős csapágy
tűgörgős csapágy
hengergörgős csapáőgy
hordőgörgős csapágy
4. Az alábbi megjegyzés a gördülőcsapágyakra vonatkozik. Döntse el, hogy igaz-e és jelölje a helyes választ!
A tűgörgős csapágyak olyan hengergörgős csapágyak, amelyek görgői az átmérőjükhöz képest hosszúak. Kis keresztmetszetük ellenére terhelhetőségük nagy, így előnyösen alkalmaztatók nagyobb dinamikus erőhatások felvételére.
5. A csapágyak azonosítására a csapágyjel szolgál. Milyen fő adatokat, információkat tartalmaz a csapágyjel? Válassza ki ezeket az alábbi felsorolásból!
sorozatjel
anyagjel
illesztési jel
azonosító jel
csapágyházjel
furatjel