KURZUS: Műszaki ábrázolás 2.

MODUL: IX. modul: Műszaki dokumentációk

21. lecke: Szerelt egységek, komplex rendszerek

Aktivitás: Olvassa el a 21. lecke anyagát! A feldolgozás során figyeljen az alábbiakra:

  • Tanulja meg a műszaki dokumentáció, a műszaki rajz és az egyes rajzfajták meghatározását.
  • Tanulja meg, hogyan csoportosíthatók a termékek a műszaki ábrázolás szempontjából.
  • Melyek az összeállítási rajzokon megadandó információkat.
  • Milyen adatokat kell megadni a darabjegyzékben.
  • Tanulja meg és alkalmazza a tételszámok elhelyezésének szabályait.

Követelmény: Ön akkor lesz sikeres a tananyag elsajátításában, ha:

  • Ismeri és azonosítani tudja az egyes műszaki dokumentációk meghatározását és azok kifejezéseit.
  • Ismeri az összeállítási rajzok adattartalmát, azok kialakítását és elhelyezését.
  • Adott rajzhoz ki tudja választani az egyes elemek azonosításához szükséges adatokat.
  • Ismeri a darabjegyzékben megadandó egyes információk jelentését és értelemszerűen használni is tudja ezeket adott rajzon.
  • A tanult azonosítási módot alkalmazva, adott rajzon el tudja helyezni az egyes azonosító elemeket (tételszámokat).

Kulcsszavak: műszaki dokumentáció, műszaki rajz, termék, vázlat, alkatrészrajz, munkadarabrajz, részösszeállítási rajz, gyártmány-összeállítási rajz, tételszám, darabjegyzék, termék, rajzszámrendszer.

A műszaki dokumentációk szabványban rögzített meghatározása alapján, miszerint a - Műszaki dokumentáció: egy adott ipari termék tervezési, szerkesztési, felhasználási és javítási munkáinak szöveges és rajzi dokumentumai, leírásai - is látható, hogy a műszaki rajzok át és átszövik egy termék tejes életútját a tervezéstől a felhasználásig.

Egy új termék először mindig gondolati szinten van jelen ebben a folyamatban. Megalkotásának szükségessége lehet igény az ipar vagy más terület részéről, de lehet egy alkotói gondolat megvalósítása, megtestesítése.

21.1. Szöveges okmányok

Az okmánykészletet a termék jellegétől, bonyolultságától, és az üzemeltetés körülményeitől függően kell megválasztani.

Eszerint szöveges okmány a műszaki leírás, a kezelési útmutató, az üzembehelyezési útmutató, a műszaki adatlap, ...

Tartalmi és formai kialakításukat is szabványok rögzítik, és a szöveg mellett általában tartalmaznak magyarázó ábrákat, esetleg táblázatokat.

21.2. Rajzi okmányok

A műszaki rajz a szabvány szerint: információhordozón rögzített, egyezményes szabályoknak megfelelően, grafikusan ábrázolt műszaki információ, amely rendszerint méretarányos.

Vagyis a műszaki gondolatok rajzban való közlésének eszköze, egyezményes jelekkel, jelölésekkel és módszerekkel. Tudjuk, hogy ennek megvalósításához elengedhetetlen a rajzi szabványok nemzetközi rendszere és a rögzített szabályok betartása.

21.3. Rajzfajták

A rajzokat felhasználásuk (céljuk), kidolgozásuk és tartalmuk szerint osztályozhatjuk.

A műszaki rajzok általános szakkifejezéseit és a rajzfajtákat az
MSZ ISO 10209-1 Termékek műszaki dokumentációja szabvány tartalmazza.

A leggyakoribb műszaki rajzfajták:

Diagram: olyan grafikus ábrázolás, amely két vagy több változó mennyiség közötti összefüggést fejez ki, általában koordináta-rendszerben ábrázolva.

Nomogram: olyan diagram, amelyből számítás nélkül meghatározható egy vagy több mennyiség közelítő számértéke.

Funkcionális vázlat: olyan rajz, amely grafikus jelekkel, jelképekkel mutatja be valamely rendszer elemeinek feladatát és kapcsolatait.

Vázlat: általában szabadkézi, nem feltétlen méretarányos rajz.

Alkatrészrajz: olyan egyetlen alkatrészt ábrázoló rajz, amely tartalmazza az alkatrész azonosításához szükséges információkat.

Munkadarabrajz: olyan egyetlen, tovább már nem bontható alkatrészt ábrázoló rajz, amely tartalmazza az alkatrész elkészítéséhez szükséges információkat.

Gyártmány-összeállítási rajz: olyan összeállítási rajz, amely valamely termék összes szerkezeti egységét és alkatrészét ábrázolja.

Rész-összeállítási rajz: csoportok vagy alkatrészek korlátozott számát alacsonyabb szerkezeti szinten ábrázoló összeállítási rajz.

A fenti csoportosításból látható, hogy az összeállítási rajzok nem a gyártáselőkészítés ill. gyártás eszközei, hanem az alkatrészek egységét, egymáshoz képesti elhelyezkedését és szerepüket bemutató, adott esetben bonyolult műszaki rajzok. Ennek megfelelően az összeállításban szereplő alkatrészekről általában még külön munkadarabrajzokat is készítünk. Csak annyi rajz készül, amennyi a gyártmány elkészítéséhez, eladásához vagy beépítéséhez feltétlenül szükséges és elegendő. A gyártmány viszont a gyártás végeredménye, azaz a felhasználásra alkalmas végtermék.

21.4. A termékek csoportosítása a műszaki ábrázolás szempontjából

A termék a szabvány szerint: az ipar által előállított - kereskedelmi forgalomba vagy értékesítésre kerülő - bármilyen tárgy vagy tárgyak halmaza.

A termékek csoportosítása úgy történik, hogy a termékcsoport tagjai egymásnak alkotó (összetevő) részeként szerepelnek:

A fenti struktúra mutatja, hogy egy termék lehet egyszerű vagy egészen bonyolult felépítésű.
Tulajdonképpen ezt az elvet követi a rajzok csoportosítása is.

21.5. Az összeállítási rajzok adattartalma

A munkadarabrajzról tudjuk, hogy egy adott alkatrész elkészítéséhez szükséges összes információt tartalmazza. A méretek mellett a felületi érdességi jellemzőket, alak- és helyzettűrési előírásokat, anyagminőséget, de ha a fogazott elemek rajzára gondolunk, akkor meg kell említenünk a különböző kiegészítő adatokat is (keménység, esetleges bevonatok, egyéb szükséges jellemzők).

Ezzel szemben az összeállítások a befoglaló, a beépítési, szerelési és illesztett méreteket tartalmazzák. Az egyes alkatrészeket tételszámokkal kell ellátni, amelyeket a darabjegyzékben rögzítve az egyes tételek azonosíthatók.

A darabjegyzék az összeállítási rajzon ábrázolt szerkezeti egységek, részegységek és alkatrészek - mint alkotórészek - teljes jegyzéke, amely megadja a szükséges információt azok gyártásához vagy beszerzéséhez.

A darabjegyzéket (21.1. ábra) az összeállítási rajzon, (amit törzsrajznak is szokás nevezni), közvetlenül a szövegmező folytatásaként kell elhelyezni. A darabjegyzék a rendelkezésre álló hely függvényében a szövegmezőtől balra folytatható, de a fejlécet minden oszlop alján meg kell ismételni.

21.1. ábra

A fenti ábrán a tanszéki egyszerűsített feliratmező és hozzá kapcsolódóan a darabjegyzék látható. A darabjegyzék és szövegmező ábrázolt méretei, az "x" irányú 170 mm-en kívül csak irányadók, az egyes cégek ettől eltérhetnek.

Az adattartalom a szövegmezőben, ill. darabjegyzékben sem kötelező érvényű, habár a szabvány rögzíti a mindig megadandó adatokat.

A darabjegyzék általános esetben a műszaki rajz része, de külön lap is lehet. Ha a műszaki rajz tartalmazza, akkor a rajz olvasási irányában helyezkedjen el, és a feliratmezőhöz csatlakozzon. Határoló vonalát folytonos vastag vonallal kell megrajzolni. Külalakját tekintve oszlopos kialakítású. Az információkat a következő csoportosításban kell megadni, a sorrend tetszés szerinti lehet:

  • tételszám (a darab tételszáma),
  • megnevezés (a darab elnevezése),
  • mennyiség (a megnevezés oszlopban szereplő alkatrész darabszáma),
  • hivatkozás (a rajzdokumentációban meg nem határozott alkotó részek azonosítása, pl.: szabványszám),
  • anyag (a felhasznált anyagfajta és minőség).

A darabjegyzéket ki lehet egészíteni egyéb információval is, amely a késztermék szempontjából szükséges: méret, raktári szám, tömeg, szállítási állapot, megjegyzés.

Az adatok sorrendje lentről felfelé haladjon, az oszlopok fejléce közvetlenül alattuk legyen.

Különálló darabjegyzék esetén az adatok sorrendje felülről lefelé haladjon a fejléc felül legyen.

A darabjegyzék kitöltéséhez a következőket vegyük figyelembe:

  • A Tételszám rovatba az adott alkatrész tételszáma kerül, alulról felfelé növekvő sorrendben. Ha a darabjegyzék külön lapra kerül, akkor a fejléc értelemszerűen a lap felső részén helyezkedik el. Ekkor a tételszámozás felülről lefelé történik.
  • A Mennyiség rovatba az adott alkatrészből a szerkezetben szereplő darabszámot tüntetjük fel.
  • A Megnevezés rovatba a tárgy, alkatrész neve kerül (pl.: Támasztó bak). Szabványos alkatrész esetén a szabványos név kerül megadásra (pl.: Hatlapfejű csavar).
  • A Méret rovatba szabványos alkatrész esetén a szabványos jel kerül (pl.: M8x25), félgyártmányból (rúdacél, hengerelt acél, lemez, stb.) készült alkatrész esetén a kész alkatrész befoglaló méreteit adjuk meg. (Habár a szabvány a befoglaló méretekre nem kérdez rá, ennek ellenére minden darabjegyzék tartalmaz ilyen oszlopot.)
  • Az Anyag rovatba az alkatrész anyagát (szabványos kötőelemek esetén a csoportszilárdságot) kell feltüntetni.
  • A Tömeg rovatot értelemszerűen kell kitölteni.
  • A Hivatkozás rovatba a szabványos alkatrész szabványszámát, vagy rajzszámát kell megadni, ha van.
21.6. Tételszámok

Mint már utaltunk rá, az egy rajzon belül ábrázolt szerkezeti (szerelt) egységeket, alkotó részeket és/vagy alkatrészeket tételszámokkal azonosítjuk.

A tételszámozást lehetőség szerint egymást követő sorrendben végezzük, és egy szerkezeti egységen belül az azonos alkatrészeknek azonos tételszámot adjunk.

A rajzon levő összes tételszámot azonos típusú és magasságú számmal a méretek kétszeresére kell készíteni, és a munkadarab körvonalán kívül kell elhelyezni. A tételszámokat a munkadarabhoz mutatóvonallal kell kapcsolni a következők szerint (21.2. ábra):

21.2. ábra

Ügyeljünk rá, hogy a mutatóvonalak ne keresztezzék egymást, rövidek legyenek és általában szögben csatlakozzanak a tételszámhoz. A rajz áttekinthetősége és olvashatósága érdekében a tételszámok lehetőleg függőleges oszlopokban és/vagy vízszintes sorokban helyezkedjenek el (21.3. ábra).

A munkadarabok tételszámai megadhatók közös mutatóvonalon is (21.3. ábra: 8, 9, 10 és 11 tétel). Az azonos munkadarabok tételszámait elég egyszer megadni. A tételszámozás sorrendjét: a lehetséges szerelési sorrend, az alkotóelemek jelentősége, vagy egyéb logikai sorrend szerint lehet megtervezni.

21.3. ábra
21.7. Rajzszámozás

A gyártmányok rajzainak kezelése egyértelmű és könnyen áttekinthető rendszerezést kíván. Ezt a célt szolgálja a rajzoknak bizonyos előre lefektetett elvek szerinti csoportosítása. A gyártmány rajzainak csoportosításakor kétféleképpen lehet eljárni: A bontó rajzolási rendszerben a gyártmányt rendszerezés céljából szerkezeti (szerelési; működési) egységekre bontjuk. Az összerakó rajzszámozási rendszer alkalmazása akkor lehet indokolt, ha a szerkesztő sok meglévő elemből építi fel a gyártmány

Önellenőrző kérdések és feladatok
1. Olvassa el figyelmesen az alábbi állítást és oldja meg a hozzá kapcsolódó feladatot!
Igaz-e az meghatározás? Jelölje a helyes választ!
A műszaki rajz információhordozón rögzített, egyezményes szabályoknak megfelelően, grafikusan ábrázolt műszaki információ, amely rendszerint méretarányos.
2. Egészítse ki értelemszerűen az alábbi meghatározást!

a) alakjától
b) anyagától
c) jellegétől
d) darabszámától
e) bonyolultságától
f) üzemeltetés
g) felületi finomságától

Az okmánykészletet a termék , , és az körülményeitől függően kell megválasztani.

3. Párosítsa az alábbi rajzi meghatározásokat, azok elnevezéseivel!

1. részösszeállítási rajz
2. vázlatrajz
3. alkatrészrajz

általában szabadkézi, nem feltétlen méretarányos rajz
csoportok vagy alkatrészek korlátozott számát alacsonyabb szerkezeti szinten ábrázoló rajz

4. Igaz-e az alábbi állítás? Jelölje a helyes választ!
Darabjegyzéket csak összeállítási rajzra kell készíteni.
5. Párosítsa az alábbi elnevezéseket, azok megfelelő meghatározásával!

1. Alkatrészek, szerelt egységek azonosítására szolgál.
2. Valamely termék összes szerkezeti egységét és alkatrészét ábrázolja.
3. Az ábrázolt alkotórészek teljes jegyzéke, amely megadja a szükséges információt azok gyártásához vagy beszerzéséhez.

tételszám
darabjegyzék
összeállítási rajz