4. lecke. Az ESP mechatronikája

Az ESP működési elvének és szerkezeti felépítésének megismerése.

A hallgató legyen képes
- saját szavaival megfogalmazni, mi az ESP feladata,
- felsorolásból kiválasztani, hogyan avatkozik közbe az ESP alulkormányzottság, túlkormányzottság, és fékezés közbeni stabilitásvesztés esetén,
- ábra alapján azonosítani az ESP-rendszer részegységeit,
- ábra alapján elmagyarázni a keresztgyorsulás-érzékelő, a kondenzátoros keresztgyorsulás-érzékelő és a perdületszenzor működési elvét.

A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

- ESP
- keresztirányú gyorsulás
- perdülési sebesség,
- alulkormányzottság,
- túlkormányzottság,
- fékezés közbeni stabilitásvesztés,
- keresztgyorsulás-érzékelő,
- egyesített keresztgyorsulás és perdületszenzor.

Tevékenység:
Ezeket a tulajdonságokat a keresztirányú gyorsulás, és a jármű függőleges tengelye körüli elfordulása, a perdülési sebesség jellemzi. (1. ábra.)

1. ábra A jármű mozgási irányai
- Fogalmazza meg, mi az ESP feladata!
- Jegyezze meg, milyen módon befolyásolja az ESP a jármű menettulajdonságait!
- Az 1. ábra alapján jegyezze meg, mit értünk keresztirányú gyorsulás és perdülési sebesség alatt!
Ezeket a tulajdonságokat a keresztirányú gyorsulás, és a jármű függőleges tengelye körüli elfordulása, a perdülési sebesség jellemzi. (1. ábra.)

1. ábra A jármű mozgási irányai
A Electronic Stability Program vagy röviden ESP a pályaelhagyásos balesetek számát hivatott csökkenteni, ha a gépkocsi a saját tengelye körül hirtelen elfordul, a kormánymozdulatokra nem megfelelően reagál, akkor elveszti a stabilitását. Az ESP az irányeltérési szögsebességet méri, és ha ez eltér a normálistól, az ESP beavatkozik. Szükségtől függően vagy csak a kerekekre leadott vonóerőt mérsékli, vagy, ha ez kevésnek bizonyulna, egymástól teljesen függetlenül fékezi a megfelelő kerekeket is.

Tevékenység:
jegyezze meg, hogyan avatkozik közbe az ESP alulkormányzottság, túlkormányzottság, illetve fékezés közbeni stabilitásvesztés esetén!
Hirtelen irányváltásoknál két dolog történhet a kocsival: vagy az első (2. ábra, bal oldali rész), vagy a hátsó kerekei megcsúsznak (2. ábra, jobb oldali rész). És bár az autók alapvetően hajlamosak valamelyik viselkedésre (alul- vagy túlkormányzottság), többszörös irányváltásnál már nem lehet felkészülni egyértelmű reakcióra. Az ESP ilyenkor avatkozik be.

2. ábra
jegyezze meg, hogyan avatkozik közbe az ESP alulkormányzottság, túlkormányzottság, illetve fékezés közbeni stabilitásvesztés esetén!
Hirtelen irányváltásoknál két dolog történhet a kocsival: vagy az első (2. ábra, bal oldali rész), vagy a hátsó kerekei megcsúsznak (2. ábra, jobb oldali rész). És bár az autók alapvetően hajlamosak valamelyik viselkedésre (alul- vagy túlkormányzottság), többszörös irányváltásnál már nem lehet felkészülni egyértelmű reakcióra. Az ESP ilyenkor avatkozik be.

2. ábra
Ha az autó saját függőleges tengelye körül valamilyen irányba túlzottan, vagy a kelleténél kisebb mértékben elfordul, megfelelő fékműködtetéssel korrigálható a viselkedése. Ha például a fara igyekszik kitörni, azaz a jármű túlkormányzott, a kanyarodási ív külső részén levő első kereket kell fékezni. Ha a jármű alulkormányzott, orra nem akar elfordulni, így az ív belső felén lévő hátsó kereket kell fékezni.
Az sem elképzelhetetlen, hogy fékezés közben veszti el stabilitását az autó, ilyenkor a rendszer nem fékez erőteljesebben, hanem úgy csökkenti az egyes kerekeken a fékerőt, hogy a szükséges irányú és méretű visszatérítő nyomaték létrejöjjön.
Más kérdés, hogy az ESP honnan tudja, hogy merre kellene mennie az autónak. A válasz egyszerű: a vezetőtől, aki a kormány elforgatásával kijelöli az irányt. A számítógépnek azt is tudnia kell, hogy ténylegesen mit csinál a kocsi, ezt keresztgyorsulás, szöggyorsulás-érzékelők, valamint a kerékfordulatszám-szenzorok figyelik.
Ha a járművezető által a kormánykerékkel kijelölt, és a tényleges irány között különbség van, az ESP közbeavatkozik. Ehhez a blokkolásgátló rendszer kiépítettségét használja, amely elektrohidraulikus úton képes egy-egy kerék fékszerkezetét külön is működtetni.
Tevékenység:
az ábra alapján jegyezze meg, milyen egységekből áll az ESP, és azok hol helyezkednek el a járműben!
A rendszer részegységei

3. ábra
forrás: http://www.racq.com.au/__data/assets/image/0017/42245/esp_car3.JPG

4. ábra
Az sem elképzelhetetlen, hogy fékezés közben veszti el stabilitását az autó, ilyenkor a rendszer nem fékez erőteljesebben, hanem úgy csökkenti az egyes kerekeken a fékerőt, hogy a szükséges irányú és méretű visszatérítő nyomaték létrejöjjön.
Más kérdés, hogy az ESP honnan tudja, hogy merre kellene mennie az autónak. A válasz egyszerű: a vezetőtől, aki a kormány elforgatásával kijelöli az irányt. A számítógépnek azt is tudnia kell, hogy ténylegesen mit csinál a kocsi, ezt keresztgyorsulás, szöggyorsulás-érzékelők, valamint a kerékfordulatszám-szenzorok figyelik.
Ha a járművezető által a kormánykerékkel kijelölt, és a tényleges irány között különbség van, az ESP közbeavatkozik. Ehhez a blokkolásgátló rendszer kiépítettségét használja, amely elektrohidraulikus úton képes egy-egy kerék fékszerkezetét külön is működtetni.
Tevékenység:
az ábra alapján jegyezze meg, milyen egységekből áll az ESP, és azok hol helyezkednek el a járműben!
A rendszer részegységei
- ESP-hidraulikus egység
- Kerék szögsebesség érzékelők
- Kormány szögelfordulás érzékelő
- Perdülési sebesség érzékelő
- Motorvezérlő egység

3. ábra
forrás: http://www.racq.com.au/__data/assets/image/0017/42245/esp_car3.JPG
Az ESP érzékelői
Kormánykerék-elfordulási szögérzékelő: ezt az eszközt a 3.3 leckében már bemutattuk.
Keresztgyorsulás-érzékelő
Tevékenység:
a 4. ábra alapján magyarázza el a keresztgyorsulás-érzékelő működését!
A keresztgyorsulás-érzékelő egy állandó mágnesből (1), egy Hall-jeladóból (4), egy csillapítólemezből (3) és egy rugóból (2) áll. A csillapító, a rugó és az állandó mágnes együtt egy mágneses rendszert alkot. Az állandó mágnes, amely össze van kötve a rugóval a csillapítólemez felett szabadon ide-oda lenghet. Ha a gépkocsira keresztgyorsulás is hat, akkor a csillapítólemez az állandó mágnes alatt elmozdul, amely a tömegtehetetlensége miatt késve mozdul el. Mozgás közben a csillapítólemezben örvényáramok keletkeznek, amelyek az állandó mágnessel ellentétes mezőt hoznak létre. Ezáltal az eredő mező gyengülését eredményezik, amely a Hall-feszültség változását okozza (ezt mérjük), amely arányos a keresztgyorsulás nagyságával.
Kormánykerék-elfordulási szögérzékelő: ezt az eszközt a 3.3 leckében már bemutattuk.
Keresztgyorsulás-érzékelő
Tevékenység:
a 4. ábra alapján magyarázza el a keresztgyorsulás-érzékelő működését!
A keresztgyorsulás-érzékelő egy állandó mágnesből (1), egy Hall-jeladóból (4), egy csillapítólemezből (3) és egy rugóból (2) áll. A csillapító, a rugó és az állandó mágnes együtt egy mágneses rendszert alkot. Az állandó mágnes, amely össze van kötve a rugóval a csillapítólemez felett szabadon ide-oda lenghet. Ha a gépkocsira keresztgyorsulás is hat, akkor a csillapítólemez az állandó mágnes alatt elmozdul, amely a tömegtehetetlensége miatt késve mozdul el. Mozgás közben a csillapítólemezben örvényáramok keletkeznek, amelyek az állandó mágnessel ellentétes mezőt hoznak létre. Ezáltal az eredő mező gyengülését eredményezik, amely a Hall-feszültség változását okozza (ezt mérjük), amely arányos a keresztgyorsulás nagyságával.

4. ábra
Perdülési sebesség érzékelő: ennek az eszköznek egy lehetséges kialakítását az 1.6 leckében már bemutattuk.
Újabb rendszerekben a két szenzort egy házban egyesítik. Egy nyomtatott áramköri lapra szerelik, így kisebb a helyigényük, illetve pontosabb az egymáshoz képesti helyzetük.
Tevékenység:
az 5. ábra alapján magyarázza el a kondenzátoros keresztgyorsulás-érzékelő működését!
Kondenzátoros keresztgyorsulás-érzékelő: egy kondenzátorlap egy mozgó tömeggel úgy van felfüggesztve, hogy ide-oda tudjon lengeni (5. ábra). Ezt a mozgó lapot két rögzítetten beépített kondenzátorlap szegélyezi. Így két kondenzátor (K1 és K2) keletkezik, amelyek sorba vannak kapcsolva. Az elektródákon keresztül lehet töltést mérni (C1 és C2 kapacitás), melyet a két kondenzátor tárol. Nyugalmi helyzetben mindkét kondenzátor töltése azonos, ha a szenzorra keresztgyorsulás is hat, akkor a tehetetlensége miatt a mozgó lemez elmozdul a gyorsulás irányával ellentétes irányban. Ez az elmozdulás megváltoztatja a lemezek távolságát és ezzel a kondenzátorok töltését, amelyet mérünk.

5. ábra
Újabb rendszerekben a két szenzort egy házban egyesítik. Egy nyomtatott áramköri lapra szerelik, így kisebb a helyigényük, illetve pontosabb az egymáshoz képesti helyzetük.
Tevékenység:
az 5. ábra alapján magyarázza el a kondenzátoros keresztgyorsulás-érzékelő működését!
Kondenzátoros keresztgyorsulás-érzékelő: egy kondenzátorlap egy mozgó tömeggel úgy van felfüggesztve, hogy ide-oda tudjon lengeni (5. ábra). Ezt a mozgó lapot két rögzítetten beépített kondenzátorlap szegélyezi. Így két kondenzátor (K1 és K2) keletkezik, amelyek sorba vannak kapcsolva. Az elektródákon keresztül lehet töltést mérni (C1 és C2 kapacitás), melyet a két kondenzátor tárol. Nyugalmi helyzetben mindkét kondenzátor töltése azonos, ha a szenzorra keresztgyorsulás is hat, akkor a tehetetlensége miatt a mozgó lemez elmozdul a gyorsulás irányával ellentétes irányban. Ez az elmozdulás megváltoztatja a lemezek távolságát és ezzel a kondenzátorok töltését, amelyet mérünk.

5. ábra
Tevékenység:
a 6. ábra alapján magyarázza el a perdületszenzor működési elvét!
Perdület szenzor: a keresztgyorsulás érzékelővel egy lapon található, de helyileg elkülönítve. Működése: vezetőcsíkokkal ellátott lengőképes tömeg egy állandó mágneses mező északi és déli pólusa közé van felszerelve (6. ábra). Váltakozó feszültség hozzávezetésével a lengőképes tömeget a vezetőcsíkokkal elmozdítja, a bevezetett váltakozó feszültségnek megfelelően egyenes vonalon, úgy hogy az lengőmozgást végezzen. A jármű megpördülésekor a lengő tömeg tehetetlensége miatt megváltozik az ide-oda mozgás, így a vezetőcsíkok elektromos viselkedése is, amely a mérés alapját képezi.

6. ábra
Forrás: Bosch – gépjárművek menetstabilizáló rendszerei
a 6. ábra alapján magyarázza el a perdületszenzor működési elvét!
Perdület szenzor: a keresztgyorsulás érzékelővel egy lapon található, de helyileg elkülönítve. Működése: vezetőcsíkokkal ellátott lengőképes tömeg egy állandó mágneses mező északi és déli pólusa közé van felszerelve (6. ábra). Váltakozó feszültség hozzávezetésével a lengőképes tömeget a vezetőcsíkokkal elmozdítja, a bevezetett váltakozó feszültségnek megfelelően egyenes vonalon, úgy hogy az lengőmozgást végezzen. A jármű megpördülésekor a lengő tömeg tehetetlensége miatt megváltozik az ide-oda mozgás, így a vezetőcsíkok elektromos viselkedése is, amely a mérés alapját képezi.

6. ábra
Forrás: Bosch – gépjárművek menetstabilizáló rendszerei

1. Fogalmazza meg, mi az ESP feladata!

2. Jelölje meg, hogyan avatkozik közbe az ESP alulkormányzottság esetén!
A kanyarodási ív külső részén levő első kereket fékezi. | |
A kanyarodási ív belső részén levő első kereket fékezi. | |
A kanyarodási ív külső részén levő hátsó kereket fékezi. | |
A kanyarodási ív belső részén levő hátsó kereket fékezi. | |
Az egyes kerekeket úgy csökkenti a fékerőt, hogy a szükséges irányú és méretű visszatérítő nyomaték létrejöjjön.
| |

3. Jelölje meg, hogyan avatkozik közbe az ESP, ha a jármű fékezés közben veszti el stabilitását!
A kanyarodási ív külső részén levő első kereket fékezi. | |
A kanyarodási ív belső részén levő első kereket fékezi. | |
A kanyarodási ív külső részén levő hátsó kereket fékezi. | |
A kanyarodási ív belső részén levő hátsó kereket fékezi. | |
Az egyes kerekeket úgy csökkenti a fékerőt, hogy a szükséges irányú és méretű visszatérítő nyomaték létrejöjjön.
| |

4. Az ábra alapján azonosítsa az ESP részegységeit! Írja be a megfelelő számot a mezőbe!


ESP-hidraulikus egység
Motorvezérlő egység
Kerék szögsebesség érzékelők
Perdülési sebesség érzékelő

5. Az alábbi ábra alapján magyarázza el keresztgyorsulás-érzékelő működését!


6. Az alábbi alapján magyarázza el a kondenzátoros keresztgyorsulás-érzékelő működését!


7. Az alábbi ábra alapján magyarázza el a perdületszenzor működési elvét!


1. Az ESP szabályozástechnikája
A határtartományban végzett menetdinamikai szabályozásnak a jármű síkbeli szabadságfokait, hosszirányú sebességet, a keresztirányú sebességet és függőleges tengely körül elfordulási sebességet (perdülési sebességet) uralható határok között kell tartania.
Rendszer- és szabályozásstruktúra
Az ABS- és ABS/ASR rendszer továbbfejlesztett részegységeire épül, és lehetővé teszi az összes kerék nagy dinamikájú, aktív fékezés. A szabályozási körbe bevonja a jármű visekledését is, és a kerekekre ható fék-, vonó- és oldalerőket a mindenkori helyzetnek megfelelően úgy szabályozza, hogy a tényleges viselkedés közeledjen az előírt viselkedéshez.
A motorirányító a CAN- csatlakozásokkal a motor nyomatékát és ezzel a kerekek hajtási csúszását befolyásolja. A menetdinamika szabályozás továbbfejlesztett részegységei a hossz és oldalirányű dinamikus erőket minden egyes keréken választás szerint egyidejileg és igen pontosan tudják szabályozni. (7. ábra)

8. ábra A menetdinamikai szabályzás elvi blokksémája
A határtartományban végzett menetdinamikai szabályozásnak a jármű síkbeli szabadságfokait, hosszirányú sebességet, a keresztirányú sebességet és függőleges tengely körül elfordulási sebességet (perdülési sebességet) uralható határok között kell tartania.
Rendszer- és szabályozásstruktúra
Az ABS- és ABS/ASR rendszer továbbfejlesztett részegységeire épül, és lehetővé teszi az összes kerék nagy dinamikájú, aktív fékezés. A szabályozási körbe bevonja a jármű visekledését is, és a kerekekre ható fék-, vonó- és oldalerőket a mindenkori helyzetnek megfelelően úgy szabályozza, hogy a tényleges viselkedés közeledjen az előírt viselkedéshez.
A motorirányító a CAN- csatlakozásokkal a motor nyomatékát és ezzel a kerekek hajtási csúszását befolyásolja. A menetdinamika szabályozás továbbfejlesztett részegységei a hossz és oldalirányű dinamikus erőket minden egyes keréken választás szerint egyidejileg és igen pontosan tudják szabályozni. (7. ábra)

8. ábra A menetdinamikai szabályzás elvi blokksémája
ESP szabályzó rendszer sematikus ábrázolása (8. ábra):

9. ábra. A jármű menetdinamikai szabályozását szolgáló rendszer
- Az érzékelők adják a szabályozási bemenet jeleit
- Az ESP elektronika – különböző síkokban strukturált szabályzókkal (szabályozási hierarchia) együtt- amely a fölérendelt menetdinamikai szabályzókból és alárendelt csúszásszabályzókból áll.
- beavatkozó elemek (aktuátor) befolyásolják a fékező- vonó és oldalerőket.

9. ábra. A jármű menetdinamikai szabályozását szolgáló rendszer
2. Az ESP működése jellegzetes jármű forgalmi helyzetekben
Hirtelen kormányzási manőverek és ellenkormányzás
Sávváltások, gyors kormánymozdulatok a következő esetekben merülhet fel:

9. ábra A két jármű menetdinamikája
Hirtelen kormányzási manőverek és ellenkormányzás
Sávváltások, gyors kormánymozdulatok a következő esetekben merülhet fel:
- egymás követő szűk kanyarokba történő gyors behajtáskor,
- hirtelen fellépő akadály kikerülése után gyorsan vissza kell térni a sávba
- autópályán hirtelen befejezett előzési manővert kell végrehajtani
- jó tapadási tényező
- fékezés nélküli manőverezés
- kezdő sebesség 144 km/h

9. ábra A két jármű menetdinamikája
ESP nélküli gépkocsi (1): Az első hírtelen kormány mozdulat után fennáll a veszélye annak, hogy a gépjármű instabillá váljon. A kormányelfordítás következtében az első kereken a legrövidebb idő alatt igen nagy oldalerők ébrednek, a hátsó kerekeken azonban csak késlelkedve növekszenek az oldalerők. A jármű függőleges tengelye körül befordul jobbra (befordító perdítő nyomaték). A szabályozatlan jármű nem reagál az ellenkormányzásra, vagyis uralhatatlanná válik. A perdülési sebesség és az úszási szög jelentősen megnő, a jármű kisodródik.
ESP-vel felszerelt gépkocsi (2): Az első kormányfordítás után az instabilitás közeledtéhez a rendszer a baloldal első kerék megfékezésével stabilizálja, az ESP esetében ez aktív fékezés, mert a vezető közreműködése nélkül következik be. Ez a beavatkozás lecsökkenti a befelé fordító perdítő nyomatékot. A perdítési sebesség csökken és az úszási szög csak egy korlátozott értéket ér el. Az ellenkormányzás után először a perdítő nyomaték, majd perdülési sebesség hatásiránya megváltozik. Ezután a jobb első kerék fékjének rövid működtetése teljes stabilizálást eredményez. A jármű a kormány elfordítási szögével kijelölt menetirányt követi.
Sávváltás teljes fékezéssel
Ha egy veszélyhelyzet csak későn ismerhető fel, a teljes fékezés nem elegendő ahhoz, hogy a vezető a gépkocsit idejében megállítsa, az ütközés elkerülése érdekében még sávot is kell váltani. A két jármű közül az egyik jármű csak blokkolásgátlóval felszerelt (a 10. ábra felső részén), a másik ESP-vel is fel van szerelve (10. ábra alsó része). Mindkét jármű sebessége 50km/h és síkos úttesten halad. Az ábrán a fekete pontok bójákat jelölnek, a kis négyszögek felborított bójákat, a nagy fekete téglalap pedig egy úton lévő akadály.

10. ábra A két jármű menettulajdonságai
(A kép nagyobb változatát itt találja!)
ESP-vel felszerelt gépkocsi (2): Az első kormányfordítás után az instabilitás közeledtéhez a rendszer a baloldal első kerék megfékezésével stabilizálja, az ESP esetében ez aktív fékezés, mert a vezető közreműködése nélkül következik be. Ez a beavatkozás lecsökkenti a befelé fordító perdítő nyomatékot. A perdítési sebesség csökken és az úszási szög csak egy korlátozott értéket ér el. Az ellenkormányzás után először a perdítő nyomaték, majd perdülési sebesség hatásiránya megváltozik. Ezután a jobb első kerék fékjének rövid működtetése teljes stabilizálást eredményez. A jármű a kormány elfordítási szögével kijelölt menetirányt követi.
Sávváltás teljes fékezéssel
Ha egy veszélyhelyzet csak későn ismerhető fel, a teljes fékezés nem elegendő ahhoz, hogy a vezető a gépkocsit idejében megállítsa, az ütközés elkerülése érdekében még sávot is kell váltani. A két jármű közül az egyik jármű csak blokkolásgátlóval felszerelt (a 10. ábra felső részén), a másik ESP-vel is fel van szerelve (10. ábra alsó része). Mindkét jármű sebessége 50km/h és síkos úttesten halad. Az ábrán a fekete pontok bójákat jelölnek, a kis négyszögek felborított bójákat, a nagy fekete téglalap pedig egy úton lévő akadály.

10. ábra A két jármű menettulajdonságai
(A kép nagyobb változatát itt találja!)
Az ABS-el felszerelt gépjármű már az első kormánymozdulatnál az úszási szög és a perdítési sebesség olyan nagyságúra növekszik, hogy a vezetőnek a fékezés közben ellenkormányzást kell alkalmaznia. Ezáltal ellentétes irányú úszási szög lép fel és gyorsan növekszik. A vezető ismételt gyors ellenkormányzásra kényszerül. Még éppen sikerül stabilizálni a gépjárművet és az útfelületen maradnia.
Az ESP-vel is szerelt gépjármű, stabil, mert a perdülési sebesség és az úszási szög könnyen kézben tartható értékre csökken. A vezető teljes mértékben tud koncentrálni a kormányzási manőverre, mert a gépjármű stabil marad. Ebből adódóan az ESP-vel szerelt gépjármű fékútja rövidebb, mint amely csak ABS-sel van szerelve.
Többszörös kormányzás és ellenkormányzás, növekvő kormánykerék elfordítással
Több bal- és jobbkanyarból álló kanyarsorozaton áthaladva rendkívül dinamikus, növekvő kormány elfordítással végzett vezetési manőver során különösen jól megmutatkozik az ESP hatásmódja.
ESP nélküli jármű állandó sebesség tartásához folyamatossan növelni kell a motor teljesítményét. Emiatt azonban állandóan növekszik a hajtott kerekek hajtási csúszása is. A kormányzás és ellenkormányzás közötti átváltás közben a hajtási csúszás olyan nagy, hogy a szabályozás nélküli jármű instabillá válik. A következő váltásra a jármű már nem reagál, kisodródik. Megközelítőleg állandó keresztirányú gyorsulás közben erőteljesen növekszik az úszási szög és a perdülési sebesség.
Gépkocsi ESP-vel való manőverezéskor már igen hamar beavatkozik, mert má kezdetkor fenyeget az instabilitás veszélye. Itt ugyan úgy megtörténik a motor beavatkozás, és a kerekek egyenkénti fékezése. Így a jármű stabil marad és követi a kormánymozdulatokat. A rendszer szabályozza az úszási szöget és a fellépő perdülési sebességet.
Gyorsítás/ lassítás kanyarban
Ha egy kanyar befelé haladva szűkül, vagyis csökken a sugara, mint például az autópálya-kijáratok esetébe gyakran előfordul- változatlan sebesség esetén a kifelé irányuló erő, a centrifugális erő növekszik. Ilyen helyzet áll fenn, ha a kanyarból kifelé haladva túl hamar kezdődik meg a gyorsítás, ami ugyanezzel a hatással jár. Ugyanígy a sugár és érintőleges irányú erők rontják a jármű stabilitását, ha a vezető túl erőteljesen fékez a kanyarban.
ESP nélkül gépkocsi: Amikor a jármű a fizikai határtartományban kerül, és először alulkormányzottá válik. A szükséges kormányelfordítás igen gyorsan növekszik. Ezzel egyidejűleg az úszási szög is erősen nő. A vezetőnek még éppen sikerül a körpályán tartani. Azonban amikor instabillá válik a sebesség növekedéssel, a hátulja kitör, a vezetőnek ellen kell kormányoznia, és elhagyja a kört.
Gépkocsi ESP-vel: A vezetőnek sebesség növelésre irányuló akarata azonban nem valósul meg, mert jármű már a stabilitás határán mozog. Az ESP a motor működésébe beavatkozva korlátozza a hajtónyomatékot. A motor- és fék működésébe történő aktív beavatkozás a jármű alulkormányozottság hajlama ellen hat. Ezáltal kismértékű eltérések adódnak a kijelölt iránytól, amelyeket azomban megfelelő kormánymozdulatokkal korrigál. A vezető tehát a szabályozási kör részévé válik. Az ESP stabil tartományban tartja a jármű haladását.

11. ábra Gyorsítás kanyarban

12. ábra Lassítás kanyarban
Az ESP-vel is szerelt gépjármű, stabil, mert a perdülési sebesség és az úszási szög könnyen kézben tartható értékre csökken. A vezető teljes mértékben tud koncentrálni a kormányzási manőverre, mert a gépjármű stabil marad. Ebből adódóan az ESP-vel szerelt gépjármű fékútja rövidebb, mint amely csak ABS-sel van szerelve.
Többszörös kormányzás és ellenkormányzás, növekvő kormánykerék elfordítással
Több bal- és jobbkanyarból álló kanyarsorozaton áthaladva rendkívül dinamikus, növekvő kormány elfordítással végzett vezetési manőver során különösen jól megmutatkozik az ESP hatásmódja.
ESP nélküli jármű állandó sebesség tartásához folyamatossan növelni kell a motor teljesítményét. Emiatt azonban állandóan növekszik a hajtott kerekek hajtási csúszása is. A kormányzás és ellenkormányzás közötti átváltás közben a hajtási csúszás olyan nagy, hogy a szabályozás nélküli jármű instabillá válik. A következő váltásra a jármű már nem reagál, kisodródik. Megközelítőleg állandó keresztirányú gyorsulás közben erőteljesen növekszik az úszási szög és a perdülési sebesség.
Gépkocsi ESP-vel való manőverezéskor már igen hamar beavatkozik, mert má kezdetkor fenyeget az instabilitás veszélye. Itt ugyan úgy megtörténik a motor beavatkozás, és a kerekek egyenkénti fékezése. Így a jármű stabil marad és követi a kormánymozdulatokat. A rendszer szabályozza az úszási szöget és a fellépő perdülési sebességet.
Gyorsítás/ lassítás kanyarban
Ha egy kanyar befelé haladva szűkül, vagyis csökken a sugara, mint például az autópálya-kijáratok esetébe gyakran előfordul- változatlan sebesség esetén a kifelé irányuló erő, a centrifugális erő növekszik. Ilyen helyzet áll fenn, ha a kanyarból kifelé haladva túl hamar kezdődik meg a gyorsítás, ami ugyanezzel a hatással jár. Ugyanígy a sugár és érintőleges irányú erők rontják a jármű stabilitását, ha a vezető túl erőteljesen fékez a kanyarban.
ESP nélkül gépkocsi: Amikor a jármű a fizikai határtartományban kerül, és először alulkormányzottá válik. A szükséges kormányelfordítás igen gyorsan növekszik. Ezzel egyidejűleg az úszási szög is erősen nő. A vezetőnek még éppen sikerül a körpályán tartani. Azonban amikor instabillá válik a sebesség növekedéssel, a hátulja kitör, a vezetőnek ellen kell kormányoznia, és elhagyja a kört.
Gépkocsi ESP-vel: A vezetőnek sebesség növelésre irányuló akarata azonban nem valósul meg, mert jármű már a stabilitás határán mozog. Az ESP a motor működésébe beavatkozva korlátozza a hajtónyomatékot. A motor- és fék működésébe történő aktív beavatkozás a jármű alulkormányozottság hajlama ellen hat. Ezáltal kismértékű eltérések adódnak a kijelölt iránytól, amelyeket azomban megfelelő kormánymozdulatokkal korrigál. A vezető tehát a szabályozási kör részévé válik. Az ESP stabil tartományban tartja a jármű haladását.

11. ábra Gyorsítás kanyarban

12. ábra Lassítás kanyarban

- Kőfalusi Pál – ABS-től az ESP-ig
- http://origo.hu
- http://volkswagen.hu
- Bosch – Gépjárművek menetstabilizáló rendszerei