Főoldal

...::: Kautz Gyula :::...

A szakkoli

Tagok

KAUTZ-KONFERENCIA

Tisztújítás

Előadások

Programok

OPEV

Fórum

Galéria

Pályázat

Kontakt


dr. Kautz Gyula

Dr. Kautz Gyula 1829. november 5-én Győrben született, az itteni bencés gimnáziumban érettségizett. A Győri Királyi Akadémia Bölcseleti Karának két évfolyamát 1846-47 ben végezte el. 1848 őszén a Pesti Tudományegyetem Jog és Államtudomány Karán folytatta tanulmányait, 1850-ben itt avatták jogi doktorrá. Bejárta Németország nagyhírű egyetemeit (Berlin, Heidelberg, Lipcse), s behatóan tanulmányozta a közgazdasági és államjogi történeti iskolák elméleti munkásságát. 1851 ben a Pozsonyi Királyi Jogakadémián lett segédtanár, majd 1853-ban a Nagyváradi Királyi Jogakadémia rendes tanáraként dolgozott. Tantárgya a politikai ökonómia és az osztrák pénzügyi jog volt. 1858-ban a budai műegyetemen kinevezték a közjog és a közigazgatás rendes tanárának. Előadásaira a különböző egyetemi fakultásokról is szívesen mentek a hallgatók. Élete ezen időszakában írta a Theorie und Geschichte der National-Oekonomie című nagyhatású művét, mely tárgyi gazdagsága, ismereteinek rendszerezettsége és elméleti színvonala miatt a maga idejében egyedülálló szellemi teljesítménynek számított. E művét a kölföldi szakirodalom is elsőrangú forrásmunkának tekinette.

Megírta az Osztrák-Magyar Birodalom statisztikájáról szóló tankönyvet, Adam Smith és a modern nemzetgazdasági nézeteiről szóló értekezést, és a szintén nemzetközi visszhangot kiváltó "az állameszme világtörténeti fejlődésében" című művet. 1862-ben a MTA levelező tagja lett, 1865-ben rendes tagjává választották. Politikai felfogása alapján a Deák-párthoz vonzódott, Deák szűkebb szellemi köréhez tartozott, s nagy szerepet vállalt a párt és a kiegyezés gazdasági programjának kidolgozásában. Az 1865-ös választásokon Deák bíztatására indult Győr mandátumáért. A kiegyezést hirdető programjával megnyerte a győri választást. Ő terjesztette az országgyűlés elé az első alkotmányos költségvetést és tagja volt a kiegyezést előkészítő 67-es bizottságnak is. Három cikluson keresztül volt Győr országgyűlési képviselője, és sokat segített a város iparfejlesztő törekvéseinek megvalósításában. 1883-ban az Osztrák-Magyar Bank alkormányzója lett, 1893-ban pedig az Osztrák-Magyar Bank főkormányzójává nevezte ki I. Ferenc József. Az ő munkásságához kötődik a bankjegy magyar szövegének és a magyar címernek az alkalmazása is. 1900-ban vált meg a bank főkormányzói tisztétől.

A Pesti Tudományegyetemen az 1872-1873-as tanévben a Jog és Államtudományi Kar dékánja, 1873-74-ben az intézmény rektora volt. 1904-1907 között az MTA alelnöki tisztségét töltötte be. Tagja volt a párizsi société d' Economie Politique-nak és a londoni Statisztikai Intézetnek. 1909. március 27-én Budapesten hunyt el.