Aktualitás Vissza a főlapraStílusokTechnikákMi a művészet?

Farsang

 

Karnevál

 

sarok3.gif (121 bytes)

Busójárás

sarok4.gif (122 bytes)

 

sarok1.gif (122 bytes)

 Álarc

sarok2.gif (123 bytes)

 

   

sarok4.gif (122 bytes)

  

ÁLARC: tárgy, amely arra szolgál, hogy hordozójának külsejét átalakítsa, egyéniségét megváltoztassa, segítségével az álarcot hordozó idegen lényt testesítsen meg. Eltakarhatja az arc egy részét, az egész arcot vagy az egész fejet is, sőt járulékos viselettel a testet is. Készülhet fémből, bőrből, fából, textíliából, növényi anyagokból, tollakból, papírból stb. Álarcot használnak a vadászatnál az állatok félrevezetésére, a halottkultusznál, mindenféle mágikus-vallásos, szertartásokban. A világ csaknem minden népe használ álarcot, maszkot, ahol nincs álarc, ott az arc festése helyettesíti.
A magyar népi kultúrában az Európa nagy részében ismert faálarcok csak kis szerepet játszanak, helyette bőrből, továbbá nem maradandó anyagokból készült improvizált álarcokat találunk. Faálarcot használtak a hétfalusi csángók boricatáncában, bőr álarcot hordtak néha a székelyek betlehemes játékának pásztorai. Úgy tűnik, hogy a honfoglaló magyaroknál a temetési álarcoknak volt szerepe. Egy honfoglalás kori sírban a csontváz koponyáján bőrlepel nyomai voltak, a szem és a száj helyén négyszögletes ezüstlemezek. Hasonló halotti álarcokat az obiugorok szinte napjainkig használtak. Ma hazánk területén a mohácsi délszlávok (sokácok) farsangi álarcai faálarcok, melyeket a busójárás alkalmából használnak.
Az álarcviselés legfontosabb alkalmai a farsangon kívül a Mikulás napja és a Luca napja.
/Révai Nagy Lexikona/