Joan Miró (1893-1983)

Joan Miró a szürrealizmus egyik vezető egyénisége volt.

1893. április 20-án született Spanyolországban, Barcelonában. Édesapja Miquel Miró Adzeries aranyműves volt, édesanyja pedig egy asztalos lánya. Mirónak volt egy húga Dolores.

Gyerekként visszahúzódó volt. Saját álomvilágában élt. Sokat festett és rajzolt, de hiába mondta apjának, hogy festő akar lenni. Édesapja 1907-ben kereskedelmi iskolába küldte. De ehelyett Miró egy művészeti kurzusra kezdett járni. Majd 1912-ben elkezdett a Francisco Gali Art iskolába járni. 1919-ben 26 évesen Párizsba költözött. Találkozott Pablo Picasso-val, Ernest Hemingway-vel és mindazokkal akik később a szürrealisták lettek.

1920-21-ben volt az első egyéni kiállítása a La Licorne galériában.
1929-ben adták ki első litográfiáit.

1929-ben feleségül veszi Pilar Juncosa-t. 1931-ben megszületik lánya, Marie Dolores.

1933-1938 között kiállításai voltak  Párizsban, New York-ban , Londonban és Tokioban is.

Mikor 1939-ben kitört a II. világháború Miró családjával együtt Majorca szigetére költözött.

1941-ben a New York-i Modern művészetek múzeumában volt egy nagy kiállítása.
1942-ben elkezd kerámiával dolgozni.
1947-ben az USA-ba utazik ahol 8 hónapot tölt és a Terrace Plaza Hotel freskóit festi.
1949. Kiállítások Barcelonában, Stockholmban, Bernben és Baselben.
1959-ben megnyeri a 1958-as International Guggenheim Díjat.
1967-ben megkapja a Carnegy-díjat a festészetéért.

1983. december 25-én  halt meg.

Munkássága

Picasso és a kubizmus hatott rá, de a húszas évektől a szürrealista csoport tagjaként vált igazán ismertté és egyénivé. Műveiben a mikroszkópikus világ, a biológiai formációk eleminek játékos, dekoratív rendjéből alakította ki színgazdag, bő képzeletű kompozíciókat, amelyek üdesége a primitív művészetre és a gyermeki fantázia játékosságára utal. Szürrealistává teszi műveit, hogy nagy teret enged a tudatalatti szféra impulzusainak. Jóllehet képein a motívumok elrendezése esztétikai érvényű mégis mindvégig spontán, csapongó, szertelen. Művészete a 20. századi festészet egyik legderűsebb fejezete. Ha a maszkszerűen torzat jeleníti, a groteszk fintor akkor is szatirikus jelleget ad művinek. 1954-ben a Velencei Biennale egyik nagydíját nyerte. A negyvenes évektől számos dekoratív kerámia falképekett is tervezett (párizsi UNESCO-székház).

A rendőr: a szürrealizmus elősegétette az ötletek és képzelet szabad játékát. Miró hagyta, hogy az alakok és formák spontán jelenjenek meg ne pedig pontos tervezés eredményeként. Ehhez a műhöz az absztrakt expresszionizmus technikáját alkalmazta. A festéket Folyatta a vásznon, ecsettel is vitt fel és ronggyal törölte a vásznon a festéket.
	The Kerosene Lamp: ez a mű egyik korai próbálkozása arra, hogy személyes szürrealista nyelvet hozzon létre. Kubista stílust kevert a rajzfilm stílusával.

Képtár1
Képtár2
Képtár3
Képtár4
Képtár5