XX. század művészete

Favizmus (korai expresszionizmus)

Fauves-vadak. a tiszta színek fokozottabb kifejezőerejére, éles színkontrasztokra kívánt építeni. A fény-árnyék ellentéteket kiküszöbölték. Csekély jelentőséget biztosítottak a harmadik dimenziónak.
Képviselői: Matisse (K-i szőnyegek színvilága, dekoratív stílus), Gauguin, Vincen van Gogh, Mauriac Vlaminck, Georges Braque
Mauriac de Vlaminck: A vörös fák: A tájképi struktúra itt már csak ürügy, a kép színei és az eredeti látvány feltételezhető színei között már alig-alig találunk megfeleltetést. Mindennél fontosabb, hogyan ütközik a vörös a zölddel, hogyan áll szemben a kék a sárgával.
Henri Matisse: A vörös desszert: ugyancsak a vadító színek uralkodnak, az árnyékok hiányoznak, az asztalon lévő tárgyak lebegnek, minden egybefolyik.

Futurizmus

Képviselői szembefordultak a múlt hagyományival, s arccal a jövő a technika százada felé a fejlődést, a dinamizmust, a lendületet, s korunk meghatározó élményeként a mozgást, a sebességet, a gépet dicsőítik.
Festők: Giacomo Balla, Umberto Boccini, Carlo Carra, Luigi Russolo, Gino Servini)
A mozgás megragadására törekedtek, úgy hogy annak időben egymást követő fázisait egyidejűleg, egyazon képen montázsszerűen, vagy ritmikusan ismétlődő formákkal megtörték, s egymást átfedő erőterekkel, színnyalábokkal ábrázolták.
Umberto Boccini: Az izmok dinamizmusa: A lépő alakban feszülő energiákat úgy fejezi ki, hogy megformálja az előrehaladó izmok "erővonalait" is, vagyis több időpillanatban térben elfoglalt helyzeteit fogja össze mozgalmas tömbbé.

Expresszionizmus

Az expresszionizmus lemond a látvány szépségéről, belső élményeket kíván az ábrázolás tárgyává tenni, legyen szó akár társadalmi elkötelezettségről, fennálló rendszer átalakításának artikulálatlan vágyáról vagy lelkesült látomásról a jövőt illetően. A művész tekintete a külvilág felől befelé, az emberi lélek felé fordul.
Élénk nyers színek használata mellett olykor görcsös, eltorzított vonásokat, formákat eredményez.
Festők: Vincent van Gogh, Paul Gaugin, Edvard Munch, James Ensor, Cézanne.

Kubizmus:

Hátat fordít a valósághű ábrázolás követelményének, s a természeti látvány motívumait mértani jelekké absztrahálva az érzéki benyomásnál többre értékeli a képépítés logikáját. A tárgyak belső szerkezeté gömbök, kúpok, hengerek segítségével akarja megragadni. Képviselői: Picasso, Juan Gris.
Picasso: Nő legyezővel: A tér nem egyezik a látott térrel, az árnyékok nem függenek egységes fényforrástól, hanem sötét, szögletes foltok önálló rendszerévé alakulnak. Kicsavarodott karok. Arc: néger szobrok leegyszerűsítő faragástechnikáját idézi.

Absztrakt expresszionizmus

A latin abstrahere "elvonni" és expressio "kifejezés" szóból származik. Lényege a művész pszichikai állapotának, tudatalatti képzeteinek közvetlen és drámai kifejezése, valamint a festés folyamatának meditatív átélése.
Előzménye: Paul Klee, Vaszilij Kandinszkij, Max Ernst, szürrealizmus automatikus írása.
Legjelentősebb mesterei: William de Kooning, Clifford Still, Jackson Pollock, Hans Hartung, Mark Tobey, Georges Mathieu, Wols, Jean Dubuffet, Pierre Soulages.
Franz Marc: A kék ló: Az állatok világába a civilizáció során elvesztett ártatlanságot és természetközelséget vetítette bele. A színeknek szimbolikus jelentést tulajdonított.

Dadaizmus

A művészi személyiség gátlástalan felszabadítását, a megkopott művészeti és társadalmi konvenció felszámolását, s a hagyományos esztétikai normák radikális szétzúzását követelte. A művészek ironikus-szatirikus eszközökkel kívánták átalakítani a társadalmi együttélés szabályit.
Új műfajok születnek, melyek közös jellemzője, hogy a dolgok véletlen egymás mellé kerüléséből származó jelentésváltozásra épülnek.
Elnevezése: találomra felütötték a szótárt.
Festő: Duchamp

Konstruktivizmus

Az ábrázolás szerkezeti összetevőit a síkok, tömegek és terek matematikailag-logikailag leírható formai rendjéhez kívánta igazítani, s az anyag öntörvényűségéhez való alkalmazkodást hirdette.
Malevics: Fekete négyzet fehér alapon

Szürrealizmus:

Az álom nélkülözhetetlen a valóság megragadásához. Legmagasabb rendű alkotói módszer a képzelet és képzelőerő. Új módszerek: automatikus írás: álmok, szabad asszociációk spontán, a tudat kontrolljának kizárásával történő rögzítése.
A képi ábrázolás tekintetében a szürrealizmus nem egységes stílus; laza esztétikai elvei naturalisztikusan megjelenített, ám látomásosan abszurd tematikájú műveket éppúgy megengednek mint nonfiguratív kompozíciókat.
Alkotók: Salvador Dali, Max Ernst
Dali: Arc és gyümölcsöstál megjelenése egy tengerparton: Szürrealista álomvilág megfestése