2. "A Görög"

El Greco 1541-ben Kréta szigetén született Kandia városában (vagy az annak közelében fekvő Fódele faluban). A keresztségben a Domenikosz Theotokopulosz nevet kapja. -Családi életrajzírók állítása szerint bizánci származású.- Ez a földközi tengeri sziget akkoriban az iszlám világ szélén a kereszténység egyik bástyája. Az ifjú Domenikosz bátyjával együtt szolíd neveltetésben részesült, fiatal koráról nem maradtak fenn emlékek, családja sorsa is a feledés homályába vész. A fiatal El Grecot a festészeten kívül a szobrászat is érdekelte. Korai műveiben még statikus elemek is megjelennek, s a klasszikus hellén látásmód enyhítette későbbi végletes ábrázolásmódját. Először egy 1566-os íráson olvasható neve, melyből valószínűsíthető, hogy miniatűr freskó és táblaképek készítésével foglalkozik, azokat sokszor tombolán értékesíti. Bátyja adószedő Velencében, valószínűleg rajta keresztül szerzi 1568-ban azt a munkáját, mikor egy velencei térképész munkáit készíti elő, rajzolja át. Velencei munkái közül érdemes kiemelni a Vak meggyógyítása című képét, mely magán hordozza a helyi festészet elemeit, Velence hatását. Magával hozva a Bizánci ikonfestészet gyökereit, felveszi a kapcsolatot Rómában Tizianoval, aki akkorra már elismert festő, Tintorettoval és Jacopo da Ponte Bassanoval. Gulio Clovo, a befolyásos és gazdag miniatúrafestő pártfogolja őt, és Alessandro Farnese bíboros kegyeibe ajánlja. Bár a festés alpjait Tizianotól tanulja, soha nem azonosul látásmódjával. Korai képei sok hasonlóságot mutatnak Jacopo da Ponta műveivel. Művei sokban hasonlítanak Tintoretto műveire is. Átveszi a menieristák szabad szerkesztésmódját, az alakok megnyújtását. Fontos ebből az időszakból megemlíteni a temperával fára festett poliptichont, melynek témái későbbi művein visszaköszönnek. Raffaello nem tesz rá túl nagy hatást, azonban lenyűgözi őt Michelangelo dinamizmusa. A manieristák közül Parmigianino tette rá a legerősebb hatást.1572-ben a római festők egyesületének tagja lesz. Azonban sikerei ellenére a római festőkkel viszonya megromlik, ő maga pedig többet szeretne elérni munkáival. Ez az itáliai tartózkodás fontos állomás El Greco festészetének kialakulásában, ám még sok év telik el, mire egyéni kifejezésmódja kialakul.

Spanyolországba indul, ahol Madridtól ötven kilométernyire Escoriálban II. Fülöp király egy hatalmas palotakolostor építésébe kezdetett, ami számára remek alkalom a megbízáshoz jutáshoz, ám itt nem kap megbízást. 1557-ben Diego de Castillától (akivel római ismeretségei alapján kerül kapcsolatba) megbízást kap három oltárkép elkészítésére a toledói Santo Domingo el Antiguo templom részére. Ezekkel a képekkel nagy hírnevet szerez, és végleg letelepszik Toledóban. Toledo ekkoriban a művészeti élet központja volt. Ugyan olasz írásmóddal Greconak, vagyis görögnek nevezik, képeit mégis görög betűkkel eredeti nevén szignálja, sokszor hozzátéve "a krétai" jelzőt. Egy évvel Toledóba érkezése után fia született. Jorge Manuel édesanyja Jerónima de las Cuevas, aki valószínűleg nemesi származású, ám El Greco ismeretlen okból soha sem vette feleségül. A Bundás hölgy című képén valószinűsíthetően az ő képét festette meg. Meg kell életében említeni a rejtélyes Francisco Preboste nevű festőt, aki valószínűleg olasz és közel állt Grecohoz. Szinte minden közjegyzői okirat szignálásánál jelen van. Gyűjtőszenvedélyét a könyveken éli ki, hatalmas könyvtárat halmoz fel filozófiai és művészeti könyvekből. Olvasmányai között főleg ókori szerzők szerepelnek, Homérosz, Plutarkhosz, Empedoklész, Demosztenész, Ezopusz, vagy olyan olasz költők, mint Petrtarca, Tasso, azonban valószínűleg nem ismerte a spanyol irodalmat pl.: Cervantest. Művészetének híre megy, II. Fülöp Madridba hívatja, és megbízza néhány munkával. Az 1579-es Krisztust megfosztják ruháitól című képe hatalmas elismerést arat a kortársak között, azonban a káptalannal perbe kerül, mert egyrészről a kép árát kifogásolják, másrészről, hogy a képen három Mária szerepel, amiről az Evangéliumban nem tesznek említést. A tizenhat variánsban elkészült kép néhány példányáról lekerülnek a kifogásolt alakok, azonban az árban és koncepcióban a művész hajthatatlan. Végül a perben teljes kártérítést kap. 1583-ban visszaköltözik Toledóba, miután az uralkodó elégedetlen a Szent Mauritius Vértanúsága című képével. Itt megrendeléseket szerez Kasztíliából. Ugyan a királynál kegyvesztett lesz, képei mégis elterjednek műkereskedők révén egész Spanyolországban.1589-től de Villen márki palotájában él. 1604-ben a krétai török támadások elől nála menedéket lelt fivére, Manussos meghal. Ő maga tíz évvel később 1614. április 7.-én. A San Domingo el Antiguo templomban helyezik örök nyugalomra El Greco-t, a spanyol festészet jellegzetes, mégis korát meghaladó, különc alakját.