A reneszánsz kori német festők, amikor látták, hogy Itáliában milyen nagyra becsült téma a meztelen test, maguk is éltek vele, és figyelemre méltó saját arányokat fejlesztettek ki.

A festészetben elsősorban a német Dürert kell említenünk, aki Raffaello, Botticelli, Grünewald kortársaként egy-értelműen reneszánsz festő, művészete mégis sok konzervatív vonást mutat. Küzdelmei megmutatják, hogy az északi akt milyen művi alkotás. Ösztönös reakciója a kíváncsiság és a rémület volt, és töméntelen kört és egyéb ábrát kellett rajzolnia, mielőtt nekigyűrkőzött, hogy a szerencsétlen testet átváltoztassa akttá.

Teoretikus művész. Mint annyian, ő is megpróbálta szerkeszteni a tökéletesen szép emberi testet, könyvet is írt az emberi arányról. Vitruviust is tanulmányozta. A Nemezis vagy Nagy Fortuna címen ismert metszetének figurájában az utolsó részletig alkalmazta a vitriviusi méretelveket, ám ez keveset számított a testi szépség megteremtésében, nem sikerült megvalósítania a klasszikus ideált. Később saját módszerrel közeledve a problémához, az antik figurákhoz. Nem a négyzetek és a körök jóvoltából tudta birtokba venni a klasszikus arányokat, hanem azzal, hogy a Belvederei Apollón és a Medici Vénusz emlékéhez kapcsolta őket, ill. felhagyott azzal, hogy az emberi testet geometriai sémákba kényszerítse, helyette az eszményi arányokat a természetből vezette le. Mindezek eredményeképpen született meg a német művészetben az első életnagyságú akt a Bűnbeesés című rézmetszetén. Témái Ádám és Éva. Alakjai életnagyságúak, anatómiailag relatív pontosak. Ez a motívum olajképpárján és más rézmetszetein is visszatér még.

A „Dunai iskola” a német festők egy csoportját jelenti az 1500-as évek elején. Alkotásaik jellegzetessége, hogy műveiken a táj fontos szerephez jut, de bibliai témában.

A Dunai iskola csoportjának alkotásai közé tartoznak id. Lucas Chranac korai képei is, pl. a Menekülés Egyiptomba. Képein dominál a drámaiság, de hat rá a reneszánsz is. Aktjait is ennek jegyében készíti, de antik hagyományok híján nem szép, kissé gótikus jellegűek alakjai, és anatómiailag is rosszak, mint pl. az Alvó nimfa című képén.

.