Rövid történelme

843-ban felosztják a frank birodalmat. A helyén kialakuló államok fokozatosan megszilárdulnak. Véget érnek a normannok és magyarok támadásai. A pápaság politikai hatalma emelkedik.

A XI. században Anglia és az arabok alól felszabadított észak spanyolországi területeken új államok keletkeznek.

Államot alapítanak a magyarok. Megalakul Csehország és Lengyelország.

A kor meghatározó eseményei a császárok és pápák politikai harcai és a keresztes hadjáratok.

Németország: a szász császárok, az Ottók nyerték el a vezeto szerepet (Ottó kor). I. Ottó 962-ben kikiáltja a német-római császárságot. Az invesztitúra háború jelentos eseménye a kornak, ami végül a pápák gyozelmével zárult le.

Franciaország: A kereskedelmet jelentosen elorelendítik a keresztes hadjáratok. Kialakul a premontrei és a ciszterci szerzetesrend, az utóbbi a nagy hatással volt az építészetre.

Itália: a Karoling birodalom felosztása után önálló fejedelemségekre bomlik. Róma és környéke a pápaság birtoka. Néhány városból önálló városállam alakul ki (Velence, Genova, Pisa, Firenze)