Vissza a főlapraStílusokTechnikákMi a művészet?
előzőkövetkező

Michelangelo

Értett a festészethez, szobrászathoz, építészethez, sőt még a költészethez is.Dávid

Michelangelo Buonarotti (1475-1564) Capres városában született. Szülei szoptatós dajkához adták Settignano környékére, ahol kőbányák voltak. Dajkájának apja kőfaragó volt, Michelangelo ezért később gyakran mondta, hogy “az anyatejjel szívta magába a kalapács és véső használatát.”

Domenico Ghirlandaióhoz (freskófestő) ment inasnak. Majd Lorenzo de Medici szobrásziskolájába ment. Lorenzo Medici halála után sora rosszabbra fordult. Az anatómia beható tanulmányozásával próbálta fejleszteni tudását.

1494-ben Velencébe ment, majd Bolognaba végül Rómába. Itt megalkotta a Bacchust és a Pietát. Firenzében a Dávid szobrot. Hírneve nőttön nőtt. VI. Sándor pápa halála után ismét Rómába hívták, II. Gyula pápát szolgálja. Kérésére, bár jóval később készítette el II. Gyula síremlékét és a Sixtus - kápolna mennyezetfreskóit. Ádám teremtése

További művei: Medici síremlék, Sixtus-kápolna oltárfala, Utolsó ítélet.

III. Pál a Szent Péter-templom főépítészévé nevezet ki.

Michelangelonak nem csak egy művészeti ághoz volt különös tehetsége, hanem mind a háromhoz, a festészethez, a szobrászathoz és az építészethez. Michelangelo egész életművén keresztül figyelemmel kísérhetjük, milyen zseniálisan formázta meg az emberi alakokat, különösen a meztelen férfiakat. A reneszánszMózes életfilozófiának megfelelően az ember minden dolog mértéke, a világegyetem középpontja. Michelangelot nem érdekelte sem a táj sem a tájkép, csak az emberi alak volt elég méltó arra, hogy közvetítse a művész nemes gondolatait.

Nagy hatással volt rá az antik szobrászat. A szobrászat szerinte “az anyag eltüntetésének művészete”. Miközben levési a fölöslegeset, kiszabadítja a formákat.

Michelangelo felrúgta a korai reneszánszban érvényesülő harmóniát és stabilitást, és ahogy nem félt kicsavarodott pózokban ábrázolni az emberi testet az érzelmek kifejezése végett.

 

Michelangelo: PietaPieta

Michelangelo 1498-99-ben faragta a vatikáni Pietat. Ez a műve mintegy a “diplomamunkája”. Minden tudását megmutatta rajta.

A pieta olasz szó, jelentése szánalom, sajnálkozás. Azt az ábrázolás típust értjük rajta, melyen Mária halott fiát siratja.

A kétalakos jelenet ellentétek sorára épül. A mezítelen férfitest és a bő, nagy redőkbe gyűrűdű ruhás nő ellentéte; a vízszintesen elhelyezkedő férfi és a függolegesen elhelyezkedő nő, élő és holt ellentéte, fény-árnyék ellentét.

Ez a sok ellentét erős feszültséget, nyugtalanságot kellene, hogy éreztessen, de ehelyett harmonikus nyugalmat érzünk, ez azért van, mert az ellentétek kiegyenlítik egymást, egyensúly jön létre. A másik ok pedig az, hogy a szobor mindent részletének faragása igen pontos, dekoratív.

A fiatal férfi halott teste tehetetlenül csüng Mária ölében, feje hátracsuklik, inas karja a föld felé lóg.

Eszményien szép nőt és még holtan is szép férfit faragott, ez az eszményítés az oka annak is, hogy Mária szinte nem is idősebb Jézusnál. Nem valóságos anyát és fiút ábrázol, hanem Krisztus és Szűz Mária eszméjét.

Ez az ideális szépség ugyanakkor már majdnem ellentétes a mű tartalmával. Hiszen itt a halott Krisztus fekszik anyja ölében.

Az eszményi szépséget azonban halk szomorúság lengi be, bár a néző is tudja, hogy harmadnapra feltámad.