Ferenczy Béni

Valér és Noémi testvérének Ferenczy Béninek a teljes életművét szinte lehetetlen lenne bemutatni, hiszen úgy stílusában, mint technikai ismereteiben az egyik legszerteágazóbb gondolkodású alkotója hazai művészetünknek. 1890-ben született. A családi hagyományokat folytatva ő is Münchenben, Párizsban tanult. Művészeti koncepciójának letisztulása egybe esett németországi és Szovjetúnióbeli emigrációjából váló hazatérésével. A háború után 1945-től 1950-ig a

Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1956-ban alkotó munkáiért Kossuth-díjjal tüntették ki, 1958-ban megkapta a kiváló művész címet. Korai kubista kísérletei és kubista korszaka után talált rá saját stílusára, melyre jellemző az erőteljes idomú formaalkotás, a kiegyensúlyozott térszerkesztés és a maximális anyagismeret harmonikus és kifejező együttese. Kisplasztikái, szobrai és domborművei mellett, jelentőset alkotott a grafika terén. Ezek részben felfoghatók előtanulmányként szobraihoz, másrészt viszont könyvillusztráció, színes és fekete-fehér grafikái a hazai rajzművészet élvonalába emelik. A szentendrei kiállításon látható például több érme Ady Endréről. Ennek a sorozatnak az első darabja, egy Ady halotti maszk a Magyar Nemzeti Galériában látható. Ady halálos ágyánál Ferenczy Béni is jelen volt, három közreműködővel készített maszkot a halott költőről. A végleges szobrot azonban nem öntötte, hanem maga formázta. Ez volt az alapja  Szentendrén is látható éremsorozatnak is. Maga nagyra értékelte és művészetére komoly hatásúnak tartotta Ady költészetét. Talán hasonló indíttatásból készítette, a szintén itt látható Bartók érmet. Ezen az érmen megfigyelhető antik hagyományokból táplálkozó stílusa. Az első oldal, az érem nagy formátuma ellenére (104 mm) sem tartalmaz feliratot. A portré vonásai rendkívüli intellektusú embert ábrázolnak. Az érem két oldala között is a klasszikus tradícióknak megfelelő összefüggés fedezhető fel. A mondanivalót itt újrafogalmazva tovább mélyíti azt. A lapos partok között kanyargó folyó és a háttér hegyei, egy artisztikus betűtípussal rajzolt Ady idézet által nyerik el értelmüket:„VALAKI ÉRTŐL INDUL EL S BEFUT A SZENT NAGY ÓCEÁNBA” Ebben az egy gondatban összesűrítve jelenik meg Bartók élete és teljes zenei pályája a kis erdélyi falvaktól Amerikában bekövetkezett haláláig. Maga az érem gondosan cizellált, melynek fényei festői hatást keltenek. Ferenczy Béni éremművészete teljesen új felfogást jelentett a hazai éremművészet terén. Stílusa első látásra megkülönböztethető bármely más alkotótársa műveitől. Kisplasztikái festőiségének magyarázata talán az általa példaképként választott reneszánsz éremművészetben keresendő. Ennek egyik legszebb példája a szintén ezen a tárlaton látható Leonardo da Vinci érem.

A szentendrei kiállításon egy újabb teremben közösen tekinthetők meg Frenczy Béni szobrai és Ferenczy Noémi gobelinjei, illetve az ezekhez készült tanulmányrajzok és festmények. Kitűnő alapötlet tárlat elrendezéséhez, mind a tér kihasználása szempontjából, mind a két művészformanyelvének megértéséhez. Béni szobrai közül mindenképpen kiemelést érdemel 1948-ban alkotott Szerelmespár című szobra, mely egy hosszú, sok előtanulmánnyal bíró alkotás, életművének egyik csúcspontja. Már érmei között többnek is témát adott a szerelem, 1948 után is többször dolgozta fel ezt domborműveken és kisplasztikákon. A szobor a hideg fém erejével, szinte templomi architektúrájával erősíti, a szerelemben megjelenő primer   érzelmeken túl az egymáshoz tartozás, egymásra utaltság és egymást féltést életre szóló meghatározó tartalmát. Szintén bizonyítékok a szobrászművészet archaikus megközelítésére a sportolókat ábrázoló, antik görög műveket idéző szobrai(pl.: Atalanta), és mozgástanulmányai (pl.: A kis alpinista). Ferenczy Béni művészetében jól rámutat ez a tárlat a valódi művészi alkotás létrehozásának legfontosabb elemeire, melyben egyesül a klasszikus mesterek és régi korszakok művészete iránti tisztelet, azok maximális ismerete, a modern technikák céltudatos, erőteljes kezelése, és az a művészi érzékenység, mely csak a legnagyobb alkotók sajátja.