A gótikus építészet Magyarországon

Magyarországon a gótika a XIII. század második felében kezd meghonosodni, és a XVI. század elejéig virágzik. Meghonosodásában a ciszterciek, majd a kolduló rendek templom építkezéseinek volt jelentôs szerepe. Kezdetben a francia, majd német, késôbb a cseh, osztrák hatás érzôdik.

A magyarországi gótika alkotásai méreteiben és kiképzésükben szerények. A francia és a német gótika erôsen tagolt templomtömegeivel szemben a lényegesen kisebb hazai templomok inkább zárt, tömbszerű megjelenésűek, homlokzataik egyszerűbbek, kevésbé áttörtek.

Gótikus építészetünk alkotásai a töröktôk megszállt területeken jórészt elpusztulnak. Emlékei jobbára az ország mai területének töröktôl meg nem szállt nyugati, északi és északkeleti vidékein, továbbá a Felvidéken és Erdélyben maradtak ránk.

Budavári Mátyás-templom
Pesti belvárosi templom szentélye
Szegedi alsóváros ferences templom
Gótikus falusi templomaink általában kis méretűek, egyhajós épületek.
Gótikus várépítészet: budai királyi várpalota, visegrádi királyi vár és palota.

A templomok sokkal alacsonyabbak pl. Soproni ferences templom.

A csarnoktemplomokban egyforma magasak a hajók, a fô és mellékhajót csak árkádsor választja el, nincs trifórium és üvegablak. A mellékhajó fala sem hármas osztású (általában): csak üvegablak (rózsaablak) van. Pl. Szászsebesi templom.

XV. sz. Háló és csillagboltozat. Pl. Nyírbátor: Szt. György templom, sűrű háló

A gótikus építészet

Franciaország
Anglia
Itália
Németország
Közép- és Kelet-Európa
Ausztria
Csehország
Lengyelország