Mezopotámia történelme

Mi az, hogy Mezopotámia?

A szó görögül folyóközt jelent. Az ókorban Mezopotámia az Eufrátesz nagy kanyarulata volt, vagyis É-Ny Irak. Ma Irak területét tekintjük Mezopotámiának. Mezopotámia az Eufrátesz és Tigris között terül el. Ennek a két folyónak az áradása határozta meg az emberek életét.
Az Eufrátesz (Purattu) 2800 km hosszú, nagy a hordalékvivő képessége (a hordalékot a középső szakaszán rakta le), csak az alsó szakasza volt hajózható, eredetileg a Tigrissel nem találkozott, az ókorban 6 főcsatornája volt. A Tigris (Idiglat) 2000 km hosszú volt, áprilisban áradt, esése nagyobb és jobb az Eufráteszénál. Mezopotámia éghajlata sivatagi és sztyeppi. A csapadék eloszlása nagyon egyenlőtlen.

Sumerek

Néhány hullámban fokozatosan érkeztek kelet felől a IV. évezred második felében. A sumerek eredetéről semmit sem tudunk. Mítoszaik sem segítenek, mert önmagukat őslakosoknak tartották.
A III. évezred első felében önálló politikai egységek (városállamok jöttek létre): Uruk, Ur, Babilon, Nippur, Suruppak, Kis, Assur, Lagas, Umma. Kr. e. 3000. körül szabályozták a Tigris és Eufrátesz bizonyos szakaszait, ezzel véget ért az "özönvíz". A harmadik évezred első fele Sumer virágkora.

Akkád dinasztia

Sumer első egyesítése az akkád Sarrukín (szülei kitették, egyszerű emberek nevelték, pohárnok, Kis uralkodóját letaszítja a trónról) nevéhez fűződik. Megalapítja Agade-t. Hatalmas hadsereget hoz létre. Kr. e. 2230-ban a guti betörés vetett véget az akkád birodalomnak.

Sémi uralom

Kr. e. a III. évezredben az éghajlat egyre melegebbé, szárazabbá vált, ezzel elindult a nomád népek újabb vándorlása. A sémi amurrúk jutottak hatalomra. A szikesedés miatt a fejlődés súlypontja végérvényesen Közép-Mezopotámiába (Babilónba) helyeződött át.

Óbabiloni birodalom

Babilon ősi település volt (Jelentése: az Isten kapuja). Az Uri dinasztia idején önálló állam volt. Fokozatosan legyőzte a többi várost. Utolsó ellenfele Larsza volt. Kr. e. 1792-1750-ig uralkodott Hamurappi. A mezőgazdaságban a legfontosabb változás a föld magántulajdonba kerülése volt. Egyre nagyobbak lettek a vagyoni különbségek, az adósrabszolgaság száma rohamosan növekedett. Fellendült a kereskedelem, kereskedőtársaságok alakultak, egyre függetlenebbek lettek a királytól. Az uralkodók szabályozták bizonyos áruk árát. A társadalom: teljes jogú szabadok (király, nagybirtokos arisztokrácia, szabad parasztok, kézmuvesek, bérmunkások), nem teljes jogú szabadok (telkes katonák: havi 10 nap katonáskodás, kereskedők, akik állami vagy templomi szolgálatban álltak), rabszolgák (20-25%)

Hamurappi intézkedései (Kr.e. 18.sz.)

Hamurappi legfontosabb törekvése Dél- és Közép-Mezopotámia felvirágoztatása volt. Igyekezett minden hatalmat centralizálni. Törvényeit egy 2,25 m magas sztélére véste fel. 282 törvényt tartalmazott az oszlop. A törvények többsége ún. "igazságos ítélet", vagyis nevelő, oktató jellegű. Testi sértések büntetése: Szemet szemért, fogat fogért (lex talió - az azonos megtorlás elve). Hamurappi azt mondta, hogy királyságát az istentől kapta, vagyis Marduk isten kiválasztottja. Hamurappi halála után azonnali hanyatlás indult meg.

Kassu dinasztia (Kr. e. 17. sz.-14. sz.)

1600 és 1200 között volt a sötét kor (minimális forrás maradt ránk, válság kor). Betelepülnek a kassu népek. A 16. sz.-ban megerősödnek. Teljes nyelvi és etnikai asszimiláció (az akkádhoz).

Mitanni birodalom (1450-1350)
Hettita birodalom (III. évezred)

Asszíria

Asszíria a Tigris mentén alakult ki. Fővárosa Assur volt (kultikus központ), Ninive (bürokratikus), Harran (katonai). Termékeny talaj (magas termésátlagok).

Új-Babiloni birodalom (629-532)
Méd-Perzsa törzsek érkeztek erre területre. Létrejött a Perzsa birodalom.