![]() ![]() ![]() ![]() |
Történelme |
Kultúra |
Építészet |
Szobrászat |
Keramika |
A valláson kívül az ésszerűség, a kereskedelem, a pénz határozta meg az emberek életét. "A barátság felbomlik az üzlet örökre szól." A
mezopotámiai vallás többistenhivő.
Az istenek száma, rangsora nem állandó, hatalmuk változhat (sumer istenek száma kb.
3600). Úgy gondolták, hogy egy névtelen hatalom már a születéskor meghatározza, az
ember élettartamát, életének eseményeit. Vallásuk alapja a kikerülhetetlen és
változatlan rend, a sors (akkádul simtu). Írás Mezopotámiában alakult ki az ékírás. Kr.e. 3000 körül jelentek meg a képjelek (piktogrammák), a fejlődéssel párhuzamosan egyszerűsödtek a képek vonalai. A mezopotámiai írnokok a nádszál háromszög alakúra vágott végével balról jobbra benyomkodták a benedvesített agyagtáblába a jeleket, így jöttek létre az ékformák. Matematika Magas színvonalat ért el a matematika és a geometria. A 60-as számrendszert használták. Néha használták a tizes számrendszert is. A kört 360 fokra osztották föl. Meg tudtak oldani egy- és kétismeretlenes egyenleteket. Csillagászat Napjaikat 12 kettős órára osztották fel és minden kettős órát 30 részre. Egy évben 12 holdhónap volt, 354 nap, a napévhez mutatkozó különbséget időnként egy szökőhónap beiktatásával helyesbítették. A holdhónap 4 hétnapos hétből állt. A nappályát is 12 részre osztották. Ismerték a csillagok mozgását. Fontos volt a csillagjóslás. Irodalom A mezopotámiai irodalomban a líra és a az epikai költészet virágzott. Leghíresebb a Gilgamesről szóló eposz. (Gilgames hatalmas hős volt, aki barátjával hajtott végre csodálatos hőstetteket. Barátja halála rádöbbentette arra, hogy ő is halandó. Elindult, hogy megkeresse az örök élet titkát. Megszerezte a halhatatlanság füvét, de amíg aludt egy kígyó megette.) |