Vissza a folapraStílusokTechnikákMi a muvészet?

Történelme
Kultúra
Építészet
Szobrászat
Keramika


Mezopotámia építészete

Az építészet szoros kapcsolatban volt a vallással. Legfőbb épületeik a templomok és a paloták voltak. Egyik jellegzetes épületük volt a zikkurat, négyzet alapú, emeletes építmény (2 magasabb alsó és 5 alacsonyabb felső emelet). A hét terasz a hét bolygó jelképe volt. Az alsó emeletekre monumentális lépcsősor vezetett. A torony tetején állt a szentély, ahol a papok áldozatokat mutattak be. Ezeket azért készítették, hogy isteneik hatalmát hirdessék. (Morduk szentély, Bábeli torony). Istar kapu

A torony mellett állt a templom, ahol az egyéb szertartásokat végezték. Legfőbb építőanyaguk az agyag volt, amiből szárított vagy égetett téglát készítettek. Kövük nem volt, ezért építményeik nagy része elpusztult. Az épületeket kívülről színes burkolattal díszítették, geometrikus vagy figurális ábrákkal.

II. Sarrukin khorszabadi palotája: közepén a díszudvar állt. A nők lakosztálya, a királyi lakosztály és a fogadóterem a mellékudvarok köré csoportosultak.

Ismerték a boltív és boltozat építését – síroknál és vízvezetékeknél használták. Az asszírok építettek először kőburkolatú országutat.

Semiramis függokertje, Istar kapu, Istar szentély.

Boltív: falra vagy más függoleges támaszra téglából vagy kőből épített áthidaló, összekötő elem. (függönyív, hármaskaréj, kosárív, patkóív, szamárhátív, Tudor-ív). Boltozat: a valódi boltozat különféle anyagokból építhető, bár legtöbbször kőből vagy téglából készült, önhordó, íves térlefedő szerkezet. (keresztboltozat, legyezőboltozat, sejtboltozat, hálóboltozat, csillagboltozat...)