A húsvéti tojás
Hogy
került a nyúl a húsvéti kosárba ?
A húsvéti nyúlnak semmi nyoma népünk hagyományaiban- nem is lehet- mivel német
eredetű szokásról van szó és ott is csak a XIX. században terjedt el. Kialakulását
feltehetően félreértés okozta. A XVI. században a német földesuraknál a nép
kötelező húsvéti szolgáltatása a gyöngytyúk volt, tojásaival együtt. E jószág
német neve : Haselhuhn, amit sok helyen rövidítve, csak Hasl- ként emlegettek, és
szokás lett párhuzamot vonni a Hasl és a húsvét között. Más német uraknál
viszont nem gyöngytyúk, hanem nyúl volt az ajándékozás tárgya és itt kezdődött a
kavarodás, mivel a nyúl német neve Hase. Innen már csak össze kell kapcsolnunk a
két, azonos időponthoz és majdnem azonos névvel rendelkező szokást és megkapjuk a
végeredményt : A tojást tojó nyulat !
A magyarság gyorsan egy rigmust is költött a nevezetes eseményhez, amely így szól :
"Tarka- barka kis nyulacska
Hogy lehettél ilyen csacska
Tyúk módjára fészket rakva
Tojást tojtál húsvét napra. "
A tojás átmenet a nemlétből a létbe. Feltehetően ezért tették meg a tojást az
emberek az élet keletkezésének, a születésnek, a termékenységnek, az
újjászületésnek, egyáltalán magának az életnek a jelképévé. A hímes tojásnak
megkülönböztetett bűverőt, varázserőt tulajdonítottak.
A tojás héját díszítő rajzolatokat hatásosnak vélték különböző bajok és
rontó hatalmak elhárításában.
A húsvéti tojás (régen újévi) akár szentelt, akár nem, olyan szimbolikus,
bűverővel rendelkező tárgy, melyet azért ajándékoztak, fogyasztottak, hogy
megvédjen bajtól, betegségtől és hogy béke és boldogság uralkodjék abban az
évben is.
|