sarok3.gif (121 bytes)

A nagyböjti időszak

sarok4.gif (122 bytes)

 

sarok3.gif (121 bytes)

Mi a böjt?

sarok4.gif (122 bytes)

 

sarok1.gif (122 bytes)

Húsvét

sarok2.gif (123 bytes)

 

sarok3.gif (121 bytes)

Egyéb_tavaszi ünnepek

sarok4.gif (122 bytes)

 

sarok3.gif (121 bytes)

Gyümölcsoltó Boldogasszony

sarok4.gif (122 bytes)

  

Róma

A nagypénteki szertartás igen sok hívet vonz a világ számos pontjáról. A szent városban, a délutáni keresztút ájtatossága a Colosseumban fontos része a húsvétnak, hisz ekkor maga a pápa viszi hátán a keresztet. Nagyszombaton zajlik a Szent Péter-bazilikában a feltámadási szentmise, ilyenkor az oltárt fekete lepel borítja, és délután fáklyás felvonulás követi. Húsvétvasárnap celebrálja a pápa az ,,urbi et orbi" áldást a Szent Péter téren. Az egyház feje ötvenkilenc nyelven mond húsvéti köszöntőt, többek között magyarul is. A húsvéthétfő az a nap, amikor mindenki, aki kicsit is rómainak vallja magát, kimegy piknikezni a szabadba, ezzel azt jelképezve, hogy végérvényesen beköszöntött a tavasz.

Csehország

Prágában is sonkát, kalácsot és főtt tojást esznek, csakhogy ott kuglófokat is sütnek bárány formájúra, mi több, mézeskalács is kerül az asztalra. A gyerekeknek a nyuszi hoz ajándékot a ház mögötti fészekbe.
Tojást is festenek a fiúk-lányok, hétfőn pedig csoportokba rendeződnek a legények, és nem locsolkodni indulnak, hanem virgácsolni. Fűzfából kötnek virgácsot, és ezzel felfegyverkezve állítanak be a lányos házakhoz. A szebbik nem tagjainak hátsóját paskolják meg, hogy egészségesek, frissek legyenek a következő évben. Persze itt sem távoznak a tett színhelyéről üres marokkal a legények, csoki- és cukortojás üti a markukat.

Szerbia

Az ünnephez más hagyományok is kapcsolódnak. Ilyen a virágvasárnapot megelőző szombaton a vrbica, a fűzfaünnep, mely Jézus jeruzsálemi bevonulását idézi fel. A körmenetben résztvevők egy-egy megszentelt fűzfaággal vonulnak a templomba. A templomnál az ágakkal tréfásan megcsapkodják a gyerekeket egy rigmus kíséretében: ,,Nőjél meg, mint a fűzfa, hízzál meg, mint a malacka." Az ágakat virágvasárnap reggelén szétosztják a híveknek, akik otthon az ikon mögé csúsztatják, és őrzik a következő virágvasárnapig. Pirosra festik a tojásokat vagy hagymahéjminta kerül az eredeti színre.
Szokás buzdovánt, fonott kalácsot is sütni, melyet piros tojással díszítenek. A vasárnap hajnalban egy óra körül tartott misén, a ,,feltámadáson" a püspök is hímes tojásokat osztogat. A híveket ,,Krisztus feltámadott"-tal köszönti, mire ők azt felelik: ,,Valóban feltámadott."

Amerika

A húsvétvasárnap szokását a protestáns telepesek hozták magukkal Amerikába. A tengerentúlon külön vadászat is párosul a tojáshoz, hisz jutalmat kap, aki a legtöbbet találja meg. Angliába a gyerekek tojást pörgetnek a domboldalról húsvét reggelén, ami azt idézi, amikor Jézus sírjáról legörgették a szikladarabokat. A szokást a brit telepesek átvitték magukkal az Újvilágba. Dolly Madison, az USA negyedik elnökének felesége rendezett először tojásgörgető partit Washingtonban. 1880 óta a Fehér Ház előtt zajlik a játék.

A Húsvét-szigeteken

A Húsvét-szigetek polinéz háziasszonyai húsvét táján nemigen törik a fejüket ünnepi menü összeállításán, a férfilakosság sem kerekedik fel kölnivel a zsebében. Számukra a húsvét nem jelent többet egy péntekkel megtoldott hétvégénél. Az általuk a ,,világ köldökének" nevezett szigeten ugyanis pogány nép lakik. A nagypéntek azért munkaszüneti nap számukra is, mert a csendes-óceáni sziget a főként katolikus lakosú Chile birtoka. Chilében pedig Krisztus kereszthaláláról emlékeznek meg elsősorban, ez jelképezi az emberiségért hozott áldozatot. Hogy akkor miért Húsvét-sziget a neve a földdarabnak?
Mert amikor 1722-ben a sziget felfedezője, a holland Roggeveen admirális megpillantotta a fedélzetről, éppen húsvét vasárnapja volt.

 

Húsvét a székelyföldön

A húsvét - akárcsak a karácsony - háromnapos ünnep, amely sok vidámságot, szórakozást tartogat a fiataloknak. A katonaviselt legények bokrétas kalappal vesznek részt a vasárnapi istentiszteleten, majd azt követően az esti bálba hívják a lányokat. Éjfél körül minden lány hazaigyekszik, hogy terített asztallal, süteménnyel, borral, pálinkával várja a legényeket, akik zeneszóval házról házra járnak hajnalozni és minden lányt megköszöntenek.Az ajtóhoz érkezve a zenészek elhallgatnak és egy legény beköszöntőt mond. (néhány ezek közül)