Róma
A nagypénteki szertartás igen sok hívet vonz a világ számos pontjáról.
A szent városban, a délutáni keresztút ájtatossága a Colosseumban
fontos része a húsvétnak, hisz ekkor maga a pápa viszi hátán a keresztet.
Nagyszombaton zajlik a Szent Péter-bazilikában a feltámadási szentmise,
ilyenkor az oltárt fekete lepel borítja, és délután fáklyás felvonulás
követi. Húsvétvasárnap celebrálja a pápa az ,,urbi et orbi" áldást
a Szent Péter téren. Az egyház feje ötvenkilenc nyelven mond húsvéti
köszöntőt, többek között magyarul is. A húsvéthétfő az a nap, amikor
mindenki, aki kicsit is rómainak vallja magát, kimegy piknikezni
a szabadba, ezzel azt jelképezve, hogy végérvényesen beköszöntött
a tavasz.
Csehország
Prágában is sonkát, kalácsot és főtt tojást esznek, csakhogy ott
kuglófokat is sütnek bárány formájúra, mi több, mézeskalács is kerül
az asztalra. A gyerekeknek a nyuszi hoz ajándékot a ház mögötti fészekbe.
Tojást is festenek a fiúk-lányok, hétfőn pedig csoportokba rendeződnek
a legények, és nem locsolkodni indulnak, hanem virgácsolni. Fűzfából
kötnek virgácsot, és ezzel felfegyverkezve állítanak be a lányos házakhoz.
A szebbik nem tagjainak hátsóját paskolják meg, hogy egészségesek, frissek
legyenek a következő évben. Persze itt sem távoznak a tett színhelyéről
üres marokkal a legények, csoki- és cukortojás üti a markukat.
Szerbia
Az ünnephez más hagyományok is kapcsolódnak. Ilyen a virágvasárnapot
megelőző szombaton a vrbica, a fűzfaünnep, mely Jézus jeruzsálemi
bevonulását idézi fel. A körmenetben résztvevők egy-egy megszentelt
fűzfaággal vonulnak a templomba. A templomnál az ágakkal tréfásan
megcsapkodják a gyerekeket egy rigmus kíséretében: ,,Nőjél
meg, mint a fűzfa, hízzál meg, mint a malacka." Az ágakat
virágvasárnap reggelén szétosztják a híveknek, akik otthon
az ikon mögé csúsztatják, és őrzik a következő virágvasárnapig.
Pirosra festik a tojásokat vagy hagymahéjminta kerül az eredeti
színre.
Szokás buzdovánt, fonott kalácsot is sütni, melyet piros tojással
díszítenek. A vasárnap hajnalban egy óra körül tartott misén,
a ,,feltámadáson" a püspök
is hímes tojásokat osztogat. A híveket ,,Krisztus feltámadott"-tal
köszönti, mire ők azt felelik: ,,Valóban feltámadott."
Amerika
A húsvétvasárnap szokását a protestáns telepesek hozták magukkal Amerikába.
A tengerentúlon külön vadászat is párosul a tojáshoz, hisz jutalmat kap,
aki a legtöbbet találja meg. Angliába a gyerekek tojást pörgetnek a domboldalról
húsvét reggelén, ami azt idézi, amikor Jézus sírjáról legörgették a szikladarabokat.
A szokást a brit telepesek átvitték magukkal az Újvilágba. Dolly Madison,
az USA negyedik elnökének felesége rendezett először tojásgörgető partit
Washingtonban. 1880 óta a Fehér Ház előtt zajlik a játék.
A Húsvét-szigeteken
A Húsvét-szigetek polinéz háziasszonyai húsvét
táján nemigen törik a fejüket ünnepi menü összeállításán,
a férfilakosság sem kerekedik fel kölnivel a zsebében.
Számukra a húsvét nem jelent többet egy péntekkel
megtoldott hétvégénél. Az általuk a ,,világ köldökének" nevezett
szigeten ugyanis pogány nép lakik. A nagypéntek
azért munkaszüneti nap számukra is, mert a csendes-óceáni
sziget a főként katolikus lakosú Chile birtoka.
Chilében pedig Krisztus kereszthaláláról emlékeznek
meg elsősorban, ez jelképezi az emberiségért hozott
áldozatot. Hogy akkor miért Húsvét-sziget a neve
a földdarabnak?
Mert amikor 1722-ben a sziget felfedezője, a holland Roggeveen admirális
megpillantotta a fedélzetről, éppen húsvét vasárnapja volt.
Húsvét a székelyföldön
A húsvét - akárcsak a karácsony - háromnapos ünnep, amely sok
vidámságot, szórakozást tartogat a fiataloknak. A katonaviselt legények bokrétas
kalappal vesznek részt a vasárnapi istentiszteleten, majd azt követően az esti bálba
hívják a lányokat. Éjfél körül minden lány hazaigyekszik, hogy terített
asztallal, süteménnyel, borral, pálinkával várja a legényeket, akik zeneszóval
házról házra járnak hajnalozni és minden lányt megköszöntenek.Az ajtóhoz érkezve
a zenészek elhallgatnak és egy legény beköszöntőt mond. (néhány
ezek közül) |