Egyiptom muvészete Vissza a folapraStílusokTechnikákMi a muvészet?
 

sarok3.gif (121 bytes)

Történelme

sarok4.gif (122 bytes)

 

sarok1.gif (122 bytes)

Kultúra

sarok2.gif (123 bytes)

 

sarok3.gif (121 bytes)

Építészet

sarok4.gif (122 bytes)

 

sarok3.gif (121 bytes)

Festészet

sarok4.gif (122 bytes)

 

sarok3.gif (121 bytes)

Szobrászat

sarok4.gif (122 bytes)

   sarok3.gif (121 bytes) Szimbólumok sarok4.gif (122 bytes)
  

VALLÁS

Az egyiptomi kultúra alapja a vallás.
A legismertebb egyiptomi istenek: Ré, a napisten, sólyomfejű ember alakjában, napkoronggal a fején; a kosfejű Ámon; a pávián alakú Thot, az idő szabályozója, a tudomány istene; Hathor, az égi istenek királynője; a sakál fejű Anubisz, a holtak istene.
Az egyiptomi vallás a fáraókat először isteneknek, késobb Ré gyermekének tartotta, akik haláluk után egyesülnek Ozirisszel.
Azt gondolták, hogy az embernek két lelke van: Ka (a halál után a holttest mellett marad) és Ba (elszáll a túlvilágra). A testalakú koporsóba helyezett holttestet használati tárgyaival együtt temették el. És a halottról később is gondoskodtak, nehogy Ká éhen haljon. A fáraók temetkezési helyei a piramisok voltak, gúla alakú építmény, amelyről úgy tartották, hogy ha a fáraó lelke felmegy a tetejére, akkor a túlvilágra jut.

 

TUDOMÁNY

Ők vezették be az ókor egyik legtökéletesebb naptárrendszerét. 365 napos év. Fejlett csillagászati megfigyelések. Használták a tízes számrendszert. Magas színvonalú orvostudomány. Írásuk a kép-jeleket használó hieroglif írás.

IRODALOM

A fennmaradt emlékek többnyire vallási szövegek (Halottak könyve), de vannak nevelő célzatúak és szórakoztató történetek is (A paraszt panaszai, Hajótörött története).