VALLÁS
Az egyiptomi kultúra
alapja a vallás.
A legismertebb egyiptomi istenek: Ré, a napisten, sólyomfejű
ember alakjában, napkoronggal a fején; a kosfejű Ámon; a
pávián
alakú
Thot, az idő szabályozója, a tudomány istene; Hathor, az égi
istenek királynője; a sakál fejű Anubisz, a holtak istene.
Az egyiptomi vallás a fáraókat először isteneknek, késobb Ré gyermekének
tartotta, akik haláluk után egyesülnek Ozirisszel.
Azt gondolták, hogy az embernek két lelke van: Ka (a halál után
a holttest mellett marad) és Ba (elszáll a túlvilágra). A testalakú
koporsóba helyezett holttestet használati tárgyaival együtt temették
el. És a halottról később is gondoskodtak, nehogy Ká éhen
haljon. A fáraók temetkezési helyei a piramisok voltak, gúla
alakú építmény,
amelyről úgy tartották, hogy ha a fáraó lelke felmegy a tetejére,
akkor a túlvilágra jut.
TUDOMÁNY
Ők
vezették be az ókor
egyik legtökéletesebb naptárrendszerét. 365 napos év. Fejlett
csillagászati megfigyelések. Használták a tízes számrendszert.
Magas színvonalú orvostudomány. Írásuk a kép-jeleket használó
hieroglif írás.
IRODALOM
A
fennmaradt emlékek
többnyire vallási szövegek (Halottak könyve), de vannak nevelő
célzatúak és szórakoztató történetek is (A paraszt panaszai,
Hajótörött
története). |