A görög őskor (Kr.e. 2. évezred végétől a Kr.e. VII. század végéig): a törzsek vándorlása befejeződik, véglegesen letelepszenek. A társadalom viszonyaira a homéroszi eposzokból következtethetünk. E korban alakulnak ki a görög kultúra alapjai is, pl. az olümposzi istenek mondáinak rendszere. Kifejlődik a görög írás, pénz és mértékrendszer. Kialakulnak a poliszok (városállamok).
Archaikus kor (Kr.e. VII.-VI. század): Rabszolgatartó társadalom. Osztályellentétek kiéleződnek. Jelentős városállamok: Spárta, Athén. A perzsák elleni küzdelem összeforrasztja a városállamokat. Athén szerzi meg a vezető szerepet.
Klasszikus kor,virágkor (Kr.e. V.-IV: század): Periklész vezetése alatt továbbra is Athéné a politikai, gazdasági, kulturális hatalom.
Peloponnészoszi háború: Athén és Spárta között. Athén vereséget szenved. A meggyöngült városokat Makedónia meghódolásra kényszeríti (Fülöp király, Nagy Sándor).

Hellenizmus (Nagy Sándor halálától, Kr.e. 323-tól Kr.e. 146-ig): a görög kultúra újra fellendül. Tengerpartokon világvárosok fejlődnek (Milétosz, Epheszosz). Kevésbé tartalmas alkotásokat hoznak létre, a csillogásra, pompára törekszenek. A római terjeszkedésnek nem tud ellenállni és tartománnyá válik. Ezzel az ókori görögség önálló történelme lezárul.