A kerámiák olyan használati és díszedények amelyek az agyagművesség valamelyik technikájával készülnek.
A görög keramika fejlettségéről több 10 ezer fennmaradt váza tanúskodik. Váza alatt nem a mai vázát értjük. Ezekben az edényekben olajat, bort élelmiszert tároltak.

Koryathoszi edények: világos alapon fekete díszítmény, az alap a cserép eredeti színe, a feketén belül kaparással rajzolják meg az alakok belső részeit. Képviselői: Exekiász, Amanisz

A geometriai formáktól, a stilizált alakzatokon át jutottak el a természetesség felé.

Kr. e. VI. század: Attika átveszi a vezető szerepet, követi a művészeti jelenségeket a ruházat, alakbeállítás terén.

Kr. e. V. század: az edény teste fekete, az alakok vörös-barna színűek. A rajz már nem kaparással hanem festéssel készül, lehetoséget ad arra, hogy pontosabb rajzot vigyenek fel az edényre. Képviselői: Durisz, Brügosz, Eufroniosz.

Polügnotosz újításai: térbeliség érzékeltetése (az alakokat vonalra helyezte, hogy ne lebegjenek a kép síkjában), a mozdulatokban is bonyolult előfordulásokat, csavarodásokat, rövidüléseket érzékeltetett.

IV. század: hanyatlás a keramikában

François-agyagváza: fekete alakos váza. Elbeszélő stílus. Sávokra van osztva, a legszélesebb sávban van a fő mondanivaló.
Akhilleusz és Aiász táblajátéka: fekete alakos váza. Egyetlen jelenetet ábrázol, művészi megjelenítő erővel.