Templom: templomaik a megaron (négyzetes vagy nyújtott négyszög alakú terem, melynek bejárata az egyik rövid oldalon van, előtte többnyire oszlopos előcsarnok található) mintájára épültek.
A templom magja a naosz (hajó), ahol az istenség szobra volt.
Általában hosszanti elrendezésűek. Kelet-nyugati tájolásúak. A belső teret két vagy három oszlopsor tagolta.
A leggyakoribb templomtípus a peripterosz, azaz oszlopsorral körülvett naosz.
Az összes térrész belmagassága azonos. Ablakot nem alkalmaztak.

Színház: középpontja a kör alakú orkhésztra, a kórus helye, ezt 2/3 kör alakban vette körül a lépcsős nézőtér a theátron. Az orkhésztrát a nézőtérrel szemben a színfal, szkéné zárta le. Előreugró szárnyak fogták közre a színpadot, a proszkéniont.

A városok központja az agora, a piactér volt.

A görög építészet alapvető alaktani eleme az oszloprend.
Dór oszlop: az oszloptörzset élben találkozó kannelurák (függőleges homorulat az oszlop felületén) fedik, lábazat nélkül áll. Arányrendszere a férfi arányrendszeréhez igazodik.
Ión: karcsúbb és magasabb. Szalagsávval kapcsolt kannelúrás törzse, gazdagon tagolt lábazata és volutás (csigavonalú díszítmény) fejezete van. Gerendázatán az architráv három sima gerendából áll. A frízen sima, vagy folyamatos dombormű van, esetleg stilizált virág díszíti. Arányrendszere a nő arányrendszeréhez igazodik.
Korinthoszi: a iónhoz hasonló, csak a fejezete más: két sorban akantuszlevelek (az akanthosz nevu tüskés növény stilizált levele) övezik. Arányrendszere a leányok karcsúságát utánozza.

Az oszlop részei: fejezet (abakusz - az oszlopfők fedőlemeze, a főpárkány alatt, szabályos négyzet alakú; párnatag - a fejezet kidomborodó tagozata az abakusz alatt), gerendázat (főpárkány), triglifek (a metopéval váltakozó négyszög formájú komező, felületét középen 2 egész, szélein 2 fél függőleges vájat tagolaj) és metopék (triglifek közötti négyszögletes mező, amelyre domborműveket faragtak) sorával tagozott fríz (nagyobb falfelület vagy az egész épület felső lezárásához, elválasztásához tartozó vízszintes sáv), kimával (antik párkány egyszer vagy kétszer hajlított tartó tagozata, festett vagy faragott díszítéssel) koronázott geiszon.

Timpanon: a nyeregtető végét lezáró, háromszög alakú oromzat.

Az oszlopok arányrendszere annyira hasonlított az emberére, hogy sokszor emberalakkal helyettesítették pl. kariatidák (noalakok).

A görög templom szépségének titka az arányosság, mindennek pontosan kiszámították az arányát.

Emlékek:
Archaikus kor: Olümpiában a Héra-templom, korinthoszi Apollón-templom
Klasszikus kor: athéni fellegvár, az Akropolisz épületegyüttese (Niké Apterosz-templomocska, Parthenon)
Hellenizmus kora: Pergamon fellegvára.